187601. lajstromszámú szabadalom • Tolózárakna és/vagy szennyvíztisztító aknák előregyártott elemekből
1 187 601 2 méretezése ezçp földnyomási érték figyelembevételével történik. A talajvíz jelenléte miatt a műtárgyat felúszásra is ellenőrzizni kellett, ahol az 1,6-1,8-szoros biztonság igazolása volt a feladat. A találmány szerinti tolózárakna gyakorlati kivitelezése talajvíz jelenléte esetén a következő: Általános esetben, amikor a munkagödör legalább két napra tartósan vízteleníthető, úgy először az 5 fenékelem kerül beemelésre, az előre gondosan tömörített és lesimított homokágyra. Az 5 fenékelem a sablonban eleve úgy készül, hogy alulra a sablonba belehelyezzük a Hungarocelt, ebbe a Taurus-fóliát teknőszerüen. Természetesen a fóliának ki kell nyúlnia a zsaluzatból olyan mértékben, hogy az a szigetelés további toldására alkalmas legyen. Ezután a vasszerelést végezzük, majd végrehajtjuk a betonozást. Az 5 fenékelem beemelése után a már leírt módon be kell építeni az 1, illetve la falelemeket és a 7 födémelemet. Ezután el kell készíteni a csőátvezetéseket. Ennek elkészülte után le kell szigetelni az 1, illetve la falelemeket, s ezt csatlakoztatni kell az 5 fenékelemhez átlapolással. A 7 födémelem átlapolásos szigetelése, beleértve a 10 búvónyílás falazati részét is, hasonló az előzőkhöz. Ezzel az aknaépítés befejeződött. A talajvízszint visszaengedése csak a földvisszatöltés után lehetséges, különben az akna felúszik. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy az akna és a külső csőhálózat összeszerelése még a földvisszatöltés előtt elvégzendő. Amennyiben aggály merül fel a tekintetben, hogy utólagos mozgások jöhetnek létre, úgy az aknából kijövő csőcsonk és a hálózati cső flexibilis kapcsolattal kötendő össze. Erre megoldások korábban már készültek. Azon különleges esetben, ha a munkagödör víztelenítése csak rövid időre biztosítható, az a megoldás, hogy az aknát az 5 fenékelemmel és az 1, illetve la falelemmel a térszínen kell összeszerelni, majd így daruval beemelni a munkagödörbe. A 7 födémelem ezután kerül ráhelyezésre. Ez esetben a műtárgy-kapcsolatok kötési idejét a térszínen kell kivárni, s a talajvizszint süllyesztését csak a beemelés időpontjára kell biztosítani. A talajvízszint visszaengedése itt is csak a csőszerelési munkák és a föld visszatöltése után lehetséges. Épületek közvetlen közelében történő építésnél - az említett két esettől függetlenül - a munkagödör megnyitása előtt annak, valamint a mellette lévő építmény állékonyságáról gondoskodni kell. A talajvízszint-süllyesztés építményekre esetlegesen károsító hatását figyelembe kell venni, ezért megelőző jelleggel az építmények süllyedését folya matosan mérni kell. A találmány főbb felhasználási területei: A kisebb méretű tolózárakna felhasználható vízmérő aknaként s fenn említett vízzáró kivitelben, bármelyik két módszerrel való építés esetén. Úgyszintén a kisebb méretű akna felhasználható vízzáró szennyvízaknaként is. Ez esetben a zsaluzatba építendő csodarabot a fenéklemezhez közelebb kell helyezni. A cső be-, illetve kivezetését acélcsővel kell elvégezni, mégpedig úgy, hogy az egyik oldalon az acélcsövet tokosán kell kiképezni, a másikon pedig fel kell gyűrűzni úgy, hogy a tokos betoncsövek gumigyűrűje mindkét oldalon vízzáró kötést biztosithasson. E megoldással a kisebb süllyedéskülönbségekből származó szögelfordulások létrejötte a tokokban biztosítható. Amennyiben a csatorna acélcsőből épül, úgy a kapcsolat az akna csövéhez is hegesztéssel történik. Ha müanyagcső kerül alkalmazásra, úgy az akna acélcsöve és a műanyagcső karimás kötéssel kapcsolandó össze. A gyakorlatban úgy mutatkozik, hogy a találmány szerint kialakított aknacsalád mindazon helyen alkalmazható, ahol a műtárgy külső föld- vagy víznyomásnak van kitéve. A javasolt szerelés miatt az akna belső föld- vagy víznyomás viselésére jelen kialakításban nem alkalmas. Ez utóbbi változatban - azaz talajvíz esetén való alkalmazásnál - az akna építése során jelentkező megtakarítás lényegesen nagyobb, mint az eredeti változatban. Ez egyértelműen adódik abból, hogy a kb. háromhetes talajvízszint-süllyesztési időtartam helyett csak kb. kétnapos időtartam jelentkezik. Ennek következtében a kb. háromhetes talajvízszint-süllyesztési munkák elmaradnak, beleértve a helyszínen tartást és tartalékképzést is. Az alkalmazott fólia-megoldás során elmaradnak a szigetelést védő téglafal anyag- és bérköltségei is. A találmány szerinti megoldás lényegét és műszaki előnyeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:- Az elemek összekapcsolásának, illesztésének módja olyan, hogy terhelés hatására a csomópontokon az elemek egymásnak feszülnek, így a műtárgy állékonysága biztosított;- Szereléskor, ha a csőhüvelyek ferdén vannak elhelyezve, úgy a betonacélcsap behelyezésekor a falak állékonysága biztosított;- Talajvíz alatti építése - a leírásban részletezett - több alternatívában is megoldott, ami előregyártott elemekből készült műtárgyaknál nem hagyományos;- Szükség esetén a helyszínen összeszerelt akna készen beemelhető a talajvíz leszívása nélkül is, a megfelelő műszaki és munkavédelmi feltételek biztosítása mellett. Szäbadalmi igénypontok 1. Tolózárakna és/vagy szennyvíztisztító akna előregyártott vasbetonelemekből, azzal jellemezve, hogy négy, páronként azonos kialakítású falelemből (1, la), ezen falelemek (1, la) alsó szélét befogadó és megtámasztó vállszerű horonnyal (6) ellátott fenékelemből (5), valamint az összeillesztett falelemek (1,1a) felső széleire támaszkodó vállas szegéllyel (7b) ellátott, s azokhoz betonacél-csapok útján rögzített födémelemből (7) áll, továbbá, hogy a falelemekben (1, la) azok lapjaival egysíkban elhelyezkedő acéllemezek (2a) útján lezárt acélcső (2) van, a falelemek (1,1a) felső szélei mentén az összekötő betonacél-csapokat befogadó csőhüvelyek (3, 4) találhatók, végül, hogy a vállszerű kiképzéssel (lb) ellátott falelemekben (la), valamint a födémelem (7) vállas szegélyében (7b) nyílások (4a), illetve csőhüvelyek (8) vannak. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
