187593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidromechanizációs módszerrel épülő salak- és pernyehányók víztelenítő szivárgó rendszerének építésére
1 . 187 593. 2 emelkedik, és megvalósítható, hogy a támasztótest térfogatába jórészt csak salakszemcsék kerüljenek. Ennek eredményeként a támasztótestben lerakodott halmaz vízáteresztő képessége nagyságrenddel nagyobb lesz, mint az ülepítőtérben lerakodott finomabb szemcsés pemyehalmazé. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a viszonylag rövid beömlőcsöves körvezetékes rendszerű anyagszállítás nem szolgáltat mégcsak közel homogén szemcseösszetételű halmazt sem a támasztótest számára, ezért újabban olyan hosszabb, 20-30 m-es beömlőcsöveket készítenek, amelyeket alsó felületükön megcsapolnak, és az így kialakított kisméretű nyíláson keresztül folyik a keveréknek a nagyobb szemcséket tartalmazó hányada a támasztótest felszínére, míg a keverék jórésze a finomabb szemcsékkel együtt közvetlenül az ülepítőtérbe jut. Ezzel a módszerrel elérhető, hogy a nagyobb szemcséket tartalmazó keverék a támasztótest felszínén jobban szétterül és a salakszemcsék lerakódása és osztályozódása a támasztótest stabilitása számára kedvező vízáteresztő képességet eredményez. A sok és a megcsapolt beömlőcsöves körvezetékes rendszerű anyagszállításhoz tartozó támasztótest víztelenítésére olyan megoldás ismeretes, ahol a támasztótest közepében több, egymás felett térben egymástól oldalirányban is eltoltan húzódó ún. sávszivárgót készítenek természetes szemcsés anyagból (pl. homok, zúzottkő, osztályozott kavics), vagy műanyagból. A sávszivárgó egy szivá’rgóárokba kerül. A szemcsés anyagba hézagosán rakott vagy perforált csövek vannak beágyazva, amelyek biztosítják a sávszivárgóban a víz összegyűjtését és elvezetését. A perforált csővezetékhez a támasztótestből kivezető csövek csatlakoznak, és a sávszivárgóban összegyűjtött víz ezeken keresztül távozik. E megoldás egyik hátránya, hogy a szivárgóárok készítés, a szemcsés anyag és a csövek elhelyezése csak géppel történhet, a szemcsés szűrőanyagot a szűrőszabálynak megfelelően osztályozottan kell beépíteni, és ezért mind a sávszivárgót, mind a perforált csöveket csak nagy élőmunka ráfordítással lehet elhelyezni. Végül hátrányos tényező még, hogy a sávszivárgó kis vastagságú, és csak vízszintes kiterjedésben készíthető. A körvezetékes rendszerű anyagszállítás alapvető hiányossága, hogy a beömlőcsőből kiömlő keverék a támasztótest felszínén szeszélyesen kanyarogva áramlik, és éppen ezért a szemcsék leülepedése nem szabályozható. így a támasztótestben előre meg nem határozható szemcseösszetételű halmaz alakul ki, és a figyelmetlen üzemeltetés csak sok figyelőkútsorral, állandó szakfelügyelettel küszöbölhető ki. Általánosságban megállapítható, hogy olyan hányóépítési módszer kialakítására kell törekedni, amelynek eredményeként a támasztótestben a leszívási görbe helye jól és biztonságosan meghatározható, és a leszívási görbe helyének változása a hányó szintjének, az ülepített víz szintjének és a beömlések helyének változásával a rézsűállékonyság feltételei által meghatározott térségen belül marad. A tapasztalat igazolja, hogy az eddig ismert beömlőcsöves körvezetékes építési módszerek csak a beömlőcsövek közelében teremtik meg a támasztótest víztelenítésének viszonylag kedvező feltételeit, de két beömlőcső közötti szelvényekben a vízáteresztő képesség változó értékű és előre nem meghatározható mértékű lesz. A támasztótest rézsűfelületének meghibásodását eredményezheti még a beépített sávszivárgó valamilyen meghibásodása is. Ä meghibásodás leggyakoribb esete a sávszivárgó süllyedése, aminek következtében maga a szűrőréteg és a szűrőrétegbe helyezett, hézagosán rakott vagy perforált vízelvezető csodarabok vagy a vízkivezető csővezeték szakaszok elmozdulnak, és ezáltal megszűnik a sávszivárgó folyamatossága, a folyamatos vízszállító képesség A meghibásodás, következtében a sávszivárgó vagy eldugul, vagy á csodarabokon keresztül a szivárgó vízzel együtt nagymennyiségű leülepedett salak és pernye távozik a tárolótérből. Mindkét eset a hányó üzemképességét csökkenti, annak tönkremenetelét eredményezi. A sávszivárgó lesüllyedésének oka az altalaj süllyedése is lehet, különösen visszatöltött, külszíni bányatérségek területén épült salak-pernyehányó esetén. A feltöltött területeken ugyanis a hányóépítéssel együtt folyamatos tömörödés is bekövetkezik, de a tömörödés mértéke, annak időbeni lefolyása előre pontosan nem határozható meg. Célunk a találmánnyal olyan eljárás létrehozása hidromechanizációs módszerrel épített salak- és pernyehányók víztelenítő szivárgórendszerének építésére, amely biztosítja a hányó szintjének folyamatos emelését és a hányót határoló rézsű állékonyságát. A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a hányó peremén a hányóépítés egy-egy üteméhez tartozóan kezdőtöltést és segédtöltéseket készítünk, ezeken salak, pernye és víz keverékét szállító körvezetéket létesítünk, amelyben a keveréket nyomás alatt áramoltatjuk, és a körvezetékből leágazó, alsó felületükön megcsapoló nyílásokkal ellátott beömlőcsöveken át vezetjük a hányóra. A hányóépítés minden ütemében a támasztótestben a kezdőtöltéssel, ill a segédtöltésekkel közel párhuzamosan, szintben egymás felett, de térben beljebb tolva egy-egy víztelenítő szivárgórendszert alakítunk ki. A körvezetékben és a beömlőcsövekben áramló salak, pernye és víz keverékéből leválasztjuk a nagy - célszerűen 2 mm-nél nagyobb szemcsenagyságú - salakszemcséket, és ezeket használjuk fel a víztelenítő szivárgórendszer szűrő- és szívóanyagául. A találmány-az alábbi felismeréseken alapszik :- A csővezetéken érkező tüzelési maradék egy részét a tűztérből származó salakszemcsék alkotják, amelyek szivacsos, lyukacsos szerkezetűek, vízáteresztők, tüskés felületűek, nagy szilárdságúak, 5-30 mm szemcsenagyságúak, és az abból készült halmaz nagy vízáteresztő képességgel rendelkezik. Ezek a salakszemcsék a csővezetéken áramló keverékből egyszerű eszközzel könnyen leválaszthatók, és a mennyiségük pedig elegendő arra, hogy abból a támasztótest állékonyságát biztosító szivárgórendszer a támasztótest folyamatos növekedésével együtt megépíthető legyen. A szemcsék tüskés felülete és szivacsos szerkezete következtében a 2-50 mm-es szemcsék közé sodródó finomabb szemcsék 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
