188085. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szabályozott hatóanyagleadású készítmények előállítására

1 1.88 085 2 cellulóz fajlagos elektromos vezetőképességét is meghatározzuk, amely 2,8 x 10"4 mho. Könnyen megállapítható, hogy a hidroxi-alkil­­cellulóz és az olvadt állapotú zsíralkohol kombiná­ciója a szolvatálási reakciót megállítja, mivel a faj­lagos elektromos vezetőképesség élesen leesik. A kapott új vezetőképességi érték gyakorlatilag nem jelent változást, ha figyelembe vesszük a szo­bahőmérsékleten megszilárdult kompozíció vezető­­képességét. Fontos megjegyezni, hogy a hidroxi-alkil-cellu­lóz és a zsiralkoholok kombinációjának fajlagos elektromos vezetőképessége kisebb, mint a hidra­tált hidroxi-alkil-cellulóz fajlagos vezetőképességé­nek matematikai összege, de nagyobb, mint a meg­felelő anyagok vezetőképességének összege. Azt tapasztaltuk, hogy sem a zsíralkohol, sem a hidro­xi-alkil-cellulóz nem mutat fel külön-külön fajlagos elektromos vezetőképességet, ha azonban ezeket egyesítjük, akkor a fajlagos vezetőképesség 2,1 x 10 4. Ez az érték nagyobb, mint a külön mért értékek matematikai összege és azt jelenti, hogy hidrogén-kötésű koordinációs komplex keletkezik. Az új molekula-komplex olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek külön-külön nem voltak meg­figyelhetők az egyes komponenseken. Ez a vezető­­képesség növekedés összhangban van azzal, amit megfigyelhetünk a hidroxi-metil-cellulóznak vala­milyen erősen poláros vizes oldószerrel történő szolvatálása esetén. Mivel azonban a cellulóz-komponens már szol­­vatálódott (vízzel a már megadott 1. lépés szerint) és létrejött a hidrogén-kötésű koordinációs komp­lex, a zsíralkohol nyilvánvalóan megváltoztatta a hidrogén-kötésű vizes oldatot és így a kialakult új kötés természetét a szolvatált hidratált cellulózhoz és a zsíralkoholhoz viszonyítva kell meghatározni (V. táblázat). Ha szolvatált hidroxi-alkil-cellulóz fajlagos elektromos vezetőképességét összehason­­litjuk a zsíralkohollal történő egyesítés után mért fajlagos elektromos vezetőképességgel, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kombináció fajlagos elektro­mos vezetőképessége csökken. Ez új belső-moleku­láris hidrogén-kötésű koordinációs komplex kiala­kulásának a következménye. így tehát, míg a zsiral­­kohol - részben - helyettesíti a szolvatált hidrogén­kötésű víz egységeket, hogy szekunder szolvatált hidrogén-kötésű komplexet hozzon létre, úgy tű­nik, hogy ennek az új komplexnek a szerkezete belső-molekuláris kelát-szerkezetnek felel meg, amely blokkolja az ionizáló központokat. Ez az új _ be lső kelát-szerkezet megmarad szilárd állapotban, 5 mint azt a szobahőmérsékleten változatlan fajlagos elektromos vezetőképesség értékek bizonyítják. További kísérletben 1 súlyrész hidratált hidroxi­­metil-cellulózt (16 standard mesh részecskeméretű) összekeverünk 2 súlyrész sztearilalkohoilal (16 10 standard mesh részecskeméretű). Az így kapott egyszerű keveréket ezután hozzáadjuk 20 ml desz­tillált vízhez és közvetlenül az adagolás után meg­határozzuk a fajlagos elektromos vezetőképességet. Azonos súlyú, az 1. példa 3. lépése szerint előállí- 15 te tt granulált komplexet, amely - mint már említet­te k - belső-molekuláris hidrogén-kötésű kelát, hozzáadunk 20 ml vízhez és ismét meghatározzuk a fajlagos elektromos vezetőképességet (V. táblá­zat). 20 Az eredmények világosan mutatják, hogy a cellu­lóz polimer és a nagyszénatomszámú alkohol kö­zött új molekula-koordinációs komplex keletke­zett. Ennek a komplexnek példája a térhálósított mátrix, amely az 1. példa szerinti termék. 25 Feltételezésünk szerint ez az új koordinációs komplex két egymást követő lépésben jön létre. Az első lépés magában foglalja a hidroxi-alkil-cellulóz S/olvatálódását, amelynek során hidrogén-kötésű koordinációs komplex keletkezik és ez a komplex 30 prekurzora a második, a szolvatálást megváltozta­tó lépésnek. Ebben a lépésben belső-molekuláris kelát-koordinációs komplex keletkezik a nagy szénatomszámú alifás alkohol és a cellulóz kompo­nens között. 35 A cellulóz komponens szolvatálása így elmozdít­ja a cellulóz hidrofil hidrogén-kötésű központjait és ezek mintegy magként szolgálnak a második lépés­ben. A nagyszénatomszámú zsíralkohol ezután el­­távolitja a hidrogén-kötésű poláros oldószert a cel- 40 lulóz központokról és így új zsíralkohol-komplex jón létre. A nagyszénatomszámú alifás alkohol hosszú szénhidrogén láncának különleges térbeli tulajdonságai következtében azonban a cellulóz komponens olyan belső kelát-kötésű koordinációs 45 komplexet képez, mint amilyen a kis poláros oldó­szer egységekkel is keletkezik. A találmány szerint alkalmazott új molekula- 1 oordinációs komplex hidroxi-(l-4 szénatomos ál­ló táblázat Egyszerű keverék és a kialakult kelát-koordinációs komplex fajlagos elektromos vezetőképességének összehasonlítása Vegyület* Fajlagos elektromos vezetőképesség (mho) kiindulási állapot 10 perc 1 óra Egyszerű keverék granulátum Hidroxi-metil-cellulóz (1 rész) + sztearil-alkohol (2 rész) Kelát koordinációs komplex Hidroxi-metil-cellulóz (1 rész) nulla 2,6 x 10"4 • 3,8 x 10“4 + sztearil-alkohol (2 rész) 2,2 x 10 4 2,1 x 10~4 2,3 x 10“4 * Mindkét kompozícióból 1 g mintát diszpergálunk 20 ml vízben. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom