187881. lajstromszámú szabadalom • Folyamatos üzemű impregnáló berendezés

1 187 881 2 A találmány tárgya folyamatos üzemű impregnáló berendezés, különösen villamos tekercseléseknek a kör­nyezeti nyomástól eltérő nyomáson történő impregná­­lására. A technika jelenlegi szintjén a különböző berendezé­sek az impregnálást fedéllel ellátott, vagy felezősíkban osztott vákuumra és túlnyomásra megfelelően tömített autoklávban végzik. Az általánosan alkalmazott technológia szerint az autoklávba juttatott termék először vákuum hatása alá kerül, majd a térbe áramoltatott impregnáló anyaggal át­itatódik. Ezt követi a telítést fokozó túlnyomás létesíté­se, végül pedig az impregnáló anyag kiáramlása után az autokláv ismételt vákuumozása, amelynek hatására a ter­mékbe juttatott impregnáló anyag oldószerének jelentős része gőz állapotban eltávozik. A kis teljesítményű impregnáló berendezések, ame­lyeknek autoklávja fedéllel van zárva és közvetlenül nem kapcsolható konveyor pályához, jelen leírásunkban nem kerülnek ismertetésre. A korszerű, nagy teljesítményű berendezések általá­ban két félgömbből álló függőleges síkban záródó auto­­kláwal rendelkeznek, melyeknél zárt állapotban a két autoklávfcl a szállító szervre függesztett termékek, illet­ve termékeket megfelelő tömítettséggel közrefogja. Az ismert berendezések autokláv tömítése az autokláv­­felek karimájába illesztett tömítőgyűrűvel van megold­va. A karimák záródásakor a két tömítőgyűrű közrefogja a termék függesztő elemét és a zárás reteszelése után a gyűrűk deformáiódása biztosítja a megfelelő tömítettsé­get úgy a függesztő elemnél, mint a karima teljes kerü­letén. A technológiai ciklus megfelelő szakaszában az auto­klávba az impregnáló tartályból vákuum hatására impreg­náló anyag áramlik. A tartály szükség szerinti utántölté­se, feltöltő tartályból történik, külön egység segítségével. A termékbe szívódó, illetve a termék felületére jutó anyag oldószerénekjelentős része az autokláv szétnyitása előtt vákuum hatására elpárolog és az autoklávhoz kap­csolt csőrendszeren keresztül kondenzátorba kerül. A kondenzátor vízhűtéses, vagy kifagyasztó rendszerű csőkígyója cseppfolyós állapotba hozza az oldószert és az összegyűlt anyag ezáltal ismét felhasználható. Üyen eljárást és berendezést ismertet a 151.636 lsz. szabadalmi leírás is. A hivatkozott eljárásnál, illetve a fo­ganatosításra szolgáló berendezés kiviteli alakjánál az impregnálandó gyártmány szállító szervével együtt kerül az impregnáló térbe (autoklávba), amely tér vákuumra, valamint túlnyomásra szolgáló tömítését, illetve tömí­tettségét a tartály felett (harangok) összenyomása és an­nak peremén elhelyezkedő zárószerkezet biztosítja azál­tal, hogy a nyomóerő hatására a tartályfelek peremén lé­vő „engedékeny anyagú betét” deformációt szenved. A berendezés kiviteli alakjánál az impregnáló anyag az impregnálószer tartályból zárt láncon kerül az impreg­náló térbe, míg a tartály feltöltése, valamint újratöltése külön egység segítségével történik. A berendezés hiányosságai: — Az autokláv tömítőgyűrűi sorozatgyártás esetén igen nagy keménységi, illetve méretszóródással készül­nek, aminek eredménye, hogy vagy nem tömítenek, vagy nem nyomhatok megfelelően össze, az autokláv retesz­­gyűrűjét nem lehet bezárni. Ennek a hibának a kiküszöbölésére vagy a gumigyűrű kéziköszörűvel történő kikönnyítését vagy különféle 2 anyagok tömítőgyűrű alá helyezését kell elvégezni. Egyik megoldás sem szakszerű, de a kényszerhelyzet miatt vala­nt elyiket alkalmazni kell. Az idevonatkozó szabvány előírja, hogy a nyomástar-5 to edények próbanyomásakor az edényen minden alkat­résznek rajta kell lenni, amely erőhatásnak van kitéve. Az eddig alkalmazott tömítőgyűrűkkel ezt az előírást n;m lehet teljesíteni, mivel 3-3,5 bar nyomásnál a gyű­rűk átengednek. Annak érdekében, hogy 6,25 baros 10 próbanyomást el lehessen végezni, külön szerelőcsapok alkalmazása válik szükségessé, melyeknek segítségével az a itokláv-felek teljesen össze vannak szorítva. Gyen hatal­mas szorítóerőt egyébként csak nagyon robusztus és költ­séges szerkezettel lehetne létrehozni. 15 — Az impregnálóanyag tartály föl-, illetve utántöltés­re külön egység alkalmazásával általában az alábbi mód­szerek ismertek, illetve terjedtek el: a) Nyitott tartályból vagy hordóból szivattyú segítsé­­g ível. Ennek a módszernek hátránya, hogy a szivattyú 20 g/akran beragad, ami a motor leégéséhez vezethet. b) Nyomástartó edényből túlnyomás segítségével, kátránya, hogy egy viszonylag kis tartályba kell először az impregnáló anyagot tölteni és megfelelő tömítés után 1; hét csak a túlnyomást alkalmazni. Nehézkességén túl-25 menően nagyon időigényes is ez a módszer. — A vákuumimpregnálási technológiából adódik, hogy a teljes ciklus alatt három egymástól elkülöníthető alka­lommal (elárasztás, ismételt vákuum, utóvákuum) az impregnáló anyag vákuum hatásának van kitéve. A vá-30 k uum hatására az oldószer igyekszik eltávozni az impreg­­rálóanyagból. Az eltávozott oldószer lecsapódik a kon­denzátorban, de az egyes technológiai fázisok között elő­­f rrdulhat, hogy a vákuumszivattyú végvákuumra szívja a kondenzátor légterét, aminek hatására az egyszer már le-35 csapatott oldószer újra gőzzé válik. Az oldószergőz egy i isze eltávozik a szabad térbe és környezetszennyeződést 1 oz létre, míg a másik része kicsapódik a vákuumszivaty­­t/ú olajában, ami rontja a szivattyú teljesítményét és ko­mi elhasználódást eredményez. 40 A találmány célja az ismert hiányosságok megszünte­tése, vagyis: — bármilyen nagyságrendű autoklávnál biztonságos tömítés kialakítása. A találmány szerinti tömítés lényege, hogy a viszonylag vékony rugalmas anyagból készült tö-45 mítőgyűrűk alatt zárt tér lett kialakítva, melyben folya­dék van. Az autokláv-felek összezárása után a folyadék nyomását növelve létrejön a kívánt szorítóerő, vagyis a tömítés. A tömítőnyomás előidézése, illetve megszüntetése 50 automatikusan megy végbe az impregnálási ciklus szerint. — Az impregnálóanyag tartálynak, illetve az elfo­gott anyagnak utántöltése biztonságos és egyszerű mód­­: zenei, külön egység, valamint berendezés működésének akadályozása nélkül. 55 A találmány szerinti berendezés lényege, hogy a fel­öltőtartályba előkészített, megfelelő viszkozitású im­­rregnálóanyag vákuum hatására először az autoklávba, najd onnan túlnyomás segítségével az impregnálóanyag artályba kerüljön. Az utántöltés szükségességét az 50 mpregnáíóanyag tartályban lévő érzékelő jelzi. A feltöl­­ő tartályba az impregnáló anyagot üzemeltetés közben ehet bejuttatni, így a feltöltés termeléskiesést nem okoz. — A vákuumimpregnálás technológiai hátrányaként smert oldószerveszteség jelentős csökkentése egyrészt 65 gazdaságossági, másrészt környezetvédelmi szempontok

Next

/
Oldalképek
Tartalom