187942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamosított vasútak munkavezetéke térbeli helyzetének,ipari tv kamerával történő mérésére
1 187 942 2 tokát a hibahelyek egyidejű feltüntetésével. Ezáltal a karbantartást végzők munkája tervszerűen szervezhető. A kitűzött célnak olyan eljárással teszünk eleget, amely azzal jellemezhető, hogy a munkavezetéket a felvevő csövek beégése ellen védett, több, célszerűen három ipari TV-kamerából álló rendszerrel értékeljük, majd a három kamera közül kiválasztjuk a két megfelelő információjú kamerát és ezek középső sorait további feldolgozás céljából formáljuk. A formált képsorokból a szükséges szögértéket megállapítjuk, majd ezeknek a szögértékeknek ctg-értékét képezzük, amely ctg-értéket a mérőkocsi lengéseiből származó elmozdulások értékeivel a kocsi pályán való tartózkodási helyére jellemző adattal és a kamerák elhelyezkedéséből, valamint a kocsi szerkezeti adottságaiból származó konstans értékekkel kiegészítve megállapítjuk a munkavezeték kígvózását, magasságát és magasságváltozását. A számított adatokat értékeljük és az előírástól eltért értékeket a hibahely és a jármű pillanatnyi sebességadataival együtt regisztráljuk. Célszerű, ha a videojel kimaradása esetén olyan jelet képezünk, amely az automatikus optikákat teljesen bezárja és a tápfeszültséget kikapcsolja. A kamerák kiválasztásakor azok videojeleinek szintjét az adott feszültségértékkel összehasonlítjuk. A szögmegállapítás során a kiválasztott képsornak csak az előző mérés során meghatározott szögérték környezetében végezzük. A találmány szerinti berendezés legalább három ipari TV-kamerát tartalmaz. A rendszerhez automatikus átkapcsoló egység közbeiktatásával mintavevő egység csatlakozik. A kamerák kameravédő egységekkel vannak működtető kapcsolatban. Célszerű ha ez utóbbiak videojel érzékelője egyrészt rekeszzárójel előállító egységhez, másrészt pedig kapcsoláskéslelíetőhöz van kötve, Az említett két egység elektronikus kapcsolóval áll összeköttetésben. A kapcsolás késleltető egy kapcsoló közbeiktatásával tápegységhez, valamint a kamerához és automatikus optikához illeszkedik. Célszerű továbbá, ha a berendezés mintavevő egysége követő elektronika egységet is tartalmaz. Találmányunkat részleteiben egy előnyös kiviteli alak, ill. foganatosítás! mód kapcsán rajzmcliékletcken ismertetjük, ahol az 1. ábra a mérési eljárás vázlatát, a 2. ábra a mérőberendezés blokksémáját, a 3. ábra a kameravédő egység vázlatát mutatja be. A mérőrendszerben célszerűen három darab egymással szinkronban működő, egy egyenes mentén elhelyezett kamera van (ipari TV-kamerák). Ez az egyenes a mérőkocsi padlósíkjával párhuzamosan a kocsi hosszirányú szimmetriatengelyére merőleges síkban, a kocsi tetőszintje alatt van. Az 1 kamerák optikai tengelyei az említett síkban helyezkednek el, és egy pontban metszik egymást. A „B” 1 kamera felfelé néz és lefelé meghoszszabbított optikai tengelye merőleges a padló síkjára. A két szélső 1 kamera optikai tengelye a vízszinteshez képest ß szöggel a munkavezeték irányába fel van emelve, és egyúttal mindkét kamera 90 -kai el van fordítva az óramutató járásával ellentétes irányba. Ezáltal a két szélső 1 kamera egymáshoz képest 180°-kal van elfordítva. A rendszerben egyidejűleg három 1 kamera működik, de csak két 1 kamera információja kerül feldolgozásra, nevezetesen azé a kettőé, amelynek működését a napsugárzás nem zavarja. A leírt módon beállított 1 kamerákkal a munkavezeték geometriai helyzetének meghatározása az alábbiak szerint történik: Az 1 kamerák különböző szögek alatt látják el a munkavezetéket. Ezeket a szögeket kell a videojelből megállapítani. A szögek, valamint a két kamera távolságának ismeretében a munkavezeték távolsága a két 1 kamerát összekötő egyenestől M" (A—B egyenestől, vagy A*-B egyenestől) a következő összefüggés alapján határozható meg. ctgaAn + ctgaBn ctg aA*n + ctg aBn = _______l_____ =_______1_______ ctgofAn + ctg oíBn ctgaA*n + ctg aBn ’ haaBn > 90°, akkor ctg aBn = -ctg (180°-aBn) és ebben az esetben M" ----------------Tr^-------r = ctgaAn - ctg(180 — aBn) = 1 ' ctg aAn -ctg(180d-~Q^n) Az összefüggésben található betüjelölések az 1. ábrából leolvashatók, megnevezésük a következő: A, A*, B = a kamerák helye. oA,cAi*,úB = szögértékek, amely szögek alatt a kamerák látják a munkavezetéket. L/2 = 1 = a középső kamerától a szélső kameráig mérhető távolság. A munkavezeték vágány járósík feletti M* magassága az M” egyenes értékből úgy kapható, hogy hozzá kell adni a vágány járósík és a kamerákat összekötő egyenes közötti távolságot M*-t, azaz. M' =M” + M* A K’ kígyózás értéke a következő összefüggés szerint határozható meg M1' egyenes ismeretében: K' = M"‘ctgaBn. Miután a kamerák a mérőkocsiszekrény tetőrészéhez vannak rögzítve és ezáltal a munkavezeték helyzetét a kocsiszekrényhez viszonyítva lehet csak meghatározni, viszont az M' és K/ értékeket a kocsiszekrény lengései befolyásolják, ezért a mérési eredményeket a kocsiszekrény elmozdulásaival (Mk, Kk) korrigálni kell. A valóságos statikus M és K értéket az M = M' + Mk K = K' + Kk összefüggésekből számítható, ahol Mk =a kamerák függőleges irányú elmozdulásából származó korrekciós érték. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
