187826. lajstromszámú szabadalom • Tömítőcsík dugattzűrűd nélküli hidraulikus hengerhez

1 187 826 2 A 3 dugattyúnak végei között (lásd még a 2. ábrát) van egy 19 dugattyúdarab, ami a hengeres cső 4 hornyán át radiálisán kinyúlik. Ez a 19 du­gattyúdarab mozgásátvivő elemként szolgál, vagyis átviszi az erőt vagy mozgást a 3 dugattyúról vala­milyen külső, az ábrán nem ábrázolt, hajtott vagy hajtó elemhez. A radiálisán kinyúló 19 dugattyúda­rab egy hosszúkás test, ami három részből áll: egy belső, lényegében félhenger alakú 20 dugattyúrész­ből, amit a 21 csavarok rögzítenek a 3 dugattyú középrészéhez a hengeres dugattyútest egy kivágott részén; egy hosszúkás, keskeny 22 dugattyúrészből, ami úgy van méretezve, hogy átnyúljon a hengeres 1 cső 4 hornyán, végül egy külső, villa alakú ke­resztmetszetű 23 dugattyúrészből, amelynek 24, 25 villaágai egy 26 kapcsolótagot fognak közre. A kapcsolótagban átmenő 27, 28, 29, 30 furatok vannak, amelyek átnyúlnak a 24, 25 villaágakon és lehetővé teszik a hajtott, vagy hajtó elem oldható csatlakoztatását, pl. csavarokkal. Az eddig leírt elrendezés lényegében már ismere­tes, pl. a korábban említett 00 33 541 sz. (Tol-O­­Matic) Európa-szabadalomból. A jelen találmány szerint azonban a hengeres 1 cső 4 hornyát újszerű és előnyös módon a 3 dugattyú két végén axiálisan tömítjük. Ezt az 1-4. ábra szerinti kiviteli alaknál rugalmas belső és külső, 31, illetve 32 tömítőcsíkkal valósítjuk meg. A tömítőcsíkok a 4 horonyban a 3 dugattyú két végén axiálisan, oldható mechanikai kapcsolatban vannak. A 3 dugattyúnál a 31, 32 tömítőcsíkot ismert módon hosszirányú 36, illetve 36' hornyokkal vezetjük a mozgásátvivő 19 dugaty­­tyúdarab belső 20, illetve a külső 23 dugattyúrészé­ben. A 3 dugattyú végeinél, vagyis a megfelelő 17, 17' dugattyútömítésnél valamivel beljebb a két 31, 32 tömőcsíkot a 26 csatolótaghoz erősített, hőre lágyuló anyagból készült és 34, 34' lehúzó ajakkal ellátott külső 33, 33' terelők és a megfelelő dugaty­­tyútartó 18, 18' gyűrűk részét képező, belső 35, 35' terelők vezetik és nyomják össze, hogy egymásba kapcsolódjanak. Axiálisan a 33, 33', 35, 35' terelő­kön belül a 31, 32 tömítőcsíkok ékszerűen elválnak egymástól a mozgásközvetítő 19 dugattyúrészben lévő hosszirányú 36, 36' hornyokban. A tömítőcsí­­kokat hosszirányban megfeszítjük azáltal, hogy vé­geiket a 2 hengerfedelekben rögzítjük. így a 31, 32 tömítőcsík szalag alakú 37, illetve 38 csíkrésze át­nyúlik a 6 tartógyűrűben evégett kialakított 39 hornyon és benyúlik a 2 hengerfedélben lévő, meg­felelő 40 horonyba. Az első, 41 hernyócsavar a belső 31 tömítőcsík szalag alakú 37 csíkrészét a 2 hengerfedélhez, a második, 42 hernyócsavar a kül­ső 32 tömítőcsík külső, szalag alakú 38 csíkrészét a 40 horonyba helyezett 43 közdarabhoz rögzíti. Mint a 3. és 4. ábrán látható, a 31, 32 tömítőcsík villámzár szerűen oldható módon összekapcsolha­tó 44 és 45 rögzítőelemekből áll. Ezek a rögzítőele­mek a 3 dugattyú két végén, a 4 horonyban egy­mással axiálisan, mechanikailag összekapcsolód­nak. A 44, 45 rögzítőelemek készülhetnek ugyan egy darabként a szélesebb, szalag alakú 37, illetve 38 csíkrésszel, ami belül és kívül csatlakozik a hen­geres 1 csőhöz, de célszerű külön tagokat alkalmaz­ni, amelyeket pl. vulkanizálással, ragasztással, vagy más módszerrel