187849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bányaterek közlekedési útjainak építésére

187 849 2 A találmány tárgya eljárás bányaterek közleke­dési útjainak építésére. A föld alatti bányaterekben a meddőa.iyag, ha­szonanyag és segédanyag mozgatását egyre inkább a gumiabroncsú gépi szállítóberendezésekkel vég­zik. A szállítóberendezések üzemeltetésére szolgáló útvonalak állapota lényegesen befolyásolja a gépi szállítóberendezések teljesítményét, energiafelhasz­nálását, nem utolsó sorban pedig azok gumiabron­csának elhasználódását. Kiépítetlen út esetén, fő­leg, ha a kőzet nagy szilárdságú, a nagymértékű gumiabroncs kopás mellett külön gondot okoz a porképződés. Viszont kis szilárdságú, vizes, iszap­képződésre hajlamos kiépített út esetén a sáros, vizes útfelület balesetveszélyességén túlmenően lé­nyegesen csökken a szállítási teljesítmény. Az ilyen utakon, - a modern szállítóberendezések viszony­lag kismértékű keréknyomása mellett is, - iszap­képződés, valamint rövid használat után mély ke­réknyom alakul ki. A föld alatti bányaterek útjainak megépítésére, illetve a szállító utak burkolatának kialakítására számos eljárás ismeretes. Ezek közül általánosan ismert az az eljárás, amelynél a bányatérségekben a közlekedésre szolgáló út felületét keményfából készült pallóval, vagy fenyő félfával borítják. Is­mert az is, hogy a pallóból járóteknőt készítenek. Ez az eljárás a gyakorlatban nem vált be, mert a föld alatti bányatérségekre jellemző dőlésekben a fából készült járópályák síkossá válnak, azokon a szállítógép gumikerekei megcsúsznak, elpörögnek. További hátrányt jelent, hogy a faborítású járópá­lya a nagy igénybevételek, továbbá a víz korhasztó hatása miatt igen rövid élettartamú, azaz gyakori felújítást igényel, ami azután növeli a segédanyag szállítás terheit. Hátrányt jelent az is, hogy a járó­teknőt, illetve a félfákat leerősítő szögek kitépik a szállító jármű gumikerekének köpenyét, ami az­után jelentős gumiköpeny károsodást eredményez. Munkavédelmi szempontokból a csúszás veszélye mellett ezeknél az ismert útkiképzéseknél gyakori a szögbe lépés veszélye is. Ismeretes olyan eljárás is, amelynél a föld alatti bányaterek közlekedésére szolgáló útvonalait acél­cső és bordás lemezburkolattal, vagy erre a célra legyártott alumínium járólemezzel borítják. Általá­nosan elterjedtek a különleges profilkiképzésű acél­pálya szőnyegek is, amelyeket egyszerűen leteríte­nek az úttükörként kiképzett feküre. Az ilyen jelle­gű eljárásokkal kialakított föld alatti közlekedési utak hátránya, hogy dőlésekben a járólemezekre került szennyeződések a szállítógép kerekeinek el­csúszását, elpörgését eredményezik. Vizes, sáros fekü esetén az úttükör védelmére javasolták a vegyi úton történő talajszilárdítást, az elektroozmotikus vágattalp víztelenítést, más eset­ben pedig a szűrőtextíliákkal való védelmet. Általá­nosan ismert, hogy agyag ásványokkal, bauxittal a cement, vagy más vegyianyag kötési reakcióba ne­hezen, vagy egyáltalán nem vihető, ezért a vegyi úton történő talajszilárdítás, valamint az elektrooz­motikus vágattalp víztelenítés eredményes alkal­mazását és az eljárásoknak gyakorlati hasznosítá­sát az agyagásványok jelenléte korlátozza. A szűrőtextíliák használatát a gyakorlatban az úttükörre terített geotextíliák szűrőképessége kor­látozza. A geotextíliák általában 20-60 mikron mé­retű szűrőképességűek. Ezzel szemben agyagásvá­nyok, elsősorban a bauxit vizes keverékében 20 mikronnál kisebb szemek találhatók, így az út tük­rére terült geotextília a rendszeres közlekedés kö­vetkeztében elveszíti szerepét, átengedi ezeket a szemcséket és az utat síkossá teszi. Ehhez járul még, hogy a szállítóeszközről lehulló anyag a felső útfe­lületet szennyezi. Végezetül kísérleteket folytattak föld alatti bá­nyaterekben makadám rendszerű útkialakítással is, azonban ennek hátránya, hogy túlzottan mély út­alapot kíván, ami az út ideiglenes jellege miatt erősen gazdaságtalan. További költséget jelent az is, hegy az alapozáshoz nagyméretű és nagy szi­lárdságú kövek szükségesek és csak ezekre teríthető a kisebb szemnagyságú kőzúzalékból készült, ter­helést elosztó burkolóréteg. Különösen vizes vága­tok esetén a makadám rendszerű utak eliszaposod­nak. Az eliszaposodott zúzalékanyag kiszállítása, továbbá új zúzalékanyag beszállítása pedig külön segédanyag szállítási kapacitást köt le. A találmány célja bányaterek közlekedési útjai­nak építésére olyan eljárás kialakítása, mely egysze­rű eszközökkel, előnyösen a bányából kitermelt meddőanyag felhasználásával csúszásmentes, egy­szerűen javítható, az eddigieknél lényegesen ol­csóbb, csökkent balesetveszélyű útfelület kialakítá­sát teszi lehetővé. A találmány tehát eljárás bányaterek közlekedési útjainak építésére, amelynek során a bányatér fekü­­jén kiképzett vízelvezető csorgákkal ellátott úttü­körre útburkolatot készítünk. A találmány lényege abban van, hogy az úttük­­röt a bányatér feküjébe 5-20 cm mélyre süllyesztve képezzük ki, majd a mélyített úttükörre agyag és szabad víz mentes, legalább 4000 N/cm2 nyomószi­lárdságú, maximálisan 40 mm szemcseméretű, 0,2-1 mm szemcséket 5-10%, 1-15 mm szemcséket 35-60%, 15-40 mm szemcséket 60-30% mértékben tartalmazó szemszerkezetű meddőkőzet zúzalékot terítünk 10-25 cm rétegvastagságban, majd a terí­tett meddőkőzet zúzalékot egyenletesen 4-10 kg/m2 mennyiségű bitumen emulzióval átitatjuk és azt vibrálással és/vagy hengerléssel - előnyösen a bitumenemulzió töréséig -, tömörítjük, végül pedig az elkészített utat 0,5-8 órán át pihentetjük. A találmány szerint előnyös az is, ha nedves, iszapos talaj esetén a sártól, illetve iszaptól mentesí­tett, mélyített úttükörre a meddőkőzet zúzalék terí­tés előtt geotextíliát helyezünk. Végezetül előnyös az is, ha a mélyített úttükörre terített meddőkő zúzalékot a bitumenemulzióval való kezelés előtt vízzel lemossuk, majd 15-40 perc pihentetés után végezzük az elterített zúzalék bitumenemulzióval való kezelését és tömörítését. A találmány szerinti eljárás tehát a bányaterek közlekedő útjainak kialakítására a bányában ter­mett meddőkőzetet használja fel, amely gépi, vagy robbantásos jövesztés útján keletkezett. A szokásos külszíni utak építésénél ismeretes makadám útépí­téstől eltérően a találmány eltekint a nagyméretű kövekből kialakított útalaptól, és helyette csupán 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom