187909. lajstromszámú szabadalom • Előtét-tüzelőberendezés
1 187 909 2 kezhető robbanást előz meg, mert azy3 nyíl irányában belépő hideg levegő egyrészt rontja a huzatot, másrészt lehűti a 8 nyaktagból átáramló füstgázt. A továbbiakban a hőhasznosító geometriai jellemzőit és azok összefüggéseit ismertetjük, A 18 csúszda-rostély egység belső felülete és a 10 válaszfal megtört 10a szakasza között a távolság van. A 18 csúszda-rostély .egység b hosszúságú, ezen belül a 18b lépcsős-rostély c hosszúságú. A 19 hamuzóakna szélességét e hivatkozási betűvel jelöltük. A fenti értékek az 1. ábrán találhatók. A 2. ábrán látszik, hogy a ferde 18b rostély d szélességű, és ugyancsak d érték a 26 síkrostély hosszúsága. Ezekkel az értékekkel számolva a ferde 18b rostély felülete: Fri = cd, és a 26 síkrostély felülete Fr2 - e.d. A 15 kígázosító tér (határolja a törtvonalú 5 fedéllemez egy része, a ferde 18 csúszda-rostély egység, a 10 válaszfal, beleértve annak 10a felső szakaszát is; az c felső válaszfal-szakasz feletti, h magasságú 17 nyílás, valamint a 26 síkrostély) térfogatát Vt, a 16 gűzkiégető tér (határolja a 7 hátfal, az 5 fedéllemez és 6 fenéklemez egy-egy része, a 10 válaszfal, beleértve annak 10a felső szakaszát is, valamint a h magasságú nyílás) térfogatát pedig V2 hivatkozási betűvel jelöltük. A fenti jelölésekét használva a berendezés jellemzésére az alábbi geometriai viszonyok szolgálnak: Vi + V2 Fri + FR2 0,5 -0,6; ~~ = 0,3 -0,45; — = 0,3 -0,45. a A találmány szerinti előtét-tüzelőberendezés a következőképpen működik: a kisebb darabméretű tüzelőanyag, pl. apríték betáplálása a berendezésbe a 12 nyíláson (nem ábrázolt) bunkerből, garaton, és (ugyancsak nem ábrázolt) tűzzáró súberen keresztül gravitációsan történik (Ti nyíl), míg a nagyobb darabokat, pl. hasábfákat a 11 nyíláson keresztül juttatjuk be (T2 nyíl), pl. kézzel. A két huzamú berendezésben (az első hozamnak a 15 kigázosíló tér, a második huzamnak pedig a 16 keverő-kiégető tér felel meg) az égés megindítása - a begyújtás - önmagában ismert módon - pl. a 18b rostéllyal párhuzamosan, a rostély felett elhelyezkedő gyújtó- és tűzstabilizálást biztosító gyújtónyereg segítségével — történik. A kisebb darabméretű rostos szilárd tüzelőanyagot, pl. faaprítékot (nem ábrázolt) bunkerből a 12 nyíláson át tápláljuk a 31 előszárító aknába, gravitációsan, egy (ugyancsak nem ábrázolt) tűzzáró súber időszakaszonkénti megnyitásával. A nagyobb tüzelőanyag darabok, pl. fahasábok betáplálása a 11 nyíláson át pl. kézzel történhet. A 31 elősz írító aknában a tüzelőanyag levegőtől clzártan, mintegy 100-110 °C hőmérsékletű térben tartózkodik, és itt 5 el »szárítása megindul. Mivel az oxigént tartalmazó rostos tüzelőanyag 100 °C hőmérsékletű, a 15 kígázosító térbe lépve nem csökkenti annak hőmérsékletét. Az előszárított tüzelőanyag a 31 aknából a t távolságnak (1. ábra) megfelelő rétegvastagságban kerül a 15 ki- 10 gázosító térben levő ferde, tömör 18a csúszdára, ahol az u alkodó hőmérséklet kb. 260 °C, és az előszárítás tovább folytatódik, ill. be is fejeződik. A 15 térben az anyag gravitációsan lefelé vándorol, közben az összetétele állandóan változik. Megindul a lepárlás. Gázok 15 (kb. 6 % nitrogén), illóanyagok stb. szabadulnak fel, és egyidejűleg távozik a nedvesség is. A 15 kígázosító tér ferde 18b lépcsőrostélyán, ahol kb. 400-600 °C az uralkodó hőmérséklet, megindul a tökéletlen égés, a szenesedés; az y, nyíl irányában betáplált levegő oxigénje 20 keveredik az illóanyagok éghető részével és a visszamaradó szilárdanyag karbontartalmával; a tüzelőanyag elszenesedik. A V, térfogatú 15 kígázosító térben így akkora hőmennyiség keletkezik, amekkora az előszárítás- I oz is elegendő. 25 Ahogy a tüzelőanyag elszcncscdésénck a folyamata előrehalad, változik az anyag fajsúlya is. A fajsúlycsökkenés és a gravitációs erő hatására lefelé vándorló rostos tüzelőanyaga 18blépcsősrostélyról mint faszén kerül a 26 síkrostélyra. Itt a faszenet az y2 nvíl- 30 uak megfelelően, szabályozott módon betáplált levegő izzásban tartja; ez egyébként a 15 térben a tüzelőanyag gravitációs vándorlásának egyik előfeltétele. A 26 síkostélyon összegyűlő faszén állandó izzásban van, és biztosítja a redukcióhoz szükséges, mintegy 1200— 35 1500 °C-os hőmérsékletet. A találmány szerinti berendezés szívott rendszerű, mii azt jelenti, hogy az el nem égett gázokat (nem ábrázolt) szívóventilátor az 1. ábrán S nyÓlai jelzett irányban átszívja a 15 kígázosító térből a 16 gázkiégető térbe. 40 Ahhoz, hogy a redukciós folyamathoz szükséges hőmérséklet állandó legyen, a 26 síkrostély környezetéből irányítottan kell a forró gázokat a füstjárat irányába (5 nyű, 1. ábra) elszívni, ami azáltal lehetséges, hogy a berendezés belsejében a depressziót állandósítjuk. Ennek 45 eredményeként a berendezésben meghatározott áramlási viszonyok állandósulnak, aminek következtében a 16 gázkiégetö térben is állandó, 1000—1100 °C hőmérséklet biztosított. A 15 kígázosító térben - az első huzamban - a tü- 5C zelőanyag kigázosodása mellett az égés mintegy 30- 40 %-a is végbemegy. A 15 térből a 16 gázkiégető térbe azS nyíl irányában, a 17 nyíláson keresztül áramlik át a légnemű közeg, és ott a felszabadult illóanyag, valamint a pára tökéletes át- 55 keverése megy végbe Itt a második huzamban — az égés további 25-30 %-a zajlik le. A teljes kiégés a 8 nyaktaggal a berendezéshez kapcsolódó (nem ábrázolt) hőcserélő tűzterében fejeződik be, ahova a forró légnemű közeg a 29 nyíláson át áramlik be. A megszívás egyéb- 60 ként a hőcserélő felől történik. A berendezésben a szükséges vákuumhatás pl. 80- 90 mm v.o.. az elszívott gázmennyiség 1000-1200 nr’/h. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következők: 65 a berendezés alkalmas pl. fafeldolgozó üzemi, vágás4