rögzítünk a megfelelő szalag alakú 37, 38 csíkrészhez. Ezek a szalag alakú 37, 38 csík­részek előnyös módon rugalmas, kopásálló és kor­rózióálló fémből, pl. rozsdamentes acélból, vagy berilliumbronzból, míg a 44, 45 rögzítőelemek elő­nyös módón kopásálló, rugalmas, kis súrlódású és rugalmassági modulusú anyagból, pl. nitrilgumiból vagy poliuretánból készülnek. A 44, 45 rögzítőele­mek állhatnak több különálló, a megfelelő szalag alakú csíkrész hosszában elosztott tagból vagy ké­szülhetnek hosszirányban folytonos, alakos elem­ként. Az 1-4. ábra szerinti kiviteli alaknál utóbbi változatot választottuk. Az alsó, 44 rögzítőelem a belső tag, amelynek van egy 46 talprésze és egy felfelé irányuló, központi 47 dudorrésze (lásd a 4. ábra jobb oldalán). A 46 talprészből a 47 dudorrész keresztmetszetben egy lényegében egyenes vonalú 48 szakasszal szélesedik a 49 pontig, majd innen egy lényegében ugyancsak egyenes vonalú 50 szakasz­­szal keskenyedik a felső, sík 51 felületig. A felső, 45 rögzítőelem a külső tag és keresztmetszete a felső tagnak közelítőleg komplemense. Az 52 talprésztől kiindulva (lásd a 4. ábra bal oldalát is) két 53, 54 láb helyezkedik el szimmetrikusan az alsó, 45 rögzí­tőelem 47 dudorrészének két oldalán. A felső, leke­rekített 55 szakasz után keresztmetszetben egy lé­nyegében egyenes vonalú 56 szakasz következik az 57 pontig, majd innen mindkét láb egy lényegében ugyancsak egyenes vonalú szakasszal keskenyedik ferdén egy alsó, sík 59 felületig. A 47 dudorrész legszélesebb, vagyis a 49 pont magasságában lévő része, valamivel szélesebb, mint az 53 és 54 láb közötti távolság az 57 pont magassá­gában. A 47 dudorrész azonban be tud hatolni az 5? és 54 láb közé, mivel ezek rugalmasan széthajla­­nak, mikor a 47 dudorrész ferde 50 szakaszai kap­csolódnak az ugyancsak ferde 58 szakaszokhoz. Mikor a 49 pont túlhalad az 57 ponton, akkor a 47 dudorrész kissé tovább mozog befelé, mivel az 53 és 54 láb rugalmasan közeledik egymáshoz, miköz­ben az 57 pontok a 4. ábra szerinti metszeten a lábakon lefelé haladnak a dudorrész 48 szakaszain. A 4. ábra jobb oldalán az a kölcsönös helyzet látha­tó, amikor a hengeres 1 csőben nincs túlnyomás. Az ábra bal oldala azt mutatja, hogyan hajlik kissé felfelé az alsó 31 tömítőcsík a hengeres 1 csőben lévő, nyomás alatt álló folyadék túlnyomásának hatására. Ugyanekkora felső, 32 tömítőcsík helyén marad, mert a 47 dudorrész felső 51 felületének van egy kis játéka a felső, 45 rögzítőelem 52 talprészé­hez képest - ugyanúgy, mint ahogy az alsó, 44 rögzítőelemnek is van egy kis játéka az 53 és 54 láb alsó, 59 felületéhez képest - és mert az 53 és 54 láb rugalmassága és méretezése a 47 dudorrészhez ké­pest olyan, hogy az 53 és 54 láb folyadéknyomás nélkül, vagyis a 4. ábra jobb oldala szerinti állapot­ban bizonyos előfeszítéssel kapcsolódik a 47 dudor­részhez. így a két láb egymás felé mozog akkor, mikor egy belső folyadéknyomás a 37 csíkrészt felhajlítja a 4. ábra bal oldalán ábrázolt helyzetbe. Ez azt jelenti, hogy a két 44, 45 rögzítőelem köze­lebb kerül egymáshoz és így a felső, 38 csikrész arra törekszik, hogy tömítő kapcsolatát kívül a 4 ho­rony két oldalán a hengeres cső sík 60, 61 felületei­vel megtartsa. A leírt elrendezés révén a szalag alakú alsó 37 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom