188115. lajstromszámú szabadalom • Eljárás takarmányozásra alkalmas additív kompozíció előállítására
1 188 115 2 8. Példa 60% nedvességtartalmú egész zabot fusareum graminearummal - mely a sertések vulvo-vaginitis betegségének kórokozója - inokulálunk, majd 2 5 héten át 20-24 *C hőmérsékleten, 70%-os relatív páratartalom mellett tárolunk. 2 nap múlva a hőmérsékletet 5 °C-ra állítjuk be, és ellenőrizzük a zearalenone néven imert mikotoxin keletkezését, majd őrlést végzünk. A fertőzött őrölt magokból 10 kapott új mintákat propionsavval (0,08 ml/g szárazanyag koncentrációban) vagy 2-es számú oldattal (0,12 ml/g szárazanyag koncentrációban) kezeljük, illetve a kontroll mintákat nem kezeljük. A XIV. táblázatban a minták 0, 3, 14 és 28 nap 15 utáni zearalenone tartalmát - ppm-ben kifejezve - foglaljuk össze. XIV. Táblázat Kezelési mód Zearalenone tartalom (ppm) Tárolási idő (nap) 0* 3 14 28 20 detben)11 ^ 1594,4 1659,8 2189,9 1973,3 25 Propionsav 1594,4 1409,0 1406,5 1365,0 2-es sz. oldat 1594,4 554,2 294,9 108,0 * A kezelés előtt 30 9. Példa A 8. példa szerinti mag-mintákkal patkányokat táplálunk, abból a célból, hogy a kezelések zearale- . none koncentrációra és a vulvo-vaginitis előfordulásra gyakorolt módosító hatását meghatározzuk. Egyenként öt-öt patkányból álló csoportokat naponta 0,25 g-nyi mintákkal 5 napon át táplálunk, majd az állatokat leöljük és a minták ösztrogén 0 hatását meghatározzuk oly módon, hogy megmérjük az uterus súlyát, a vaginális váladékot, valamint megállapítjuk, hogy a vagina nyitott-e vagy sem. A mérési eredmények - amelyeket a XV. táblá- 45 zatban foglaltunk össze - a magok 2-es számú oldattal való kezelésének az előbbi paraméterekre gyakorolt igen szignifikáns hatását szemléltetik, a kezeletlen vagy a propionsavval kezelt magokhoz képest. A 2-es számú oldat alkalmazása esetén elve- 50 télés nem fordult elő. T árolási Mért adatok usr vala; nyitoLl* (mg) dck va8,na Kezelési mód idő (nap) Kezeletlen 28 113,3 +( + ) 2 Propionsav 0 111,9 ++ 1 3 103,8 + 2 14 113,5 + + + 4 28 121,9 ++ 3 2-es sz. oldat 0 111,9 + + 3 81,4 ( + ) 14 50,9 28 37,4 + nem sok + + mérsékelt + + + bőséges * nyitott vaginájú állatok száma (mely az elvetélés mérője) A takarmányhoz hozzáadandó oldat mennyisége főként a nedvességtartalomtól függ, bár más tényezők - például a tárolási idő hosszúsága, a magok állapota és az additívum eloszlásának egyenletessége - is fontosak, és általában 5 és 501/tonna közötti mennyiségben változhat. Jól szabályozott körülmények között - melyek hasonlóak a találmány szerinti kísérletek során alkalmazottakhoz - a 2-es számú oldatot magok esetén célszerűen az alábbi dózisban használjuk. XVI. Táblázat Magok nedvességtartalma Dózis (l/tonna) (súly%) 16 7,0 18 8,0 20 9,5 22 10,5 24 12,0 26 13,0 28 14,5 30 16,5 32 18,0 40 25,5 50 36,0 Szabadban - mezei körülmények között vagy nagyobb tárolási idő esetén magasabb dózisokat kell használnunk. XV. Táblázat A kezelt magok zearalenone koncentrációjának hatása patkányokban kiváltott vulvo-vaginitis 55 előfordulására , . Mért adatok Tárolási Kezelési mód idő uíeTMs* vála- nyitott* __ (nap) (s“'* dék* vagina 60 Kezeletlen 0 111,9 + + 1 3 109,5 + ( + ) 3 14 112,6 + + 2 10. Példa Szárított, 7% nedvességtartalmú tarlórcpa-pogácsát az 1. példában ismertetett összetételű 2. oldatta) kezelünk 0,8 g formaldehid/100 g nyers fehérje arányban (lásd a 4. példát). A szárazanyagnak cs a nyers fehérjének kérődzők általi lebonthatóságát az in sacco módszerrel tanulmányozzuk. A kezelés célja az, hogy az állat a takarmányt jobban hasznosítsa azáltal, hogy a bendőben a lebomlás gátolva és késleltetve van. A kezelt tarlórépát a kezeletlennel összehasonlítjuk és a kapott eredményeket a XVII. és XVIII. táblázatokban adjuk meg. 7
