187737. lajstromszámú szabadalom • Eljárás antibakteriális hatású 1,1-alkándiol-dikarboxilátok előállítására

1 187 737 2 összeöntjük, az oldószert lepároljuk. A maradék viszkózus olajat etiléterben feloldjuk és az oldha­tatlan részeket szűréssel eltávolítjuk. A szűrletet bepárolva olajat kapunk, amely kaparás hatására kikristályosodik. 7,2 g fehér kristályt kapunk. Op.: 121-123°C Analízis a C14H1909NS képlet alapján Számított:. C% 44,56; H% 5,07; N% 3,71. Talált: 44,13; 5,19; 3,65. A) példa D imetilmalonsav-dibenz ilész ter 4 g nátriumhidroxidot tartalmazó 75 ml vízhez 0°C-on 17 g (0,05 mól) tetrabutilammónium­­hidrogénszulfátot adagolunk. Az elegyet 15 percen keresztül keverjük, majd hagyjuk felmelegedni és hozzáadunk 14,2 g (0,05 mól) malonsav-dibenzil­­észtert tartalmazó kloroformot és 6,6 ml (0,10 mól) metiljodidot. Az elegy pH-ja eredetileg 12-nél na­gyobb, ezt az elegyet 30 percig keverjük, ezalatt a pH kb. 8. A keverést még 10 percig folytatjuk, a szerves fázist elkülönítjük. A szerves fázishoz még 4 g nátriumhidroxidot, 17 g tetrabutilammónium­­hidrogénszulfátot adunk 75 ml vízben, valamint 6,6 g metiljodidot. A kapott elegyet szobahőmér­sékleten 30 percig keverjük, a kloroformos fázist elkülönítjük, nátriumszulfát felett szárítjuk és vá­kuumban bepároljuk. A kapott maradék olajat 500 N ml etiléterrel eldörzsöljük és a kapott szilárd termékeket leszűrjük. Éterrel jól átmossuk és a szűrletet és a mosófolyadékot bepárolva 15 g (96%) terméket kapunk, melyet 1H—NMR-spektruma alapján azonosítunk. B) példa Dimetil-malonsav-benzilfélészter 3,12 g (48 mmól) 85%-os káliumhidroxid, 75 ml benzilalkohollal készített oldatát hozzáadjuk 15 g dimetilmalonsav-dibenzilészter 75 ml benzilalko­hollal készített oldatához. A kapott oldatot 60 óra hosszat keverjük, másfél liter etilétert adunk hozzá és a kapott elegyet kétszer extraháljuk 100 ml-es víz-adagokkal. Az összeöntött vizes fázisokat 100 ml éterrel mossuk. A vizes réteghez 100 ml etil­étert adunk és az elegyet 6 n sósavval, pH = 2,5-re savanyítjuk. Az éteres réteget elkülönítjük és a vizes fázist ismét extraháljuk éterrel. Az éteres extraktu­­mokat nátriumszulfát felett szárítjuk és az oldó­szert bepárolva színtelen olajat kapunk. (8,6 g 81%-) Rf=0,l (vékonyrétegen, hexán és etilacetát 2 : 1 arányú elegyében. A szerkezetet 'H—NMR-rel igazoltuk. C) példa Penám-3-karbonsav-klórmetilészt er-1,1-dioxid 4,66 g penám-3-karbonsav-l,l-dioxid, 50 ml di­­klórmetán és 35 ml víz elegyét 40%-os vizes tetra­­butilammóniumhidroxiddal kezeljük és így a pH-t 6-ra állítjuk be. A diklórmetános fázist elkülönítjük és a vizes fázist 2 x 50 ml friss diklórmetánnal ext­raháljuk. A szerves fázisokat összeöntjük, nátrium­szulfát felett szárítjuk és bepároljuk. 10,1 g penám- 3-karbonsav-1,1 -dioxid-tetrabutilammóniumsót kapunk. A fenti penám-3-karbonsav-l,l-dioxid-tetrabu­­tilammóniumsót 50 ml klórjódmetánhoz adjuk és az elegyet szobahőmérsékleten egy éjszakán át ke­verjük. A reakcióelegyet fele térfogatra sűrítjük be vákuumban, 200g-os szilikagél oszlopon kroma­­tografáljuk. Eluálószerként etilacetátot és hexánt használunk és minden 30 másodpercben 12 ml-es frakciókat veszünk. A 41-73. frakciókat összeönt­jük és szárazra pároljuk. 3,2 g cím szerinti terméket kapunk. Az NMR spektrum CDCl3-ban a követ­kező helyeken mutatott abszorpciókat: 1,5 (s, 3H), 3,66 (s, 3H), 3,42 (d, 2H), 4,38 (s, 1H), 4,6 (t, 1H), és 5,7 (dd, 2H) ppm. D) példa Fenám-3-karbonsav-jódmetilészter-1,1 -dioxid 7,9 g penám-3-karbonsav-l,l-dioxid-k!órmetil­­észter 100 ml száraz acetonnal készített oldatához, melyet nitrogén atmoszféra alatt tartunk, hozzá­adunk 21 g nátriumjodidot és a reakcióelegyet egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. A reak­cióelegyet vákuumban bepároljuk és a maradékot 150 ml etilacetátban és 150 ml vízben oldjuk. A szerves fázist elkülönítjük, a vizes fázist etilace­­táttal extraháljuk. A szerves extraktumokat össze­öntjük, 1 x 500 ml vízzel, 1 x 50 ml telített sóoldat­tal mossuk és nátriumszulfát felett szárítjuk. Az oldószert eltávolítva 10,5 g cím szerinti terméket kapunk, op.: 100-102 °C. Az NMR-spektrum (CDC13) az alábbi helyeken mutatott abszorpciókat. 1,55 (s, 3H), 1,68 (s, 3H), 3,5 (d, 2H), 4,4 (s, 1H), 4,65 (t, 1H), 6,0 (dd, 2H) ppm. Ej példa 6- ( 2-Benziloxikarbonilamino~2-[4-hidroxifenil]­­acetamido )-penám-3-kar bonsav-tét rabutiE -ammóniumsó 1 g 6-(2-benziloxikarbonilamino-2-[4-hidroxife­­nil]-acetamido)-penám-3-karbonsav, 30 ml diklór­­metán és 20 ml víz gyorsan kevert elegyéhez 40%-os vizes tetrabutilammóniumhidroxidot adagolunk, ameddig a pH a 8 értéket el nem éri. A keverést 30 percig pH 8-on folytatjuk, majd a fázisokat elkülö­nítjük. A vizes fázist diklórmetánnal extraháljuk, majd az összeöntött diklórmetános oldatokat nát­riumszulfát felett szárítjuk és vákuumban bepárol­juk. 1,1 g cím szerinti terméket kapunk. A termék NMR-spektruma (DMSO—d6-ban) az alábbi ab­szorpciókat mutatta: 0,70-1,80 (m, 43H), 3,90-3,50 (m, 8H), 3,93 (s, 1H), 5,10 (s, 2H), 5,23-5,50 (m, 3H), 6,76 (d, 2H), 7,20 (d, ?.H), 7,40 (s, 5H), 7,76 (d, 1H), és 8,6 (d, 1H) ppn. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom