188075. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként N-szulfenilezett karbamid-származékokat tartalmazú fungicid készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására

1 188 075 2 vő parazita gombákkal - mint például a Phytopto­­ra-fajokkal, valamint az almafavarasodással (Fu­­sicladium dendriticum) - szemben. Hatásosak a Pyricularia oryzae-vel szemben is. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazása nincs azonban ezekre a növényekre korlátozva, hanem a hatóanyagok azonos módon alkalmazha­tók más növényekre is. A találmány szerinti hatóanyagokkal az alkal­mazott koncentrációtól függően a gyomnövénye­ket általánosan kiirthatjuk például ipari vagy vas­úti létesítményeknél. A vegyületek alkalmazhatók tartós kultúrnövények gyomnövényeinek irtására is például erdőkben, díszcserjéknél, gyümölcsösök­ben, szőlőskertekben, dió-, banán-, kávé-, citrom-, narancs-, tea-, kaucsuk-, olajpálma-, kakaó-, kom­lóültetvényeken, valamint bogyós növényeknél. A találmány szerinti hatóanyagok egyéves kultúr­növényeknél szelektív gyomirtásra is alkalmazha­tók. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk. Ilyenek például oldatok, emulziók, szórható porok, szuszpenziók, porok, porozósze­rek, paszták, granulátumok, aeroszolok, ható­anyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, polimerekbe beágyazott kapszulázott ké­szítmények, égőtöltetek - mint füstölőpatronok, dobozok vagy spirálok - valamint ULV hideg és meleg ködkészítmények. Ezeket a készítményeket ismert módon állítjuk elő, például úgy, hogy a hatóanyagokat adott eset­ben felületaktív anyagok - tehát emulegátorok és/ vagy diszpergátorok és/vagy habosítószerek - je­lenlétében kötőanyagokkal - tehát folyékony oldó­szerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gá­zokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal - kever­jük össze. Amennyiben kötőanyagként vizet alkal­mazunk, úgy segédoldószerként alkalmazhatók szerves oldószerek is. Folyékony oldószerként kü­lönösképpen a következőket vesszük figyelembe: az aromás vegyületek - mint a xilol, a toluol, vagy az alkil-naftalinok -, a klórozott aromás vagy alifás szénhidrogének - mint a klór-benzol, a klór-etilén vagy a metilén-klorid -, az alifás szénhidrogének - mint a ciklohexán vagy a paraffinok -, például ásványolajfrakciók -, az alkoholok - mint a buta­nol vagy a glikol -, valamint ezek éterei és észterei; a ketonok - mint az aceton, a metil-etil-keton, a metil-i-butil-keton vagy a ciklohexanon -, az erő­sen poláros oldószerek - mint a dimetil-formamid és a dimetil-szulfoxid -, valamint a víz. A cseppfolyósított gázalakú kötőanyagok vagy hordozóanyagok olyan folyadékok, amelyek nor­mál hőmérsékleten és nyomáson gázhalmazállapo­­túak, például aeroszol hajtógázok - mint a halogé­nezett szénhidrogének, valamint a bután, a propán, a nitrogén és a széndioxid. Szilárd hordozóanyagként a következőket alkal­mazhatjuk: például a természetes kőzetlisztek - mint a kaolin, az agyagok, a talkum, a kréta, a kvarc, az attapulgit, a montmorillonit vagy a diato­­maföldek - és a szintetikus kőzetlisztek - mint a nagymértékben diszpergált kovasav, az alumíni­­um-oxid és az alumínium-szilikát -. Granulátumok esetén a szilárd hordozóanyagok a következők le­hetnek: például az összetört és frakcionált termé­szetes kőzetek - mint a kalcit, a márvány, a habkő, a szepiolit, a dolomit -, valamint a szervetlen és szerves lisztekből készített szintetikus granulátu­mok, a szerves anyagból - mint a fűrészpor, a kókuszdióhéj, a kukoricacső és a dohányszár - készített granulátumok. Emulgeátorként és/vagy habképzőszerként a következők alkalmazhatók: például a nem-ionos és az anionos emulgeátorok - mint a polioxietilén-zsírsav-észterek, a poli-oxieti­­lén-zsíralkohol-éterek - például az alkil-aril-poligli­­kol-éterek -, az alkil-szulfonátok, az alkilszulfátok, az arilszulfátok, valamint a fehérje hidrolizátumok -. Diszpergátorként a következők alkalmazhatók: például a lignin, a szulfitszennylúg és a metil-cellu­­lóz. A kikészítés során alkalmazhatók tapadást növe­lő szerek is, mint a karboxi-metil-cellulóz, a termé­szetes és a szintetikus poralakú, szemcsés vagy latex formájában előforduló polimerek, mint a gumiará­­bikum, a poli(vinil-alkohol), a poli(vinil-acetát). Alkalmazhatók színezékek is, mint a szervetlen pigmentek - például a vas-oxid, a titán-oxid, a vas-cianid-kék - és a szerves színezékek - mint az alizarin-, az azol-fém-ftalocianin-színezékek -, va­lamint a nyomtápanyagok - mint a vas-, a man­gán-, a bőr-, a réz-, a kobalt-, a molibdén és a cinksók -, A készítmények általában 0,1-95 súly%, előnyö­sen 0,5-90% hatóanyagot tartalmaznak. A növényvédőszerek hatóanyagból és adalék­anyagból állnak. A hatóanyagokat „aktív anyag”­­nak is nevezhetjük, melyek vegyi anyagok illetve ezek keverékei és ezek fejtik ki tulajdonképpen a növényvédő hatást. Az adalékanyagok a keverékek fizikai tulajdonságait határozzák meg, melyek fun­­gicid szerként való alkalmazás céljára alkalmassá teszik a hatóanyagokat. A gyomirtáshoz használt készítményekben a ta­lálmány szerinti hatóanyagokat alkalmazhatjuk önmagukban vagy más ismert hatóanyagokkal ösz­­szekeverve, például fungicid, baktericid, inszekti­­cid, akaricid, nematocid, herbicid hatóanyagokkal, madarak elleni védőanyagokkal, növekedésszabá­lyozó szerekkel, növényi tápanyagokkal vagy talaj­szerkezetet javító szerekkel együtt. A találmány szerinti hatóanyagok alkalmazha­tók készítményeik vagy az ezekből hígítással készí­tett felhasználásra kész formák - mint például fel­­használásra kész oldatok, szuszpenziók, emulziók, porok, paszták és granulátumok - alakjában. Az alkalmazás szokásos módon például öntéssel, már­tással, szórással, permetezéssel, ködképzéssel, elpá­­rologtatással, injektálással, eliszapolással, szétke­­néssel, porozással, száraz csávázással, nedves csá­­vázással, vizes csávázással, iszapolt csávázással vagy inkrusztálással történik. A növények kezelésénél a hatóanyagok a külön­böző felhasználásra kész formákban széles ható­anyag-tartományon belül lehetnek jelen. A ható­anyag-tartalom általában 1 és 0,0001 súly% közöt­ti, előnyösen 0,5 és 0,001% közötti. A vetőmagok kezelésére a hatóanyagokat 0,001-50 g/kg vetőmag, előnyösen 0,01-10 g/kg vetőmag-mennyiségben szükséges alkalmazni. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 160 : 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom