188020. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sütési klíma szabályozására

alagút teljes hossza és szélessége mentén szabályoz­zuk. A 3. ábra szerinti megoldásnál a levegőt ugyan­csak az egyik oldalról fújjuk be M csőpáron keresz­tül, amely két különböző hosszúságú csőből áll. A légmennyiségnek a szabályozására az alagút szé­lessége mentén a rövidebb légbevezetőcső teljes hosszán kiömlőnyílások vannak, amelyeknek felü­lete 1,2-3,5 cm2, míg a hosszabbik légbevezetőcső­nek csak azon szakaszán vannak nyílások, amelyik túlnyúlik a rövidebb csövön. A levegő mennyiségét ennél a megoldásnál is különálló szabályozóele­mekkel vezéreljük. Ha a H-I-K szakaszban a leve­gő nedvességét G nedvességmérővel mérjük, akkor a szabályozóelemeket automatikusan úgy lehet be­állítani, hogy a sütési alagútban konstans klímavi­szonyokat tartsunk fenn. A találmány szerinti eljáráshoz szükséges száraz, felmelegített levegőt hőcserélőkön, rekuperátoro­­kon keresztül a sütési folyamat alatt keletkező hul­ladékgázokból lehet kinyerni. Az eljáráshoz ned­ves, sütési kigőzölgésből származó gőzt is használ­hatunk. A találmány szerinti eljárással minden időpont­ban és ezáltal minden sütési szakaszban alkalmaz­kodni lehet a sütési folyamathoz. Azok a minőségi hibák, amelyek a péksüteményeknél a sütési klíma rossz beállításából vagy szabályozatlanságából erednek, elmaradnak. A sütési klíma szabályozása következtében a sütéshez szükséges gőzmennyiség 50%-kal csökken. Azonkívül fennáll a lehetősége a hulladékhő hasznosításának. A sütés hatékonysá­gának növelésével, azáltal, hogy a péksütemény héja jobb és a hőmérséklet-emelkedés gyorsabb, a péksütemény aromaképzése, fogyaszthatósága és frissen tarthatósága lényegesen javul. A találmányt részletesebben néhány kiviteli pél­da kapcsán ismertetjük. 1. példa Egy 25 m2-es hálóköteggel bíró kemencébe, amelynél a hálóköteg szélessége 2,1 m, az első ábra szerint a kigőzölgési szakasz után három pár 50 mm átmérőjű D légbevezető csövet alkalma­zunk, egymástól 1000 mm távolságban, közvetle­nül a sütési tér teteje alatt. Mindegyik csőfélnek 15 db C kiömlőnyílása van, amelyek átmérője 12 mm. A D légbevezető csöveken és az A szabá­lyozóelemeken át klimatizált levegő jut a D légbe­vezető csövekbe. 2. példa Rozskenyér előállításához 25 m2 sütőfelületű alagútkemencét alkalmazunk. Az alagútkemencébe 220-240 °C-ra felmelegített levegőt vezetünk be, mindenkor 500 és 1500mm-re a kigőzölgési sza­kasz mögött. A levegő nedvességtartalma 20-50 g/ kg szárazlevegő. A bevezetett levegőmennyiség 150 m2/óra és ez kb. 5-10 pa túlnyomást hoz létre. A felesleges nedves sütési levegő elszívása előnyö­sen közvetlenül a kigőzölgési szakasz mögött, a száraz levegőt bevezető csövek között és/vagy mö­gött történik, hogy ebben a kigőzölgési szakaszban 60 °C alatti harmatpont hőmérsékletet érjünk el. 3. példa Zsemlye előállításához 50 m2 felületű alagútke­mencét használunk, amelybe 180-200 °C-ra felme­legített levegőt fújunk be 3000-6000 mm-re a kigő­zölgési szakasz mögött. A levegő nedvességtartal­ma 100-200 g/kg szárazlevegő. A bevezetett leve­gőmennyiség 200 m2ó és ez 10-15 pa túlnyomást hoz létre. A felesleges nedves levegő elszívása elő­nyösen a kigőzölgési szakasz mögött történik. A nedves levegő bevezetésével a kigőzölgési sza­kaszban 75 és 80 °C közötti harmatpont-hőmérsék­­letet kell elérni. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás sütési klíma szabályozására, toló sütő kemencéknél, azzaljellemezve, hogy a sütési alagút­ba a kigőzölgési elszívó szakasz több helyén az előállítandó péksüteménytől függően száraz, elő­nyösen előmelegített levegőt, vagy nagy nedvességű levegőt fújunk be 2-20 pa túlnyomás eléréséig, köz­vetlenül a sütési alagút teteje alatt elhelyezett, sza­bályozóelemekkel (A) ellátott, forgatható, kiömlő­nyílásokkal (C) ellátott fúvókákon (E, F) vagy lég­­csatornákon (B) keresztül. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a száraz, előnyösen előmelegített, vagy nagy nedvességtartalmú levegőt a sütési alagút két oldaláról fújjuk be, a közepén elválasztott és teljes hossza mentén kiömlőnyílá­sokkal (C) ellátott fúvókák vagy légcsatornák (B) útján. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a száraz, előnyösen előmelegített, vagy nagy nedvességtartalmú levegőt a sütési alagútnak csak egyik oldaláról fújjuk be a két különböző hosszú, végén nyitott csövön vagy légcsatornán (E) keresztül és ezt a levegőt a kilépés­nél fúvókával (F) vagy a csövek vagy légcsatornák előtt elhelyezett terelőlemezekkel (P) örvénylésbe hozzuk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a száraz, előnyösen előmelegitett, vagy nagy nedvességtartalmú levegőt a sütési alagútnak csak egyik oldaláról, két külön­böző hosszúságú csőből álló, kiömlőnyílásokkal (C) ellátott csőpáron (M) fújjuk be, amelyek közül a rövidebb cső teljes hossza mentén és a hosszabb cső csak azon szakaszán, amely a rövidebb csövön túlnyúlik, kiömlőnyílásokkal (C) van ellátva. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a száraz, előnyösen előmelegített levegőt, vagy nagy nedvességtartalmú levegőt több helyen, amelyek egymástól 1000-3000 mm távolságban, illetve a sütési alagút hosszának 5-10%-ában vannak elhelyezve, fújjuk be. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy különösen rozs- vagy I 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom