187593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidromechanizációs módszerrel épülő salak- és pernyehányók víztelenítő szivárgó rendszerének építésére
1 187 593 2 nem okoznak kollmatációt, így a halmaz vízáteresztő képessége jelentősen nem csökken, ezért a keverékből a salak és a pernye szétválasztásához egyszerű, mechanikus szerkezetek megfelelnek.- Tapasztalatok igazolják, hogy az eddig ismert és gyakorlatban alkalmazott hányóépítési módszerekkel homogén szemcseösszetétel a támasztótest teljes hosszában nem alakítható ki, így a támasztótest vizáteresztő képessége szelvényenként változó lesz, és ennek következtében a támasztótest víztelenítése előre nem számítható és szinte minden esetben csak hosszadalmas megfigyelések alapján bizonyítható a támasztótest állékonysága. Az ilyen feltételek esetén a biztonságos víztelenítést a támasztótestben szivárgó víz áramlási irányára merőlegesen és a támasztótest teljes hosszában megépített - azaz függőleges telepítésű - víztelenítő rendszere biztosítja. Mivel a támasztótest építése folyamatos, nincs lehetőség arra, hogy a támasztótest növekedésével párhuzamosan, 5-10 m magasságú sávszivárgó a hagyományos építőanyagból - homokos kavicsból vagy közúzalékból, műanyag szerkezetű üreges testekből - kialakítható legyen.- Tapasztalati adatok igazolják azt is, hogy csővezetékben áramló keverékben a csővezeték alsó részén mozognak a nagyobb salakszemcsék, és a csővezeték felső részén áramlanak a finomabb pernyeszemcsék. Elméleti és tapasztalati adatokkal bizonyítható, hogy a körvezeték vagy a beömlőcső alsó részén kialakított kis keresztmetszetű nyíláson át a vezetékből kivezethető a keveréknek a nagyobb szemcséket tartalmazó része anélkül, hogy ez akadályozná a finomabb szemcséket tartalmazó keverékrész áramlását a körvezetékben vagy a beömlőcsövekben. Ennek alapján érhető el, hogy a beömlőcsövek alsó részén lévő kis keresztmetszetű nyíláson keresztül a gravitációsan kivezetett keverék nagyobb szemcséi a támasztótestben rakódhatnak le, míg a beömlőcső végén kifolyó keverék az ülepitőtérbe juthat.- Perforált és hullámositott felületű, hajlékony műanyag csőszálak esetleg vízáteresztő textiliával történő burkolásával készíthető olyan csőköteg, amely behelyezhető lesz a szivárgóba, és amely az ott összegyülekezett vizet a támasztótesten kívülre vezeti, és ez a csőköteg a szivárgót érintő mechanikus és hidromechanikus hatásra nem szakad meg, a szivárgó szokásos süllyedése és elmozdulása esetén is folyamatos vízelvezetést biztosít, és megszünteti a szivárgó rendszereknek azt a hibaforrását, amely folyamatos vízelvezetés megszakadásából kifolyólag addig a támasztótest tönkremeneteléhez vezetett. A csőköteg hajlékony, hosszirányú nyúlásra alkalmas, könnyű, elhelyezése nem kíván gépesítést, szilárdsága olyan, hogy a munkagépek által okozott mechanikus igénybevétel szerkezetében kárt nem okozhat. A csőköteg egy része burkolható vízzáró fóliával is, ebben az esetben zárt csővezetékként működhet, és igy beépíthető a támasztótestbe olyan helyen is, ahol csak gravitációs vízelvezetés szükséges. A találmány tárgyát a továbbiakban példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az 1. ábra: hidromechanizációs módszerrel épülő hányó metszete ismert víztelenítő rendszerrel, a 2. ábra: egy hányó metszete egy másik ismert víztelenítő rendszerrel, a 3. ábra: a találmány szerinti eljárással épülő hányó metszete, a 4. ábra: a találmány szerint épült hányó felülnézete térközzel elhelyezett szivárgó-ejtőkúpokat tartalmazó víztelenítő szivárgórendszerrel, az 5. ábra: a 4. ábra a-a vonala mentén vett metszet, a 6. ábra : a 4. ábra b-b vonala mentén vett metszet, a 7. ábra: a hányó felülnézete szorosan egymás mellett kialakított szivárgó-ejtőkúpokat tartalmazó víztelenítő szivárgórendszerrel, a 8. ábra: a 7. ábra a-a vonala mentén vett metszet, a 9. ábra: a 7. ábra b-b vonala mentén vett metszet, a 10. ábra: a hányó felülnézete különálló szivárgóejtőkúpokat tartalmazó víztelenítő szivárgórendszerrel, a 11. ábra: a 10. ábra a-a vonala mentén vett metszet, a 12. ábra: a 10. ábra b-b vonala mentén vett metszet, a 13. ábra: osztályozó készülék csatlakoztatásának egy célszerű megoldása, és a 14. ábra: az osztályozó készülék további előnyös elhelyezési módja. Az 1. ábra a bevezetőben már említett ismert körvezetékes megoldást mutatja, amelynél a 30 segédtöltésen elhelyezett 8 körvezetékről a 9 beömlőcsövek ágaznak le. A 9 beömlöcsőből a salak, pernye és víz 27 keveréke a 2 támasztótestből és a 3 ülepítőtérből álló hányóra áramlik. Az ülepített vizet a 7 vízszintig érő 4 nyelőkutak és 5 nyelővezetékek a 6 csurgalékvíz-árokba vezetik. Az 1 kezdőtöltés és a 30 segédtöltések alatt kialakított 24 szivárgópaplanok biztosítják, hogy a 11 leszívási görbe a rézsűfelület alatt maradjon. A 2. ábra a bevezetőben szintén ismertetett megcsapolt beömlőcsöves, körvezetékes rendszerű anyagszállítást szemlélteti. Ebben az esetben a 9 beömlőcsövek alsó felületén a kisméretű 17 megcsapoló nyílások vannak kialakítva, amelyeken át a szállított anyagból a nagyobb szemcséket tartalmazó 26 keverék a 2 támasztótest 33 felszínére kerül. A finomabb szemcsés 29 keverék a 9 beömlőcső végéről közvetlenül a 3 ülepítőtérbe jut. A 2 támasztótest víztelenítésére a természetes szemcsés anyagból vagy műanyagból készült 13 sávszivárgót alkalmazzák, amelybe a vizet összegyűjtő és elvezető hézagos vagy perforált 14 csöveket ágyazzák be. A 3. ábra a találmány szerinti megoldásra mutat egy példát. A 8 körvezetékben és a 9 beömlöcsövekben áramló anyagból a 17 megcsapoló nyílás alá helyezett 23 osztályozó készülékkel leválasztjuk a nagy - célszerűen 2 mm-nél nagyobb szemcsenagyságú - 28 salakszemcséket, és ezeket használjuk fel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
