187752. lajstromszámú szabadalom • Peritoneális dialízis készülék

1 187 752 A találmány peritoneális dialízis készülék veseelég­telenségben szenvedő betegek életbentartására. A ké­szülék segítségével a beteg hasüregébe meghatározott ciklusonként megszabott hőmérsékletű cseppfolyós mosóközeget, ún. dializáló folyadékot juttatunk. A folyadékot meghatározott várakozási idő után eltá­vozni engedjük, és közben a beteg szervezet folyadé­kegyensúlyát folyamatosan ellenőrizzük. A dializáló folyadék által végrehajtott mosás a beteg hashártyájá­nak (pcritoncumának) mint szcmipcrmeábilis szűrő­nek felhasználásával történik. A készülék kezelő fek­hely mellé helyezhető tartóállványt, a tartóállványon fölerősíthető legalább 2 db. a dializáló folyadékot befogadó tipizált, egymással előnyösen azonos kiala­kítású és térfogatú palackok elhelyezésére alkalmas palacktartó fejet, beavatkozó szerveket, az eltávozott folyadékot befogadó, előnyösen hütőtárolóként kia­lakított merőtartályt, továbbá a friss dializáló folya­dék és az eltávozott folyadék mennyiségének súlymé­réssel való folyamatos meghatározására alkalmas erő­­mérőcellákat, valamint a dializáló folyadéknak a be­teg szervezetébe való bejuttatására és az abból való eltávozására vonatkozó mennyiségi és időadatokat mérő és tároló, továbbá a műveletek végrehajtására irányuló vezérlő jeleket szolgáltató, földolgozó és ki­jelző elektronikus áramkört tartalmaz. A dialízis voltaképpen mosási folyamat, amelynek segítségével a beteg véréből a mérgező anyagokat el lehet távolítani. A mosás az ún. „dializáló folyadék­kal” történik, valamilyen szűrőn keresztül. A szűrő­nek szemipcrmcábilis tulajdonságúnak kell lennie, hogy a mosófolyadék a vérbe ne juthasson be, de onnan a mérgező anyagok eltávozhassanak. Ameny­­nyiben a szűrőt a beteg hashártyája (a peritoneum) képezi, úgy a készülék ún. peritoneális dialízist valósít meg. Az ismert PD készülékek sajátossága, hogy a mosó folyadék hidrosztatikus nyomás útján halad át a beteg szervezeten, és a kezelés során a betegbe bejuttatott, valamint a belőle eltávozott folyadék mennyiségét mérik. Ebből vonnak le következtetést a vese műkö­dőképességére vonatkozóan. Az ismert készülékek a mosófolyadékot 20—50 liter befogadó képességű konténerekben tárolják. Ez azért kedvezőtlen, mert a művelet közben nem lehet változtatni az oldat kon­centrációját. Sőt mivel a konténerben adott koncent­rációjú oldat van, nincs lehetőség arra sem, hogy a beteg szervezet által megkívánt mindenkori optimális koncentrációt lehessen alkalmazni. Az ismert készülékek idöméréses, volumetrikus vagy gravitmetrikus folyadékegyensúly meghatározás alapján működnek. Valamennyi ismert készülék — kétségtelen előnyei mellett — számottevő fogyatékos­ságokkal is rendelkezik. Annak ellenére, hogy a krónikus veseelégtelenség­ben szenvedő betegek kezelésére a peritoneális dialízis készülék jól bevált és aránylag egyszerű eszköz, a kezelésnek ezt a módját mégis aránylag kevés helyen alkalmazzák. Ez arra vezethető elsősorban vissza, hogy a PD elvégzése rendkívül munkaigényes, és nagy gyakorla­tot kíván. A tapasztalat szerint még a jól begyakorolt egészségügyi dolgozó sem tud két-három betegnél többet egyidejűleg ellátni. Emelett egy-egy kezelés 12 —24 óra időtartamot vesz igénybe. A legfejlettebbnek taríott ismert készülékek közé tartozik az ún. Peritocomb II nevű készülék, amely automatizált üzemmódra alkalmas, A dializáló folya­dékot a tartóállvány mellé helyezett nagyméretű kon­ténerben tárolják, amelyből egy fülőegységen keresz­tül jut az állványra fölakasztott adagoló térbe, onnan pedig csővezetéken át a beteg szervezetébe. A kétségtelenül sok előnnyel rendelkező készülék­nek hibája, hogy csak egyféle üzemmóddal működtet­hető, nincs előmelegítő része, mert csupán a folyadé­kadagolás közben tudja a folyadék hőmérsékletét mó­dosítani, amellett pedig nem oldható meg a dializáló folyadék koncentrációjának változtatása, illetve a fo­lyadéknak más oldattal való elegyítése. A találmány szerinti készülék feladata az ismert készülék hiányosságainak kiküszöbölése, és olyan ké­szülék kifejlesztése, amellyel a kezelés művelete auto­matikusan végezhető és ezáltal az ápoló személyzet tehermentesíthető. A találmányi gondolat alapját az a felismerés adta, hogy a kezelés egy sor ismétlődő rutinműveletet tar­talmaz, és ezek jól programozhatok. Ez a körülmény lehetőséget teremt arra, hogy egyetlen személy egyide­jűleg az eddigieknél sokkal több beteget tudjon ellát­ni. A felismerés másik összetevője abban van, hogy a friss dialízis folyadék, valamint a betegből visszanyert folyadék együttes súlya a beteg folyadékegyensúlyá­val szoros összefüggésben van; nevezetesen azzal egyenlő mértékben, de ellentett előjellel változik. Más szóval, ha a megmérhető folyadék teljes súlya csök­ken, akkor - zárt folyadékrcndszcrről lévén szó , a hiány csak a beteg szervezetében lehet, és megfordít­va, ha a teljes folyadéksúly növekedését tapasztaljuk, ez a többlet csak a betegből távozhatott el. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti peritoneális dialízis készülék veseelégtelenségben szenvedő betegek életbentartására — melynek segítsé­gével a beteg hasüregébe meghatározott ciklusonként megszabott hőmérsékletű cseppfolyós mosóközeget, ún dializáló folyadékot juttatunk, majd ugyancsak meghatározott várakozási idő után azt eltávozni en­gedjük, miközben a beteg szervezet folyadékegyensú­lyát folyamatosan ellenőrizzük, a dializáló folyadék által végrehajtott mosás a beteg hashártyájának (peri­­loneumának) mint szemipermeábiüs szűrőnek fel­­használásával történik, a készülék pedig kezelő fek­hely mellé helyezhető tartóállványt, a tartóállványon fölerősíthető legalább két darab, a dializáló folyadé­kot befogadó, tipizált, egymással előnyösen azonos kialakítású és térfogatú palack elhelyezésére alkalmas palacktartó helyet, beavatkozó szerveket, az eltávo­zott folyadékot befogadó, előnyösen gyűjtőtároló­ként kialakított mérőtartályt, továbbá a friss dializáló folyadék és az eltávozott folyadék mennyiségének súlyméréssel való folyamatos meghatározására alkal­mas erömérő cellákat, valamint a dializáló folyadék­nak a beteg szervezetébe való bejuttatására és az ab­ból való eltávozására vonatkozó mennyiségi és időa­datokat mérő és tároló, továbbá a műveletek végre­hajtására irányuló vezérlő jeleket szolgáltató földol­gozó és kijelző elektronikus áramkört tartalmaz — oly módon van kialakítva, hogy az elektronikus áramkörnek a beteg folyadckegyensúiyát, a rendelke­zésre álló és ezen belül a szervezetbe bejuttatni kívánt dializáló folyadék mennyiségét, a kifolyatni kívánt és Ç, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom