187601. lajstromszámú szabadalom • Tolózárakna és/vagy szennyvíztisztító aknák előregyártott elemekből

1 187 601 2 1 falelemeknek legyen biztos felfekvése. Az lb váll­­szerű kiképzésben 4a nyílás van, az 1 falelem 4 csöhüvelyében lévő betonacél-csap befogadására. Az 5 fenékelem olyan vasbeton lemez, melynek mind a négy felső széle mentén 6 vállszerű hornyos kiképzés van azért, hogy a függőleges elhelyezésű 1, illetve la falelemek a földnyomásból származó erőt továbbíthassák a vasbeton 5 fenéklemezre, azaz annak támaszkodhassanak. A vasbeton 7 födémelem az 5 fenékelemhez kissé hasonló kialakítású, de egyik sarkában 7a kisarkí­­tás található, külső szegélyén pedig 7b vállas sze­gély van kialakítva, melyben - a rajz szerinti eset­ben tíz darab - függőleges 8 csőhüvelyek helyez­kednek el azért, hogy az 1, illetve la falelemekkel való kapcsolódás biztosítható legyen. A felsorolt 1, illetve la falelemek, az 5 fenékelem és 7 födémelem hálóvasalással készülnek a gyakor­latban. Az említett elemek tartószerkezetileg négy oldalán megtámasztott lemezként funkcionálnak. Az 5 fenékelem és az 1, illetve la falelemek kapcso­lata egyszerűen úgy jön létre, hogy a földnyomás hatására az 1, illetve la falelemek nekitámaszkod­nak az 5 fenékelem 6 vállszerű hornyos kiképzésé­nek. A 7 födémelem és az 1, illetve la falelemek kapcsolata ehhez hasonló, de ezen túlmenően a már említett 3 és 8 csőhüvelyekbe pl. 14 mm átmérőjű betonacél-csapokat helyezünk, éspedig műgyanta habarcsba ágyazva. Létrehozható olyan kiviteli alak is, ahol a függő­leges, 1, illetve la falelemekben 45°-os dőlésszögű, pl. 16 mm átmérőjű csőhüvelyek vannak elhelyez­ve. Ily módon az 1, illetve la falelemek egymáshoz való helyezése után azokon 14 mm átmérőjű, kb. 40 cm hosszú betonacél rudat füzünk át. Ennél a változatnál az akna összeállítása után azonnal al­kalmas a szerelésre, még a műgyanta-habarcs kb. 24 órás száradási idejét sem kell kivárni. Szereléskor az egyes elemeket daruval beemelve, közöttük a kapcsolatot a már említett módon ki­képzett vállak, részben pedig a betonozáskor beépí­tett 3, 4 csőhüvelyekbe fűzött betonacél tüskék biztosítják. A találmány szerint kialakított akna műszaki újszerűsége abban áll, hogy az eddig monolitként kiképzett akna helyett a műtárgyat olyan külön, önálló elemekre bontja, melyek önmagukban te­herviselők és állékonyak, igen egyszerű eszközök­kel előregyárthatók, összeszerelésük nem igényel semmilyen külön felvonulást energiahordozók odavitele tekintetében, csupán a daruzásra van szükség. További újszerűség az elemek közötti kap­csolatban rejlik, nevezetesen, hogy azok a földnyo­más hatására feszülnek össze, s amíg az kialakul, addig a csőhüvelyeken és nyílásokon átfűzött be­tonacél tüskék biztosítják a kapcsolatokat, illetve az elemek megfelelő stabilitását. Az előzőekben B) alatt említett talajvíz esetében alkalmazott megoldás lényegében csak az 5 fenék­elem kialakításában, a kapcsolatok létrehozásá­ban, valamint az alkalmazott szigetelés tekinteté­ben különbözik az A) pontban leírt megoldástól, így az 5 fenékelem az A) alatti esethez képest hasz­náltnál nagyobb méretű - pl. 12,5 cm széles és 3 cm mély -, az oldalszélekkel párhuzamosan körülfutó 6 hornyokkal van kialakítva, amelyekbe az 1, illet­ve la falelemek illeszkednek. A 6 hornyos kiképzés ebben az esetben célszerűen egy U-alakú acélszel­vény, melyet betonozáskor helyezünk el az 5 fenék­elemben. Ehhez kapcsolódik azután közbenső la­posacél beiktatásával, hegesztés útján az 1, illetve la falelem, melynek alsó síkjában, annak külső és belső oldalán egyaránt bebetonozott laposacél van. Az 5 fenékelemet már annak gyártásakor úgy ké­szítjük el, hogy annak alsó síkjában el legyen he­lyezve a szigetelő - ún. TAURUS-fólia, valamint az azt védő réteg. A szigetelést az 5 fenékelem beépítése és az 1, illetve la falelemek, valamint a 7 födémelem ráhelyezése után már a szokványos mó­don hajtjuk végre. Az utóbb ismertetett megoldás műszaki újszerű­sége abban van, hogy már kész, leszigetelt 5 fenék­elem kerül beépítésre és csak az 1, illetve la falele­meket, valamint a 7 födémelemet kell a szigetelés­hez kapcsolni. Mód van arra is, hogy az egész, a korábban leírt szigetelési móddal elkészített aknát a térszínen sze­reljük össze és szigeteljük le, majd a kész műtárgyat daruval emeljük be a 9 talajszint alatt előre elkészí­tett helyére. A fentiekben ismertetett találmány szerinti toló­zárakna és/vagy szennyvíztisztító akna beépítése során az előregyártott elemeket már a gépkocsiról autódaruval azok végleges helyére lehet beemelni. Az építés technológiája röviden a következő: Az 5 fenékelemet el kell helyezni a homokos kavicságyra, majd erre rá kell helyezni az 1, illetve la falelemeket úgy, hogy azok az előre kiképzett 6 vállszerű hornyokba kerüljenek, s így ideiglenesen ki kell támasztani rúdszerkezettel. Közben be kell helyezni a 3 és 4 csőhüvelyekbe az összekötő be­tonacél-csapokat, majd a 7 födémelem elhelyezésé­re kerülhet sor. Ezzel a tolózárakna építése^yakor­­latilag befejeződött. A 3, 4 és 8 csőhüvelyekbe ön­tött műgyanta-habarcs 24 órás kötésére tekintettel az említett kitámasztó rúdszerkezetet csak egy nap után lehet eltávolítani. Az így összeépített aknában a gépészeti szerelési munkák haladéktalanul meg­kezdhetők. Amint már említettük, nincs akadálya a talál­mány szerinti talajvízzel borított talajrétegben tör­ténő megépítésének sem. Ez esetben a víznyomás többletterhe miatt vasalással való megerősítés szükséges és a szokványos szigetelési munkák sem nélkülözhetöek. Ugyanakkor természetesen gon­doskodni kell a felúszás megakadályozásáról is. Hangsúlyozzuk, hogy a találmánynál tág lehető­ség van típuscsaládok kialakítására, mind a terjede­lem, mind a méretek vonatkozásában. Talajvíz jelenlétekor szemcsés talaj esetén, a fel­hajtóerő miatt a víz alatti talaj térfogata csökken. Az eredő nyomás a talajnyomás és a hidrosztatikus nyomás összegeként adódik, ami szemcsés talajok­nál a számításaikban szereplő mértékadó terhelés­től nem tér el számottevően. Kötött talajoknál, folyós anyagoknál a talaj nagy fajsúlyú sűrű folyadékként viselkedik, ezért az ebből eredő nyomás az előbbinél lényegesen na­gyobb, így mértékadóként kezelendő. Az elemek 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom