187684. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolszármazékok, valamint az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 187 684 2 zuk, az egyesített szerves fázisokat magnézium­­szulfát felett szárítjuk, szárazra bepároljuk és he­xánból átkristályosítjuk. 2-(2-Metoxi-etil-tio)-4,5- bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolt kapunk, amelynek ol­vadáspontja: 68-71°. 37. példa 0,5 g 3-[4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolil-(2)-tio]­­propionaldehidet 20 ml metanolban oldunk 0,15 g palládium-szén (5%-os) katalizátorral elegyítünk és 0,1 bar nyomáson 6 órán át 30-35°-on hidrogéne­zünk. A katalizátort kiszűrjük, bepároljuk és meta­nolból átkristályosítjuk. 2-Propiltio-4,5-bisz(p­­metoxi-fenil)-tiazolt kapunk, amelynek o' /adás­­pontja 59-60°. 38. példa 0,6 g nátriumot 50 ml terc-butanolban oldunk. Ezt követően 8,23 g 4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazo­­lin-2-tiont adunk hozzá, 30 percen át 30°-on kever­jük és 25 ml metanolban oldott 3,1 g metánszulfon­­sav-etilészter oldatát csepegtetjük hozzá. 1 órán át 30-40°-on keverjük, csökkentett nyomáson száraz­ra pároljuk, 100 ml éterrel és vízzel felvesszük, az éteres fázist elkülönítjük, ezt kétszer kevés vízzel mossuk és szárazra pároljuk. 2-Etiltio-4,5-bisz(p­­metoxi-fenil)-tiazolt kapunk, amelynek olvadás­pontja 73-75°. Ezt a vegyületet úgy is előállíthat­juk, hogy metán-szulfonsav-etilészter helyett ekvi­­moláris mennyiségű benzolszulfonsav-etilésztert vagy p-bróm-benzolszuifonsav-etilésztert alkalma­zunk. 39. példa 2,0 g 2-[4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolil-(2)-tio]­­acetaldehidet 75 ml butanolban oldunk. Erős keve­rés közben 0,3 g nátrium-bór-hidridet adunk hoz­zá, 2 órán át 35-40°-on melegítjük és az elegyet ezt követően 250 g jégre öntjük és 10 ml 1 n sósavat adunk hozzá. 15 perc múlva dietil-éterrel kirázzuk. Az extraktumot nátrium-szulfát felett szárítjuk, be­pároljuk és a maradékot dietil-éter és hexán elegy­­ből átkristályositjuk. 2-(2-Hidroxi-etil-tio)-4,5- bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolt kapunk, amelynek ol­vadáspontja 83-84°. 40. példa 9,43 g 4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazol-2-szulfinsa­­vat 100 ml 80%-os etanolban oldunk, a pH értékét I n nátrium-hidroxiddal 7,3-ra állítjuk be és keve­rés közben cseppenként 15 ml etanolban oldott 3,0 g 2-bróm-etanolt adunk hozzá cseppenként Egy éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, szá­razra bepároljuk, hexánnal felvesszük és a kapott oldatot betöményítjük a kezdődő kristályosodásig, majd jeges vízbe állítjuk. 1 óra múlva a kivált kris tályokat leszívatjuk, kevés hideg hexánnal mossuk 2-(2-Hidroxi-etil-szulfoniI)-4,5-bisz(p-metoxi­fenilj-tiazolt kapunk, amelynek olvadáspontja 83-84°. A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 12,3 g 4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolin- 2-tion 1000 ml meleg, 2%-os nátrium-hidroxid­­oldatban oldunk, I5°-ra lehűtjük, keverés közben 15 g kálium-permanganátot adunk hozzá kis részle­tekben. Egy éjszakán át keverjük, a nem oldódott részeket kiszűrjük, aktív szénnel forraljuk, ismét szűrjük és kénsavval savassá tesszük. A keletkezett csapadékot leszívatjuk és szárítjuk. 4,5-bisz(p­­metoxi-fenil)-tiazol-2-szulfinsavat kapunk, amelyet tisztítás nélkül felhasználhatunk. 41. példa 7,4 g 4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolt 200 ml tet­­rahidrofuránban oldunk, keverés közben — 60°-ra lehűtjük, cseppenként 25 ml hexános 1 n butil-iíti­­um oldatával elegyítjük. - 50 és - 60° közötti hő­mérsékleten, keverés közben 3,2 g etán-szulfoklorid 20 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát csepeg­tetjük hozzá és 1 órán át - 20°-on keverjük. Ezt követően 500 g jégre öntjük és háromszor 250-250 ml éterrel kirázzuk. Az extraktumokat egyesítjük, négyszer 50-50 ml vízzel mossuk, szárítjuk és bepá­roljuk. A maradékot hexánból átkristályosítjuk. 2-Etánszulfonil-4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolt ka­punk, amelynek olvadáspontja 102-104°. A kiindulási anyagot például úgy állíthatjuk elő, hogy l,2-bisz(p-metoxi-fenil)-2-bróm-etanont tio­­formamiddal reagáltatunk. 42. példa 3,3 g 4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolin:2-tiont ke­verés közben adagonként 125 ml 96%-os etanolban oldott 6 g kálium-hidroxid oldatához adunk. Oldó­dás után erős keverés közben a telítődésig etilént vezetünk hozzá. Egy éjszakán át keverjük, majd 20 ml vizet adunk hozzá, ismét 1 órán át keverjük, száraz­ra pároljuk és éterrel felvesszük. Az éteres oldato­kat 1 n nátrium-hidroxid-oldattal majd vízzel mos­suk, szárítjuk, betöményítjük és keverés közben hexánnal elegyítjük. A keletkezett csapadékot leszí­vatjuk, kevés hexánnal mossuk és szárítjuk. 2-Etil­­tio-4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazolt kapunk, amely­nek olvadáspontja 74-75°. 43. példa 16,4 g bisz[4,5-bisz(p-metoxi-fenil)-tiazol-(2)-il]­­diszulfidot 400 ml tetraklór-metánban szuszpendá­­lunk. A szuszpenzióba keverés közben 22-25°-on klórgázt vezetünk be, amíg tiszta oldat nem kelet­kezik. 1 órán át keverjük és csökkentett nyomáson szárazra bepároljuk. 4,5-Bisz-(p-metoxi-fenil)­­tiazoI-2-il-szulfenil-kloridot kapunk, amelyet 125 ml tetrahidrofuránban oldunk és erős keverés köz­ben propil-magnézium-bromid 250 ml éteres olda­tával elegyítünk (ezt 2,6 g propil-bromid és 1,2 g magnéziumból állítjuk elő). 2 órán át szobahőmér-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom