187788. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-triklór-metil-tio-ftálimid előállítására

1 187 788 2 A találmány tárgya eljárás N-triklór-metil-lio-ftáli­­mid előállítására, amelyet a mezőgazdaságban Fol­­pet, vagy Phaltan elnevezéssel fungicidként alkalmaz­nak. Különleges előnye alacsony (Uotoxicítása mellett fokozod fungicid hatás. A hatóanyag elterjedtsége miatt számos eljárást dolgoztak ki gazdaságos előállítására. Az előállitás lényege az, hogy a ftálimid valamilyen sóját perklór­­melíl-mcrkaplánnal rcagáltatják, amelynek eredmé­nyeképpen N-triklór-metil-tio-riálimid és mellékter­mékként a megfelelő kloridsó képződik. Az imidsó fcmjcllcgctöl függően a melléktermék nátrium-, káli­­um-klorid vagy valamilyen amin-hidroklorid. A rea­­gáltatásl vizes, oldószeres vagy vizes-oldószeres kö­zegben hajtják végre, az oldószer aromás vagy alifás szénhidrogén, alkohol vagy keton lehet. A 2 2II 478. számú német szövetségi köztársaság­­beli és a 2 136 227. számú francia szabadalmi leírás­ban közölt eljárások alapján ftálimidet emulgeátor jelenlétében vizes nátrium-hidroxidban oldanak fel és perklór-metil-merkaptánt adagolnak hozzá. Az elért hozam csak 75 %, amelynek oka az, hogy a ftálímid­­nátriumsó vizes közegben hidrolizál, amikor ftál­­amidsav keletkezik. Ez utóbbi perklór-metil-merkap­­tánnal vagy nem lép reakcióba, vagy más rcukció­­terméket ad. Másik probléma a termék szennyezettsé­ge, mivel a szilárd végtermék folyékony pcrklór-melil­­merkaptánt zár magába, emiatt a fenti szabadalmak­ban leirt eljárások a reakció során képződött termék őrlését javasolják, amelyet még reakció közben végez­nek el. Ennek ellenére a végtermék minősége gyenge. A vizes közegben fellépő veszteséget a 2 553 776,. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi le­írásban közölt eljárásban úgy törekszenek csökkente­ni, hogy a ftálímid-nátriumsó vizes oldatához - még a perklór-metil-merkaptánnal végrehajtott reagálta­­tás előtt — nagymennyiségű kálium-kloridot adagol­na. A hozamot sikerült ugyan 85 %-ra megnövelni, mivel a só hozzáadása következtében a ftálimid-nátri­­umsó hidrolízise visszaszorul, de a termék minősége nem megfelelő. A 32 939. számú német demokratikus köztársaság­­beli szabadalmi leírásban ismertetett eljárásban a vi­zes közegben előállított ftálimid-nátriumsóhoz nedve­sítőszert adnak, majd 0 °C-on viszik reakcióba erős hűtés közegben perklór-metil-merkaptánnal. A ftáli­­mid-nátriumsót 25 %-os feleslegben alkalmazzák. A reakció lezajlása után a jelenlévő szennyezéseket a termékből vízgőzzel kidesztillálják. A hozam 88 %, de egyrészt a bevitt ftálimid-felesleg veszteségként jelent­kezik, másrészt a terméket vizgözdesztillálással nem lehet kellő mértékben a szennyeződésektől megtisztí­tani. A vizes közegben végrehajtott eljárások hátrányai­nak csökkentésére oldószeres vizes közegü eljárásokat dolgozta ki. A 2 553 771. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi eljárás szerint a ftálimidet 1 : I arányú víz és izopropanol clegyében nálrium­­hidroxid segitségével oldatba viszik és a perkiór-metil­­merkaptánt ezután adagolják. A hozam körülbelül 80 %, az elért termékminőség gyenge, mivel olvadás­pontja 165-170 °C (irodalmi olvadáspont: 177-180 °C). A 2 553 770. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás eljárása szerint kizárólag szerves oldószeres közegben, benzolban szuszpendáiják a ftá­­limid-nátriumsót és a perklór-metil-merkaptán ben­­zolos oldatát ehhez adagolják hozzá. A termék tiszta­sága ugyan megfelelő, de a hozam mindössze 40 %. Az ismeri eljárások alkalmazásával nem értek el ki­elégítő eredményt sem a kitermelés, sem a minőség tekintetében az alábbiakban felsorolt okok miatt: 1. Az N-triklór-metil-tio-ftálimid előállítását kizá­rólag a ftálimid-nátrium-, a kálium-, illetve az amin­­sóból végzik. Ez vizes közegben ftálamid-savvá hidro­lizál, mely továbbreagál és szennyezi a végterméket és nagymértékben csökkenti a ftálimidre számított hoza­mot. Ezenkívül mind vizes, mind szerves oldószeres közegben a kémhatást lúgossá teszi, amely a kiindulá­si anyagok és a céltermék bomlásához vezet. 2. Ha az N-trikiór-metil-tio-ftálimid a reakció fo­lyamán vizes vagy vizes-szerves oldószeres, esetleg részben vízmentes közegben is szilárd alakban kiválik szobahőmérsékleten, akkor a kiváló kristályok perk­lór-metil-merkaptán folyadékcseppeket zárnak ma­gukba, ami szennyezi a végterméket és csökkenti a hozamot. Emiatt az ismert eljárásokban a végtermé­ket külön folyamatban tisztítják átkristályosítással vagy vizgözdesztillálással. 3. Az.eljárások közös hátránya, hogy nem képződik egységes termék. A ftálimid sója erősen lúgos és a lúgos kémhatás miatt mind a kiindulási anyagok, mind a céltermék is bomlik. A perklór-metil-merkap­tán, illetve ftálimid bomlása miatt megbomlik a reak­ciópartnerek sztöchiomeírikus mennyiségi aránya és így a reakció végén számolni kell azzal, hogy áialakn­­latlan kiindulási anyag is jelen van a termékben. Ezért azt tisztítani kell, ami esetenként lúgos mosással törté­nik. A 2 856 410. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás szerint a reakció végbemenése után a reakcióelegyhez tercier amint adnak abból a célból, hogy a reagálatlan kiindulási anyagokkal vízoldható terméket képezzen, mely már vizes mosással eltávolít­ható, mivel maga a termék vízben nem oldódik. Az alkalmazott tercier amin mennyisége eléri a termék 15 mól %-át is. A bevitt tercier amin és a vele reagáló kiindulási anyag (perklór-metil-merkaptán és ftál­imid) egyaránt veszteséget okoz, csökkenti a hozamot és a fellépő hulladék megsemmisítése is problémát okoz. Megállapítottuk azt, hogy ha egy megfelelő szerves oldószer és a perklór-metil-merkaptán elegyé­­ben szuszpendált finomelosztású ftálimidhez adagol­juk a kívánt tercier amint, akkor a melléktermékek képződése, a kiindulási anyagok és a termék bomlása nagymértékben elkerülhető, továbbá a termék a jelen­lévő szennyezésektől vizgözdesztillálással könnyen megtisztítható. A ftálimidet előnyös finoman eloszlatott formában alkalmazni, mert a ftálimid a reakcióelegyben a reak­ció előrehaladtával sem oldódik fel, abban szuszpen­­zációt képez, tehát az N-triklór-metil-tio-ftálimid he­terogén fázisú reakcióban képződik. A reakció leját­­szatásánál számításba jöhet minden olyan aprotikus inert öldószer, amelyben az N-triklór-metil-tio-ftáli­­míd oldható. A találmány szerint a perklór-metil-merkaptán és a vízmentes aprotikus oldószer elegyeben ftálimidet szuszpendálunk és 20-40 'C közötti hőmérsékleten vízmentes tercier amint adagolunk hozzá. A reakció­5 10 15 20 25 30 35 40 45 5C 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom