187886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alapanyag-utánadagolás irányítására egykristály növesztéseknél

1 187 886 A találmány tárgya eljárás és berendezés alapanyag­­utánadagolás irányítására egykristály növesztéseknél. Mint ismeretes az ipari alkalmazásokhoz és a tudo­mányos vizsgálatokhoz szükséges nagymennyiségű és sokféle egykristály mintegy 80%-át olvadékból növesz­tik. Az olvadékból történő kristálynövesztési módszerek közül — figyelembe véve az egykristályokkal szemben támasztott általános követelményeket — a Czochralski módszer a legjelentősebb. A felhasználók nagyméretű, homogén, feszültségmen­tes, alacsony diszlokáció-sűrűségű és nagytisztaságú vagy ellenőrzötten szennyezett egykristályok iránti igényét gazdaságosan csak automatizált egykristálynövesztő be­rendezések segítségével lehet kielégíteni. Az automatizált egykristálynövesztő berendezések a növekedő kristály átmérőjének szabályozásával biztosít­ják a kívánt minőséget. Az átmérőszabályozás módszerei főként a szabályozóhúrok által használt ellenőrző jel képzésének módjában különböznek. Legelterjedtebb a súlymérés alapján képzett ellenőr­zőjelet használó szabályozó rendszer alkalmazása. Ha az olvadék párolgása nem jelentős mértékű, akkor az olvadékot tartalmazó tégely súlyának mérése indo­kolt. A kristályhibák keletkezésének elkerülése érdeké­ben a növesztési sebességet a lehető legalacsonyabb érté­ken kell tartani. Ezért a nagyméretű kristályok növeszté­sénél széles mérési tartományú, érzékeny elektronikus mérleget alkalmaznak mérőátalakítóként. A szabályozott húrok módosított jellemzője legtöbbször a fűtőteljesít­mény. A homogén összetételű és/vagy nagyméretű kristályok előállításakor a Czochralski-féle növesztés módosított ún. utántáplálásos módszerét alkalmazzák. Ekkor az olvadé­kot tartalmazó speciálisan kialakított tégely - részben elkülönített — terébe olyan összetételű és tömegű anya­got juttatnak, hogy a tégelyben levő olvadék tömege és összetétele állandóan megegyezzék a kiinduló értékek­kel. Ügyanígy szükség van a fogyó anyag pótlására, ha a növesztés során a termikus viszonyok állandóságát az olvadékszint konstans helyzetével is biztosítani kell. Az utánadagolás szabályozása elkerülhetetlen, mivel mel­lőzése egyrészt- az olvadékszint ingadozásán keresztül a növekedési határréteg nemkívánatos ingadozásához vezet, másrészt mivel — az átmérőszabályozó kör a tégelybe adagolt ill. ab­ból kihúzott anyag tömegegyensúlyát igyekszik megvaló­sítani: az utánadagolás egyenetlensége átmérőingadozást eredményez. Ha az utánpótlást az alapanyagból készült polikristá­­lyos öntecs beolvasztása biztosítja, akkor a polikristályos rúd ereszkedés!' sebességét kell szabályozni. A kívánt nöyekvő kristályalak elérését csak igen jómi­nőségű süllyesztő mechanika és a políkrístály meghatáro­zott átmérőhossz viszonya tudja biztosítani. Ebben az esetben drága a mechanikus szerkezet és a megfelelő ala­kú poükristály előállítási költsége is közelít az egykris­tály előállítási költségéhez. Egyszerű alakú, pl. hengeres polikristály alkalmazása pedig szükségessé teszi a sül­lyesztő mechanika mozgásának bonyolultabb szabályo­zását, abolis a szabályozó vezető jelét a növekedő kris­tály elméleti alakjával arányos mennyiség jelenti. Ha az alapanyag porának beszórása eredményezi az állandó olvadékszintet, úgy vagy — a poráram nagyságát kell mérni és szabályozni, vagy — az olvadékszint helyzetét igen pontosan mérni és a porbeszórást vezérelni. Ezeknél a megoldásoknál tehát az átmérőszabályozó körön kívül még egy — igen érzékeny mérőátalakítót igénylő — csatolt szabályozókörre van szükség. A találmánnyal célunk a fentiekben vázolt valameny­­nyi nehézség egyidejű kiküszöbölése, és olyan irányítási eljárás megvalósítása, amely — azonos minőségbiztosítá­sa mellett — szükségtelenné teszi az utánadagolt anyag tömegének mérésére alkalmas külön mérőátalakító hasz­nálatát, és a növekedő kristály átmérőjét vezető jelként használó adagoló-szabályozást kétállású vezérléssé egy­szerűsíti. A találmánnyal megoldandó feladat ennek megfele­lően egy olyan elrendezés létrehozása, amely a növekedő kristály átmérőszabályozása mellett az alapanyag megfe­lelő mértékű utánadagolásáról is gondoskodik. A találmány alapja az a felismerés, hogy a kitűzött feladat egyszerűen megoldódik, ha az olvadékot tartal­mazó tégely súlyát érzékelő mérőátalakító jelét, vagy an­nak változását az utánadagoló vezérlő jeleként is értel­mezzük. A találmány szerinti eljárás tehát olyan ismert eljárás ‘ovábbfejlesztése, melynek során a kristály alapanyagát tégelyben előmelegítjük, majd a hőmérsékletet az olva­dáspont közelében stabilizáljuk. Ezután a kristálymagot egy befogószerkezet segítségével bemártjuk az olvadékba és elkezdjük az egykristály növesztését. A növesztés so­rán mérjük a tégely súlyát és az alaktényező figyelembe­vételével módosítjuk a hőteljesítményt. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van,hogy a súlymérés után, amennyiben a tégely súlya egy kritikus érték alatt van, elkezdjük a tégelybe adagolni az alap­anyagot és ezalatt az idő alatt a hőteljesítményt az utol­só beállított értéken tartjuk mindaddig, amíg a tégely sú­lya egy kritikus érték fölé néni emelkedik. Ezután a súly­mérés és az alaktényező adataiból újra meghatározzuk a szükséges hőteljesítményt, azt beállítjuk és újra súlyt mérünk. A találmány szerinti berendezés tehát olyan ismert berendezés továbbfejlesztése, melynek láncbakapcsolt teljesítményszabályozója, első beavatkozó szerve, irányí­tott berendezése (kristálynövesztője), mérőátalakítója (elektronikus mérleg), jelformáló és visszacsatoló szerve, továbbá különbségképző szerve, valamint adagoló be­rendezése és második beavatkozó szerve van. Az adago­ló berendezés bemenete a második beavatkozó szerv ki­menetére, kimenete pedig az irányított berendezés be­menetére van csatlakoztatva. A különbségképző szerv bemenetel a jelformáló és visszacsatoló szerv kimeneté­re, valamint a berendezés bemenetét képező alapjelve­zetékre, kimenete pedig a teljesítményszabályozó be­menetére van kötve. A továbbfejlesztés, vagyis a találmány abban van, hogy a berendezésnek vezérlőegysége van. A vezérlő­­egység bemenete analóg vezetéken keresztül a mérőát­­alakító kimenetére, kimenetei pedig első vezérlővezeté­ken át a ielformáló^s visszacsatoló szerv másik bemene­tére, valamint második vezérlővezetéken keresztül a má­sodik beavatkozó szerv bemenetére vannak kötve. A találmány értelmében célszerű, ha a vezérlőegység­nek alsó és felső referenciaforrása, alsó és felső kompará-2 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 66 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom