187942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés villamosított vasútak munkavezetéke térbeli helyzetének,ipari tv kamerával történő mérésére
1 187 942 2 ségliez, másrészt pedig kapcsoláskésleltetőhöz van kötve. Az említett két egység elektronikus kapcsolóval áll összeköttetésben. A kapcsolás késleltető egy kapcsoló közbeiktatásával tápegységhez, valamint a kamerához és automatikus optikához illeszkedik. Célszerű továbbá, ha a berendezés mintavevő egysége követő elektronika egységet, valamint zavarszűrő egységet is tartalmaz. A találmány eljárásra és berendezésre vonatkozik, villamosított vasutak munkavezetéke térbeli helyzetének ipari TV-kamerával történő mérésére. A mérés során a munkavezeték statikus helyzetét, tehát az ún. kígyózást és a magasságot, ill. magasságváltozást határozhatjuk meg, mégpedig mérőáramszedő nélkül. Találmányunk szerinti eljárás során a munkavezeték helyzetét kettőnél több ipari TV-kamerával érzékeljük, ezek közül, két megfelelő információjú kamerát kiválasztunk és az ezektől származó képsorokat feldolgozás céljából formáljuk, majd a geometriai összefüggéseket, valamint a jármű pillanatnyi sebességét figyelembevéve az adatokat összehasonlítjuk és regisztráljuk. A találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas berendezés célszerűen egy vasúti járműbe épített mérő, értékelő és regisztráló rendszer, amely a nagyvasúti villamos felsővezeték munkavezetékének a vágány járósíktól való távolságát, a vágány középsíktól való oldalirányú kitérését, valamint adott útszakaszra eső magasságváltozását méri. A méréseket ipari TV-kamerarendszer képinformációjának elektronikus feldolgozásával, a pályára és járműre engedélyezett sebességgel a munkavezeték érintése nélkül végzi. Ismeretes, hogy a vasutak a munkavezeték térbeli helyzetét az esetek legnagyobb részében mérőáramszedővel határozzák meg. A mérőáramszedők alkalmazása azzal a hátránnyal jár, hogy ez esetben a munkavezetéket dinamikus hatások érik, így e módszerrel a statikus jellemzőket egyáltalán nem, vagy legfeljebb 40 km/óra sebességig lehet mérni. Statikus jellemzők alatt azt értjük, amelykor a munkavezeték geometriai jellemzőinek mérésekor a vezetéket nem érik dinamikus hatások. Dinamikus jellemzőkről viszont akkor beszélünk, ha valamilyen dinamikus hatás (pl.: áramszedő pályaegyenetlenségből és járműlengésből bekövetkező dinamikus mozgásai) következtében a villamos munkavezeték lengésbe jön és a mozgásban lévő munkavezeték geometriai jellemzőit határozzák meg. A munkavezeték statikus jellemzői a következők: — A vágány járósík és a munkavezeték közötti távolság (magasság) jele: M. — A munkavezeték kitérése a vágány középsíkjától jobb, ill. bal irányba (kígyózás) jele: K. A dinamikus jellemzők mérésére közvetlen és közvetett mérési módszereket alkalmaznak. Közvetlenül mérik a mozgásban lévő vezeték Md magasságát és Kd kígyózását és közvetett módon — az áramszedő saru nyomás változása és gyorsulása révén - a vezetékre, illetve az áramszedőre jutó erőhatásokat. A vezeték hibahelyek behatárolása azonosítása céljából mérni kell a mérőkocsi megtett útját, a dinamikus jellemzők elemzése érdekében pedig mérni kell a jármű sebességét. A 40 km/óra maximális sebességnél történő mérés jelentősen csökkenti a mérőrendszer „termelékenységét”, zavarja a közlekedő vonatok menetrendszerűségét és kedvezőtlenül hat a vasúti vonal átbocsátó képességére. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy mérőáramszedővel még 40 km/ó-nál kisebb sebesség esetén is érik a munkavezetéket dinamikus hatások és az így kapott mérési eredmények csak hozzávetőlegesen fogadhatók el statikusnak. A felsővezeték statikus jellemzői a karbantartó szolgálat számára fontosak, mert javítások, beállítások, % szabályozások előtt és után csak ezeket tudják mérnL A felsővezeték előírt értékeit a karbantartó szolgálat pontosan csak kézi mérésekkel tudja ellenőrizni. A kézi mérések végrehajtásához a mért vonalszakaszt feszültségmentesíteni kell, ami a forgalom zavartatásával jár, ezenkívül jelentős élőmunka ráfordítás is szükséges. Az elvégzett mérések adatainak megbízhatósága jelentős mértékben függ a mérést végző gyakorlottságától. További hátrányuk az ismert berendezéseknek, hogy általuk nem lehetséges méréssel egyidejűleg olyan jellemző érték meghatározása, mint a munkavezeték egységnyi úthosszra eső magasságváltozása. Ezt a mérés adataiból utólag kell meghatározni, illetve kiértékelni. Az ilyen berendezések hiányosságainak fő oka, hogy a vizsgált vezeték és a mérőberendezés között mechanikai kapcsolat van. Más fejlesztési tendenciái képvisel az a műszaki megoldás, ahol a vasút munkavezetékének mérésére ipari televíziót alkalmaznak. Japánban, a SHIN-KANSEN vasút Shin Yokohama és Odawara közötti szakaszán sikeresen próbáltak ki nagy sebesség mellett egy villamos vizsgáló kocsira szerelt ITV készüléket, amely a feszültség alatt lévő munkavezeték kopását mérte, kielégítő pontossággal és a képernyőn a hullámalak a kopás mértékével arányosan változott. Ezzel az eljárással azonban kizárólag a vezeték átmérőjének változását lehet kimutatni, a térbeli elhelyezkedést nem. Ismeretes továbbá az Építéstudományi Intézet 0.343 témaszámú „Vasúti felsővezeték mérőkocsi mérőberendezéseinek kialakítása” c. tanulmányé ból többek között olyan elrendezés, amely két ITV berendezés monitoron megjelenő képének analízisével a felsővezetők elhelyezkedését határozza meg. Ezt a berendezést az említett tanulmány elvi lehetőségként tárgyalja, megemlítve, hogy hasonló felépítésű berendezéssel a gyakorlatban még nem találkoztak. A berendezés egyébként — amennyiben a fenti elvek alapján építenék fel — működésképtelen lenne ennek az az oka, hogy csak két kamerát alkalmaznak és így' a nappali időszak legnagyobb részében vagy az együk, vagy a másik kamerába mindig belesüt a Nap. Ha a Nap bármelyik kamerába belesüt, annak képinformációja nem dolgozható fel, és így a mérőrendszer működésképtelen. Találmányunk elé azt a célt tűztük ki, hogy olyan eljárást és berendezést hozzunk létre villamosított vasutak munkavezetéke térbeli helyzetének mérésére, amely az előzőekben felsorolt hiányosságokkal nem rendelkezik, a vezeték statikus helyzete mérhető, a mérési tevékenység során feszültségmentesítés nem szükséges, a mérések a forgalmat nem zavarják, a mérőkocsi bármilyen közlekedő vonatba sorozható, és a felsővezeték karbantartó szolgálat számára közvetlen felhasználható formában adja meg a vezeték statikus helyzetére jellemző adag 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
