187819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triklórmetil-karbinolok előállítására

1 187.819 2 elektron-akceplor sajátosságú üres pályával rendel­kező vegyületek, hanem u bázikus, semleges vagy savanyú vas(III) vagy vas(U) komplexek (vagy li­­gandummal rendelkező) sók. Feltételezzük, hogy a reakcióban a klorálból és a vas(I!I)-klorid hexahidrátból egy olyan komplex keletkezik, amiben a klorál karbonil-csoportja ak­tivált egy „én-típusú" addícióra és Így a termék a IV és V képletü komplexeken át képződik. A vas-komplexek esetében - eltérően az alumini­­umkloridtól - olyan reaktiv intermedier komplex keletkezik, ami a karbonilkötés Il-elektron rend­szerét aktiválja azáltal, hogy egyrészt az oxigén elektronnegativitását megnöveli a vas(HI)klorid vas-centrumára történő ligandkénti kapcsolódása, másrészt ellenkező irányú elektron-szívást is létre­hoz a —CC13 csoport egyik vagy két klóratomjá­nak a vas-centrumra történő orientálódása. A mechanizmusra vonatkozó megállapításain­kat alátámasztja az a katalizátor hatására létrejövő ellenkező irányú reakció bekövetkezése. Azt ta­pasztaltuk, hogy az l,l,l-triklór-4-metil-4-pentén-2-ol 5% katalizátor jelenlétében 80-90 °C-on csök­kentett nyomáson, 15 Hgmm-en melegítve elbom­lik és a reakcióban klorál keletkezik. A reakció szintén II képletnek megfelelő vas(lll)centrum ko­ordinációs komplex-szel értelmezhető, ami „retro­­én” mechanizmus szerint izobuténre és klorál­­komplexre bomlik. Az általunk detektált klorál a komplex egyen­súlynak a desztillációval bekövetkező eltolódásával szabadul fel. A találmányunk szerinti eljárás kivitelezésekor legegyszerűbben úgy járhatunk el, hogy a vas(III) katalizátort (pl. vas(III)klorid hexahidrát] feloldjuk a klóréiban, majd az oldatot -20 és + 10 °C közé hütjük, és az olefint olyan ütemben vezetjük a reak­­cióelegybe, hogy a hőmérséklet ne emelkedjen 15 °C fölé. A klorál addíciós reakciója ugyanis exoterm re­akció, de a reakció az olefin adagolásával egyértel­műen kézbentartható. A reakció találmány szerinti kivitelezésének egyik előnye, hogy a katalizátor nem vizérzékeny, sőt kristályvíz tartalmú katalizá­tor is alkalmazható. (Alumíniumklorid esetében víz jelenlétében a katalizátor elbomlásakor nemcsak a katalizátorhatás megszűnése a következmény, de ezen túlmenően a keletkező sósav a klorál polimeri­­zációját is katalizálja, ami szélsőséges esetben még a reakcióelegy teljes beállását is eredményezheti.) A semleges és főleg bázikus jellegű vas-komple­xek alkalmazásának további jelentősége a klorál polimerizációjának a kiküszöbölődése. A klorál ugyanis proton vagy Lewis sav katalizátor hatására polimerizálódik. A polimerizáció bázisos vagy sem­leges jellegű komplex vas katalizátor alkalmazása esetén nem lép fel. A reakcióidő tekintetében az. olefin minősége a meghatározó. A terminális olefinek reagálnak a leggyorsabban, ilyen esetben a reakció az olefin beadagolásakor gyukorlutilag teljes. A találmányunk szerinti eljárás kivitelezésekor fontos a kapott reakcióelegy további feldolgozása is, A reakció végén a komplex vas-katalizátorok jelenlétében fennálló reverzióilkás miatt szükséges a katalizátor eltávolítása. Legegyszerűbben úgy já­runk el. hogy savas mosást alkalmazunk például normál sósavas kimosást. A sósavas kimosáskor a reakcióelegy könnyen szételegyedik a termék-fázis­ra és a vizes fázisra, elválasztás után csak a termék­ben oldva maradt vizet kell eltávolítani, a legegy­szerűbben csökkentett nyomáson történő melegí­téssel . A savas megbontás technikailag egyszerűen kivi­telezhető, de alkalmazása veszteséget is jelent, mi­vel a termék vizessósav-oldattal történő mosása a termék 5%-át is magával viheti. Nehezen detektál­ható ezen felül a vízmentesítés teljes befejeződése is. A katalizátor reverzibilis hatásának kiküszöbö­lése megoldható továbbá észter-származékok előál­lításával. így a kapott reakcióelegyhez pl. acil-anhidridet adva közvetlenül az l,l,l-triklór-2-aciloxi-4-metil-4-pentént állítjuk elő az izobutén, klorál (vas­komplex katalizátor) reakcióban, ami közvetlenül felhasználható a további reakciókhoz, vagy extrak­­ciós feldolgozás után nagy tisztaságban izolálható. Ebben az esetben egy észteresítési reakció játszó­dik le, amihez azonban nem szükséges sem a hagyo­mányos proton katalízis (pl. tömény kénsav alkal­mazásával) sem valamilyen savkötő (pl. tömény kénsav alkalmazásával) használata, mivel a komp­lex megfelelően aktivált hidroxilcsoportot tartal­maz az észteresítési reakcióhoz. Az észteresítési reakció után a reakcióelegy köz­vetlenül is alkalmazható a további reakciólépések­hez. de szükség szerint extrakciós feldolgozással (vizes kimosás) jó hatásfokkal nagy tisztaságban izolálható, ugyanis az acilezett termék a vízben gyakorlatilag már nem oldódik. Találmányunk további részleteit példákkal szemléltetjük. /. példa 97,5 ml (1 M) vízmentes klóréihoz hozzáadunk 0,5 g vas(lII)klorid hexahidrátot. Az elegyet addig kevertetjük szobahőmérsékleten, míg sárga színű, éles oldatot kapunk. Ezután 58—59 g izobutilént vezetünk be másfél óra alatt úgy, hogy a hőmérsék­let ne emelkedjen 15-20 °C fölé. A reakcióelegyhez 35 ml víz és 15 ml koncentrált sósav elegyét adjuk és a reakcióelegyet 5 percig kevertetjük. A fázisokat elválasztjuk. A szerves fázist előbb kétszer 70 ml vízzel kimossuk, majd kétszer 50 ml benzollal fel­öntve 100 Hgmm-es vákuumban vízmentesítjük. A termék 194,6g (96,5%) l,l,l-triklór-4-metil-4- pentén-2-ol. Hatóanyagtartalma 98,2%. Vákuum-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom