187909. lajstromszámú szabadalom • Előtét-tüzelőberendezés
1 187 909 2 téri, mezőgazdasági rostos hulladékanyagokból nyert apríték, zúzalék és hasonlók eltűzéssel történő hasznosítására. A nyert hőenergiával akár légnemű, akár folyékony halmazállapotú közeg felmclcgíthető, forró levegő vagy gőz termelésére szolgáló, meglevő vagy újonnan létesítendő berendezések üzemeltethetők, igény szerinti nagyságrendekben, hőcserélőkön keresztül. Különösen előnyös, hogy a berendezésben nagy ncdvcsségtartalmú anyagok is elégethetők; más szóval a berendezés működése nem függvénye a tüzelőanyag nedvességtartalmának. A berendezés nem érzékeny a tüzelőanyag darabméretére és minőségére (fajta) sem, sőt, vcgyestüzelésrc is alkalmas. A berendezés szerkezetileg egyszerű, üzeme mégis szabályozható; az adagolás gravitációs (nincs szükség bonyolult automatikára és adagolószerkezetekre), a működés gazdaságos és üzembiztos (nincs robbanásveszély), ugyanakkor a berendezés hatásfoka a jelenleg ismert, hasonló célú berendezésekénél jobb. Az égés folyamatos és tökéletes, darabos égéshulladék-maradvány nincs, így az égéstermék a környezetvédelmi követelményeket is kielégíti. Kezelése és karbantartása egyszerű, képesített munkaerőt nem igényel. A találmány természetesen nem korlátozódik a berendezés fentiekben részletezett kiviteli alakjára, hanem az igénypontok által definiált oltalmi körön belül számos módon megvalósítható. Szabadalmi igénypontok 1. Előtét-tüzelőberendezés, különösen szilárd rostos hulladékanyagok, pl. faapríték, kukoricacsutka és hasonlók elégetésére, és a nyert hőenergia hasznosítására, amely berendezésnek a tüzelőanyag elégetésére szolgáló tere, abba torkolló tüzelőanyagbevezető nyílása, a térben elrendezett ferde rostélya, égéslevegő-bebocsátó nyílása, rostéllyal fedett hamuzóaknája, égéslevegő-bebocsátó nyílása, valamint a tüzelőanyag elégetésével nyert forró légnemű közegnek hőhasznosítóba, pl. hőcserélőbe való átvezetésére szolgáló nyaktagja van, azzal jellemezve, hogy a belső tér a tüzelőanyag betáplálónyílásától (12) a nyaktag (8) felé mutató irányra keresztirányú válaszfallal (10) kigázosító térre (15) és gázkiégető térre (16) van megosztva, amely terek (15, 16) a válaszfal (10) felett húzódó nyílás (17) útján állnak kapcsolatban egymással; a kigázosító térbe (15) felül, a teret határoló homlokfal (4) közelében előszárító kamra (31) torkollik, és ugyancsak a kigázosító tér (15) válaszfal (10) melletti tartománya alatt rostéllyal (26) fedett hamuzóakna (19) torkollik; a válaszfalnak (10) a felső része (10a) a homlokfal (4) és fedéllemez (5) felé mutató irányban meg van törve, és ez a ferde felső szakasz (10a) a csúszdarostély egységgel (18) párhuzamos, vagy lényegében párhuzamos; a kigázosító teret (15) egyik oldalon az előszárító akna (31) homlokfallal (4) szomszédos oldala alól kiinduló, és a hamuzóakna (19) rostélyának (26) a homlokfal (4) felé eső pereméhez csatlakozó ferde csúszdarostély egység határolja, amelynek felső része tömör csúszdaként (18a), alsó része pedig rostélyként (26) van kialakítva, és hogy a berendezés az alábbi geometriai feltételeket elégíti ki: V, -rf- =0,7 -0,1; v2 ~ = 0,3-0,45 és — = 0,3-0,45, b a ahol: V! = a kigázosító tér (15) térfogata, amely teret (15) a ferde csúszda-rostély egység (18), az oldalfalak (13,14), a fedéllemez (5), a válaszfal (10), valamint a hamuzóakna (19) rostélya (26) határolja; V2 = a gázkiégető tér (16) térfogata, amely teret a fedéllemcz (5), fenéklemez (6), a válaszfal ( 10), valamint a hátfal (7) határolnak; a = a ferde csúszda-rostély egység (18) és a válaszfal (10) felső ferde szakasza (10a) közötti merőleges távolság; b = a ferde csúszda-rostély egység (18j teljes hossza; c = a hamuzóakna (19) feletti rostély szélessége; Ff;] = a ferde rostély (18b) területe; Fr2 = a hamuzóaknát (19) fedő rostély (26) területe. 2 Az I. igénypont szerinti előtét-tüzelőberendezés azzal jellemezve, hogy a berendezés felülnezetben téglalap alakú, a válaszfal (10) a függőleges hosszanti középsíkra (x) merőlegesen húzódik, és a homlokfal (4), valamint a hátfal (7) rövidebbek, mint az oldalfalak (13, 14) (2. ábra). 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti előtét-tüzelőberendezc's, azzal jellemezve, hogy a ferde csúszda-rostély egység '18) tömör csúszdája (18a) hosszabb, mint a rostélya (18b), az előbbi az utóbbinak célszerűen mintegy kétharmada; és a ferde csúszdarostély egység (18) a fenéklemezzel (6) hegyesszöget ((3), célszerűen mintegy 45°-os szöget zár be (1. ábra). 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti előtéttüzelőberendezés azzal jellemezve, hogy a ferde csúszdarosiély egység (18) felső végén - pl. függesztőcsavarokkal (20) fel van függesztve legalább egy közbenső helyen, pl. a csúszda (18a) és a rostély (18b) találkozásának tartományában - előnyösen keresztrúddal (21) alá van támisztva (1. és 2. ábra). 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti előtéttüzelő berendezés azzal jellemezve, hogy a ferde rostély (18b) lépcsős kialakítású oly módon, hogy a rostélyelemeket (23) felülnezetben egymást részben átfedő, magassági értelemben egymástól távközzel elhelyezkedő fémlemez-csíkok alkotják (1. és 2. ábra). 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti előtéttüzelőberendezés azzal jellemezve, hogy az előszárító uk iá (31) a felette levő bunker-garattól tűzzáró súberrel vau elválasztva. 7. Az 1- 6. igénypontok bármelyike szerinti előtéttüzelő berendezés azzal jellemezve, hogy a fedéllemez (5) az előszárító akna (31) előtti tartományában lefelé fe dén meg van törve, és alsó kiugró része (5a) a ferde csúszda-rostély egységtől (18) a betáplált tüzelőanyag rétegvastagságát szabályozó távközze! (t) helyezkedik el (1. ábra). 8. Az 1—7. igénypontok bármelyike szerinti előtét-5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 >0 >5 30 35
