187737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibakteriális hatású 1,1-alkándiol-dikarboxilátok előállítására

1 . 187 737 2 mán gyógyászatban érzékeny baktériumok által okozott fertőzések legyőzésére használhatók. Például ha Q1 helyén aminocsoportot tartalma­zó (VIII) általános képletű vegyület, ahol R4 jelen­tése hidrogénatomtól eltérő 6-[2-amino-2-(4-hidro- 5 xifenil)-acetamido]-penám-3-karbonsawá, azaz amoxicillinné és penám-3-karbonsav-l,l-dioxiddá, azaz szulbaktámmá bomlik le orális és parenterális adagolás esetén egyaránt. A szulbaktám ezután ß-laktamäz inhibitorként működik és növeli az 10 amoxicillin antibakteriális hatását. Hasonlóan az R4 helyén hidrogénatomot tartalmazó (VIII) álta­lános képletű vegyület ampicillinné, azaz 6-(2-ami­­no-2-fenilacetamido)-penám-3-karbonsawá és szulbaktámmá bomlik le. így a konjugált (I) általá- 15 nos képletű antibakteriális hatású vegyületeket olyan baktériumok ellen használhatjuk, amelyek érzékenyek megközelítőleg ekvimoláris penicillin, PCOOH és BCOOH, pl. az amoxicillin Q1 helyén aminocsoportot és R4 helyén hidroxilcsoportot tar- 20 talmazó (VIII) általános képletű vegyület és szul­baktám 1: 1 arányú elegyére, vagy ampicillin és szulbaktám elegyére, ahol a VIII általános képlet­ben R4 jelentése hidrogénatom. Ilyen baktériumok az Escherichia coli és Staphylococcus aureus tör- 25 zsei. A (II) általános képletű karbonsavak és különö­sen az (V) általános képletű vegyületek, ahol R1 és R3 jelentése hidrogénatom, valamint az alkáli fém­sók, különösen a nátrium- és káliumsók, haszno- 30 sak, mint a szulbaktám orálisan vagy parenteráli­­san adagolható formái és mint ilyenek gyógyászati alkalmazásuk ß-laktamäz inhibitorként történik, lásd pl. a 4 234 579 számú amerikai egyesült álla­mokbeli szabadalmi leírást. 35 Az antibakteriális hatású (VI) általános képletű karbonsavak, és sóik, különösen a gyógyászatilag elfogadható savaddíciós és kationos sóik hasznos orális és parenterális gyógyszeranalóg formái az amoxicillinnek, ahol R4 jelentése hidrogénatomtól 40 eltérő és az ampicillinnek, ahol R4 jelentése hidro­génatom. Az (I) általános képletű, X1 vagy Q1 helyén szabad aminocsoportot tartalmazó vegyüle­tek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sói pél­dául a sósav, a hidrogénbromid, a kénsav, a fősz- 45 forsav, az ecetsav, maleinsav, almasav, fumársav, borostyánkősav, tejsav, borkősav, citromsav, glü­­konsav, szacharinsáv, p-toluolszulfonsav, p-klór­­benzolszulfonsav és 2-naftalinszulfonsav sói. A (II), (III), (V) vagy (VI) általános képletű kar- 50 bonsav vegyületek gyógyászatilag elfogadható ka­­tionos sóihoz tartoznak az alkálifémsók pl. nátri­um- és káliumsók, valamint az ammóniumsók és gyógyászatilag elfogadható aminok, pl. N-metil­­glükamin, N,N-dibenziletiléndiamin, etanolamin 55 és prokain sói. Az R1 helyén hidrogénatomot tartalmazó (II) és (III) általános képletű gyógyszeranalógokat, vagy gyógyászatilag elfogadható sóit a két vegyület fizi­kai keverék formájában is adagolhatjuk. Az elegy 60 előnyösen 1 : 3-3 : 1 súlyarányú. A fenti elegyeket orálisan vagy parenterálisan adagolhatjuk az emlő­söknek és ezen elegyek is lebomlanak ß-laktamäz inhibitor (BCOOH) és penicillin (PCOOH) elegyé­­vé. 65 Annak eldöntésére, hogy az Escherichia coli vagy Staphylococcus aureus meghatározott törzse érzékeny-e a használt hatóanyagra vagy ható­­anyagelegyre, a fent leírt in vivo tesztet lehet hasz­nálni. Meghatározhatjuk pl. az amoxicillin és szul­baktám vagy ampicillin és szulbaktám 1 : 1 arányú elegyének minimális gátló koncentrációját (MIC). Az MIC értékeket az International Collaborative Study on Antibiotic Sensitivity Testing [Ericsson and Sherris, Acta, Pathologica et Microbiologie! Scandinav. Supp. 217, Section B: 64-68 (1971)] módszere szerint mérhetjük. Eszerint egy agy-szív infúziós agart használunk (BHI), valamint egy ol­tást ismétlő készüléket. Az éjszaka kialakult tenyé­szetet tartalmazó kémcsövek tartalmát százszoro­sára hígítjuk és standard oltóanyagként használ­juk. (0,0002 ml-ben 20 000-10 000 sejtet helyezünk az ugar felületre, 20 ml BHI agar/edény). 12 kétsze­res tesztvegyület hígítást használunk, a tesztvegyü­­let kezdeti koncentrációja 200 mcg/ml. Az egyedi telepeket nem vesszük figyelembe, amikor 18 óra múlva leolvassuk a lemezeket 37 °C-on. A tesztor­­garizmus érzékenységeként azt a minimális gátló koncentrációt fogadjuk el, amely a növekedés teljes gátlását idézi elő, szabad szemmel megitélve. Ha a találmány szerint előállított vegyületet vagy sóját antibakteriális szerként kívánjuk alkalmazni, különösen humán gyógyászatban, akkor a ható­anyagot önmagában vagy más antibiotikummal és/vagy gyógyászatilag elfogadható hordozóval vagy hígítóval összekeverhetjük. A hordozót vagy a hígítót az adagolás módjának megfelelően vá­lasztjuk ki. így pl. ha orálisan kívánjuk adagolni a hatóanyagot, akkor a találmány szerint előállított ant bakteriális vegyületet tabletta, kapszula, ostya, pirula, por elixir, vizes oldat vagy szuszpénzió for­májában készítjük ki a gyógyszerészeti gyakorlattal összhangban. A hatóanyag és a hordozó egymás­hoz viszonyított aránya természetesen a hatóanyag kémiai jellegétől, az oldékonyságtól és a stabilitás­tól, valamint a kívánt dózistól függ. Orális adago­lásnál tabletták esetében a hordozók rendszerint lakf őzből, nátriumcitrátból és foszforsavsókból ke­rülnek ki. Különböző, szétesést elősegítő anyagot, pl. keményítőt és csúszást elősegítő anyagot, pl. magnéziumsztearátot, nátriumlaurilszulfátot és tal­­kumot használunk tabletták esetében. Ha az orális adagolást kapszula formájában kívánjuk végezni, akkor hasznos hígítóként jöhet szóba a laktóz, a nagyobb molekulasúlyú polietilénglikolok, pl. poli­­etilénglikol, melynek molekulasúlya 2000-4000-ig terjed. Ha orális adagolásra, vizes szuszpenzióra van szükség, akkor a hatóanyagot emulgeáló és szuszpendálószerekkel keverjük össze. Kívánt eset­ben bizonyos édesítő és/vagy ízesítő anyagot is ada­golhatunk. Parenterális adagolásnál, idetartozik az intramuszkuláris, intraperitoneális, szubkután és intravénás adagolásmód, a hatóanyagot rendsze­rint steril oldószer formájában készítjük ki, az oldatok pH-ját megfelelően beállítjuk és pufferez­zük Intravénás alkalmazásnál az oldatok összkon­­cent rációját ellenőrizni kell, hogy a készítmény izo­­tóniás legyen. A találmány szerint előállított antibakteriális ve­gyieteket tehát humán gyógyászatban alkalmaz-7

Next

/
Oldalképek
Tartalom