187745. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élelmiszer- és édesipari berendezések tisztítására és fertőtlenítésére, különösen tejüzemek, sürgyárak és borászati üzemeknél

1 2 187 745 A találmány tárgya eljárás élelmiszer- és édesipa­ri berendezések tisztítására és fertőtlenítésére, külö­nösen tejüzemek, sörgyárak és borászati üzemek­nél, valamint a kémiai iparban, amelynek során a tisztító- vagy fertőtlenítőközeget külön tartályok­ból vezetik a berendezéseken keresztül, a tisztítási-, illetve fertőtlenítési munkafolyamatnak megfelelő­en beállítható program szerint és a visszatérő tisztí­tó- vagy fertötlenítőközeg koncentrációját a vissza­térő vezetékben lévő mérési ponton mérik. Ismertek olyan tisztítóberendezések, amelyeknél a tisztítófolyadék és a víz elválasztott tartályokból halad át a készülékeken, a tisztítási munkafolyama­toknak megfelelően beállítható program szerint. A visszatérő vezetékben lévő mérési ponton mérik és meghatározzák a tisztítófolyadék és a víz vissza­áramlását és ennek alapján szelepeket kapcsolnak oly módon, hogy a tisztítóközeg a megfelelő tar­tályba jusson, majd ezt követően az utánmosó víz­ben lévő tisztítóközeget elvezetik, egy tartályban felfogják, s a berendezés elő- és közbenső mosására újból felhasználják. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a tisztí­tóközeget követő utánmosó vizet, amely egyrészt még tisztítóközeg-részeket tartalmaz, másrészt a berendezésen történő áthaladása során már felme­legedett, túlnyomó részben elvezetik, és nem hasz­nosítják tisztítóközeg-oldatként, ami járulékos szennyvíz-terhelést is jelent. Ezen túlmenően a tisztítóközegnek a berendezé­sen történő áthaladásakor veszteségek keletkeznek, melyek a tisztítóközeg-tartály állandó feltöltését teszik szükségessé friss vízzel és koncéntrátummal. Ismert az 500 774 sz. svájci szabadalomból kü­lönböző tárgyak Öblítési eljárása két- vagy több­szöri öblítéssel, víz, vagy gőz segítségével. A svájci szabadalomban leírt eljárás arra irányul, hogy az öblítést követően az öblítővízben lévő kémiai tisztí­tószert az öblítővízből ismét visszanyerjék, s az Öblítővizet elvezessék, illetve tiszta vízként újból felhasználják. Ezen cél elérésére ioncserélőket al­kalmaznak, amelyek a tisztítószer-maradványokat kiküszöbölik, ezáltal a vizet tiszta vízként újból fel lehet használni. Hasonlóan ismert a 3 814 291. számú USA, vala­mint az 1 186 313. sz. Nagy-Brittaniai szabadalom, melyek azt az alapelvet valósítják meg, hogy a tisztító- vagy fertőtlenítőszert koncentrátumként adagolják a vízhez, aholis a tisztító- vagy fertötlení­­tőszer-koncentrátum külön tartályban van elhe­lyezve. Az egyes tisztítási műveletek után a tisztító­­szerben feldúsult vizet elvezetik, kiengedik, majd az újabb tisztítási műveletnél ugyanolyan mennyiségű koncentrátumot adagolnak az öblítővízhez, ame­lyet az átáramlás után ugyancsak elvezetnek, kien­gednek. A víznek, mindenekelőtt pedig az utánöblí­­tő vízben lévő tisztítószernek újbóli felhasználásá­ról ezen eljárásoknál nincs szó. Ismeretesek továbbá olyan tisztító körfolyama­tok, amelyeknél az egyes tisztítási lépcsők - így az utánmosás is - pontosan meghatározott időtarta­mig történnek, amit a berendezés kezelője állít be Ennek hátránya, hogy túl rövidre választott után­­mosási idő estén nem mosódnak ki az összes sav­vagy lúgmaradvényok, túl sokáig tartó utánmosás­­nál pedig szükségtelenül magas üzemi és berendezé­si költségek keletkeznek. Az ismert eljárásoknál a tisztítószer-koncentrá­­tum hozzáadagolásának mennyisége csak az egyes tisztítások előtt állítható be, ami azt jelenti, hogy ha körfolyamatban tisztítanak, akkor mindegyik átáramláskor azonos mennyiségű tisztítószer­­koncentrátum adagolódik be, s így minden egyes újabb tisztítási művelettel növekszik a tisztító- illet­ve fertőtlenítőszer koncentrációja az öblítővízben. A találmány elé célul tűztük ki a technika ismert állásánál felsorolt hátrányok kiküszöbölését, egy­szerű és olcsó eljárás útján, az Utánmosó fázis ve­zérlésével, valamint az utánmosó víz hatékony ki­használásával, továbbá az utánmosó vízben lévő tisztító- és fertőtlenítőközeg-alkotók felhasználásá­val, miáltal az üzemi és berendezési költségek, vala­mint a szennyvíz-terhelés csökkentését érhetjük el. A találmány elé tűzött célt úgy valósítjuk meg, hogy az utánmosó fázist vezéreljük, vagyis az eddi­giektől eltérően az utánmosást nem előre beállított ideig végezzük, továbbá hogy a tisztító- vagy fertőt­lenítőközeget követő utánmosó vizet az eddigiek­ben szokásos elvezetés vagy elő- illetve közbenső mosóvízként történő felhasználás helyett ezen tisz­tító- vagy fertőtlenítőközeg-részecskéket tartalma­zó és jelentős hőenergiával rendelkező vizet egyide­jűleg felhasználjuk a tisztító- vagy fertőtlenítőkö­zeg-tartály feltöltésére. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy az utánmosás időtartamát az utómosó vízben lévő tisztító- vagy fertőtlenítőközeg-részecskék mennyi­sége alapján határozzuk meg, továbbá hogy a tisztí­tó- vagy fertőtlenítőtartályban kialakított, a vissza­térő vezetékben lévő mérési ponttól függő további mérési pontnál jelentkező koncentrációhatárérték átlépésekor a víz-visszavezetést a tisztító- vagy fer­­tőtlenítőközeg-tartály töltésére kapcsoljuk át, s ez­zel egyidejűleg a beadagolt vízmennyiségnek meg­felelő mennyiségben sav-, lúg-, vagy fertőtlenítőkö­zeget is adagolunk be, végül hogy a tisztító- vagy fertőtlenítőközeg-tartály feltöltődése után a vizet önmagában ismert módon a mosóvíz tartályba ve­zetjük és a berendezések elő- vagy közbenső mosá­sához felhasználjuk. A találmány szerint tehát az utómosás időtarta­mát az utómosó vízben lévő tisztító- vagy fertőtle­­nítöközeg-alkatrészek számától függően határoz­zuk meg, ami azt jelenti, hogy a berendezés utómo­sása mindaddig tart, amíg a tisztító- vagy fertötle­nítőközeg koncentrációjának mérésére szolgáló mérési pont a visszatérő vezetékben savak, lúgok vagy fertötlenítőközeg-maradványokat mér. Ennek megfelelően a visszatérő vezetékben a mé­rési pont úgy van elhelyezve, hogy a határértékek túllépésekor a mérési pont a tisztítószer- vagy fer­tőtlenítőközeg-tartályban a víz-visszafolyást a tisz­tító- vagy fertőtlenítőközeg-tartály-töltésre kap­csolja, és ezzel egyidejűleg az adagolt vízmennyiség­nek megfelelően történik a sav-, lúg-, vagy fertőtle­nítőközeg hozzáadagolása is. A tisztító- vagy fer­­tőtlenítőközeg-tartály feltöltésének elérésekor à vi­zet a már ismert módon a tartályba vezetjük, és a 5 10 15 20 25 30 35 10 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom