188115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozásra alkalmas additív kompozíció előállítására

1

188 115

2

X. Táblázat

Kísérlet jele

• Kezelési mód

Arány (1/tonna)

A

propionsav

10

B

2-es számú oldat

11

C

3-as számú oldat

12,5

A mintákat négy hónapon át tároljuk, majd őröljük és birkákon in sacco módszerrel (a 2. példa szerint) két különböző alapdiétát használva teszteljük.

A XI. táblázatban a különböző inszertációs periódusok után, a különféle kezelések hatására kapott nyers fehérje, szerves anyag és száraz anyag veszteséget tüntettük fel.

XI. Táblázat

In sacco módszerrel meghatározott szárazanyag, szerves anyag és nyers fehérje veszteség súly%-ban

Idő Kezelési Veszteség (súly%)

(óra) mód

Siló

alaptápanyag

Szárazanyag

Nyers fehérje

Szerves

anyag

A

2

66,1* *

45,1***

66,2

5

77,3**

68,7***-9

82,3**

80,5***

82,7

B

2

53,3

16,3

53,4

5

53,8

18,3

54,0

9

64,1

35,4

64,3

C

2

53,9

17,3

53,8

5

51,5

16,5

51,9

9 61,4 Széna alaptápanyag

27,8

61,6

A

2

74,7***

60,6***

75,2

5

78,4**

69,5***

78,8

9

82,6*

93,8***

B

2

45,5

18,7

45,3

5

59,3

24,9

_

9

72,5

49,7-C

2

44,6

18,1

44,2

5

59,5

23,7-9

69,8

41,4

69,9

Az A kezelési mód szignifikancia szintje, szemben a megfelelő B és C kezeléssel, azonos időszakra vonatkoztatottan:

* - p < 0,05, ** - p < 0,01, *** - p < 0,001

A XI. táblázat a magok 2-es számú oldattal való

kezelésének mind a szárazanyag, mind pedig a nyers fehérje bendőbeli lebomlásának a propionsavas kezeléshez viszonyított, kifejezetten szignifikáns hatását szemlélteti. Ha a 2-es számú oldatot nagyobb arányban használjuk (C kezelési mód), 9 óra után a fehérjeveszteség tekintetében a kisebb

arányban történő alkalmazásához képest (B kezelési mód) szignifikáns különbséget kapunk, ezzel szemben nincs szignifikáns különbség a szárazanyag és szervesanyag veszteség tekintetében.

A nedves magok több mint négy hónapig való megfelelő minőségi eltartásához azonban a C kezelési módban használt 2-es számú oldat alkalmazási szintje szükséges.

6. Példa

A 2-es számú oldat ( 1. példa) és propionsav nedves zabszemek eltarthatóságára gyakorolt hatását a XII. Táblázatban hasonlítjuk össze:

XII. Táblázat

35%-os nedvességtartalmú zabszemek tárolása

Kísérlet

jele

Kezelési mód

Alkalmazott arány (1/tonna)

Hőmérséklet (*C) Tárolási idő

1 4 5 8 11

15

A

Propionsav

15,1

22 19 18 14 10

10

B

2-es sz. oldat

18,9

24 21 20 16 12

12

C

2-es sz. oldat

23,1

24 22 21 16 13

13

D

2-es sz. oldat

31,8

25 23 21 16 13,5

13

A XII. táblázat adatai alapján nedves zabszemek megfelelő tárolását a csak propionsavval végzett kezelés esetén ajánlott szintnek 1,25-szörösében alkalmazott 2-es számú oldat biztosítja. Egyik kezelés után sem tapasztaltunk penészesedést. A B-D kezelések esetén tapasztalt magasabb hömérsékletemelkedés a magok keményítő komponense és a

2-es számú oldat alkotói között végbemenő kémiai reakció következménye.

Más nedves magokkal is hasonló eredményeket kapunk.

7. Példa

Kb. 200 tonnányi halomba rakott 21% nedvességtartalmú árpát 2-es számú oldattal, a 2. példában javasolt arányban kezelünk. A kezelt magokat - a farmokon szokásos tárolási körülmények között - kb. 6 hónapon át tároljuk, miközben a hőmérsékletet gyakran ellenőrizzük, és a vett mintákban előforduló penészes anyagot megszámoljuk. A kapott adatokat a XIII. táblázatban foglaljuk össze:

XIII. Táblázat

A tárolt magokon előforduló penész-anyagok

Inkubációs hőmérséklet (°C) 25 37 55

Penész

2,8 x 10*

l x 104

Actinomycètes-2 x 102

Élesztő

5x 104

3,7 xlO4

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

6