188092. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként 1-hidroxi-etilazol-származékokat tartalmazó növekedésszabályzó és fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
1 188 092 2 olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és normál nyomáson gáz halmazállapotnak, azaz aeroszolos vivőgázokat, amilyenek például a halogénezett szénhidrogének, valamint a 5 bután, propán, nitrogén és szén-dioxid. Szilárd hordozóanyagokként például a következő anyagok használhatók: természetes kőlisztek, így kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attapul- ' git, montmorrilonit, vagy diatómaföld, és szinteti- 1Q kus kőlisztek, így például nagydiszperzitású kovasav, alumínium-oxid és szilikátok. Granulátumok szilárd hordozóanyagaiként például a következő anyagok jöhetnek számításba: tört és frakcionált természetes kőzetek, így például 15 kalcit, márvány, csillám, szepiolit, dolomit és szervetlen vagy szerves lisztekből készült szintetikus granulátumok, valamint szerves anyagokból készült granulátumok. Erre a célra például fűrészpor, kókuszdióhéj, kukoricacsutka vagy dohányszár 2Q használható. Emulgeáló és/vagy habzást elősegítő anyagként például a következők jöhetnek szóba: nem-ionos és anionos emulgeátorok, így például poli(oxi-etilén)zsírsav-észterek, poli(oxi-etilén)-zsíralkohol-éterek, így például alkil-aril-poli(glikol-éter), alkil-szulfo- 25 nátok, alkil-szulfátok, aril-szulfonátok, valamint fehérjehidrolizátumok. Diszpergálószerként például lignin, szulfitszennylúgok és metilcellulóz használható. A készítmények tartalmazhatnak még ragasztó- 30 anyagokat, így például karboxi-metil-cellulózt, természetes és szintetikus porszerű, szemcsés vagy látex-formájú polimereket, így például gumiarábikumot, poli(vinil-alkohol)-t, poli(vinil-acetát)-ot. A készítményekben jelen lehetnek még színező- 35 anyagok, így szervetlen színezékek, például vasoxid, titán-oxid, ferrociánkék és szerves színezékek, így például alizarin, azol-fém-ftalocianin-típusú színezékek és nyomelemek, így például vas-, mangán-, bőr-, réz-, kobalt-, molibdén- és cink-sók. 40 A készítmények általában 0,01-95 súly%, előnyösen 0,5-90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerint előállítható hatóanyagok a készítményekben egyéb hatóanyagokkal, így fungicid, inszekticid, akaricid vagy herbicid hatású 45 anyagokkal vagy trágyákkal és egyéb növekedésszabályozó anyagokkal együtt is előfordulhatnak. A hatóanyagok felhasználása készítményeik vagy az azokból előállított alkalmazásra kész készítmények formájában történik. Az utóbbiak közé 50 tartoznak az alkalmazásra kész oldatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók, permetporok, paszták, oldható porok, porozószerek és granulátumok. A felhasználás szokásos módon történik, például öntözéssel, permetezéssel, 55 porlasztással, szórással, porozással, habzással, bekenéssel. Lehetőség van arra is, hogy a hatóanyagokat ULV-eljárással oldjuk ki, vagy talajkezelésre használjuk. További lehetséges alkalmazási mód a vetőmagok kezelése csávázószer formájában. gO Ha a találmány szerint előállítható vegyületeket ] tartalmazó készítményeket növekedésszabályozás- \ ra használjuk, a felhasznált hatóanyagmennyiség széles tartományon belül változtatható. Általában 1 hektár talaj felületre számítva 0,01-50 kg, előnyösen 0,05-10 kg hatóanyagot számítunk. Hg a találmány szerinti készítményeket növekedésszabályozókként használjuk, a felhasználásra különösen előnyös időpontban kell sor kerüljön, aminek pontos meghatározása a klimatikus körülmények és a vegetatív adottságok függvénye. Ha a találmány szerinti készítményeket fungicid szerekként használjuk, a hatóanyag mennyiség ugyancsak tág határok között változtatható az alkalmazás módjától függően. így például növényi részek kezelése esetén a különböző kiszerelési formák hatóanyagtartalma általában 1 és 0,0001 súly%, előnyösen 0,5 és 0,0001 súly% között változik. Vetőmagcsávázásnál általában 1 kg vetőmagra számítva 0,001-50 g, előnyösen 0,01-10 g hatóanyagot tartalmazó készítményre van szükség. Talajkezelés esetén a hatóanyagkoncentráció általában 0,00001 és 0,1 súly%, előnyösen 0,0001 és 0,002 súly% között mozog. Találmányunk további részleteit a következő példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy találmányunkat a példákra korlátoznánk. Előállítási példák 1. példa Az ( 1-1 ) képletű vegyidet előállítása 72,15 g (0,3 mol) 2-(4-klór-fenoxi-metil)-2-tercbutil-oxiránt és 24,15 g (0,35 mól) 1,2,4-triazolt 120 ml e"anolban 48 órán keresztül visszafolyatás mellett forralunk. Ezután a reakcióelegyet betöményítjük, a maradékot felvesszük 200 ml etil-acetátban és felmelegítjük. Ezt követően a maradékot jégfürdőn hűtjük, a szilárd anyagot leszívatjuk, és etilacetáttal átmossuk. A szűrletet bepároljuk, a maradékot éter és hexán elegyében oldjuk és hidrogénkloridot vezetünk át rajta. A csapadékot leszívatjuk, éterrel mossuk, amikor etil-acetát és 1 normál ; vizes nátronlúg hozzáadására a szabad bázishoz jutunk. 60,2 g (65%) 2-(4-klór-fenoxi-metil)-3,3- ; dimetil-1 -( 1,2,4-triazol-1 -il)-bután-2-olt kapunk, ; amelynek olvadáspontja 84-87 °C. A (II—1) képletű kiindulási anyag előállítása. 189 ml (2,0 mól) dimetil-szulfát 1200 ml abszolút acetonnitrilben felvett oldatát szobahőmérsékleten 162 ml (2,2 mól) dimetil-szulfid 400 ml abszolút acetonnitrilben felvett oldatával elegyítjük. Az elegyet egy éjszakán keresztül szobahőmérsékleten kevertetjük. Ezután 118,8 g (2,2 mol) nátrium-metilátot adunk hozzá és 30 percen keresztül kevertetjük. Ekkor 30 perc alatt 272 g (1,2 mol) 1-4-klór fenoxi (-3-3-dimetil-bután-2-on) 600 ml abszolút acetonitriles oldatát csepegtetjük hozzá. A reakcióelegyet egy éjszakán keresztül kevertetjük, majd bepároljuk, a maradékot vízben felvesszük, és etil-acetáttal kirázzuk. A szerves fázist elválasztjuk, kétszer vízzel, és egyszer telített nátrium-klorid oldattal mossuk. Nátrium-szufáton szárítjuk, bepároljuk, és a maradékot vákuumban desztilláljuk. így 242,4 g (az elméleti 84%-a) 2-(4-klór-fenoxi-metil)-2-tercbutil-oxiránt kapunk, melynek forráspontja 115-122 °C/0,004 mbar, olvadáspontja 50-52 °C. 7
