187593. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hidromechanizációs módszerrel épülő salak- és pernyehányók víztelenítő szivárgó rendszerének építésére
1 187 593 2 A találmány tárgya eljárás hidromechanizációs módszerrel épülő salak- és pemyehányók víztelenítő szivárgórendszerének építésére. A hidromechanizációs módszerrel épülő salak- és pemyehányók (tározók, depóniák) rendeltetése az, hogy a széntüzelésű hőerőművekben keletkező tüzelési maradékból - a salakból, pernyéből (kis mennyiségben más jellegű, de szilárd halmazállapotú hulladékanyagokkal együtt) - és vízből álló és a hőerőműből csővezetéken a hányóra szállított keveréket szétválassza olymódon, hogy a szemcsés halmazállapotú szilárd anyag a hányó területén a vízből kiülepedjen, ott véglegesen elhelyezkedjen, és a hányó területéről a szilárdanyag-mentes víz a hőerőműbe visszavezethető legyen. A korszerű salak- és pemyehányó-épités fontos feladata - a tüzelési maradék kényszerű elhelyezése mellett - topográfiai szempontból szabdalt, vízmosásos, megsüllyedt, tehát az ún. hasznosíthatatlan terepalakulatok kiegyenlítő feltöltése, vagy vizenyős, lecsapolás nélküli mélyedések kitöltése, hogy ott a hányóépítés befejezése után akár a mezőgazdaság, akár a környező települések szempontjából értékes terület keletkezzen. A csővezetékes anyagszállító berendezések ugyanis lehetővé teszik a szilárd anyagok szállítását hagyományos szállítási mód számára megközelíthetetlen területekre is, és a hidromechanizációs hányóépítési technológiákkal pedig megvalósítható a szilárd anyagoknak nagy területen történő elterítése. A hidromechanizációs hányóépítés folyamatos építési művelet. A hányó területén a salak-pemyelerakás és a hányóból a vízelvezetés, a hőerőműben keletkező salak-pernye mennyiségéhez és az adott terepalakulatokhoz igazodó, pontosan meghatározott töltésépítési, csőszerelési, vízelvezetési stb. műveletek alapján történik. A hidromechanizációs módszerrel épülő hányónak két fő része van:- Az ülepítőtér nagy vízfelszínnel rendelkező terület, ahol a csővezetéken - körvezetéken - érkező keverékből kiülepszik és véglegesen elhelyezkedik a finomabb szemcseösszetételű pernye és ahonnan a szilárd anyagtól megtisztult ülepített víz nyelőkutakon és nyelővezetéken át elvezethető.- A támasztótest a nagyobb szemcseösszetételű salak lerakóhelye, és ez a szemcsés szilárdanyaghalmaz gátszerűen lehatárolja a nagy viztérfogattal rendelkező ülepítőteret, és amelynek külső rézsűs felülete egyben a hányó határfelülete is. Sík terepen az ülepítőtér körül gyűrű-alakú támasztótest kialakítása szükséges, mig ugyanez lejtős területen, hegy- vagy domboldalhoz csatlakoztatva íves vagy egyenes vonalvezetésű és völgyzáró gáthoz hasonló kialakítású. De mindkét formáció alkalmazható vegyesen is, a mindenkori terepalakulathoz igazodva. A hidromechanizációs módszerrel épülő hányó környezetének védelmét, üzemelésének biztonságát a támasztótest állékonysága szolgáltatja. A támasztótest állékonyságát pedig elsősorban a leülepedett salak- és pemyeszemcsék hézagaiban áramló - azaz szivárgó - víz veszélyezteti, amely az ülepítőtérből indul, és szivárog a támasztótest külső rézsűje felé, és a rézsűfelületen megjelenve rézsüláb megfolyását, rézsűcsúszást eredményezhet. A rézsűcsúszás pedig a támasztótest és ezzel együtt az egész hányó tönkrementelét jelentheti. A rézsűcsúszás kiküszöbölése érdekében, tehát vízteleníteni kell a támasztótest külső térfogatát olyan mértékig, ahogy azt az ott lerakodott salakpemyehalmaz fizikai, mechanikai tulajdonsága által meghatározott stabilitási feltételek megkívánják, azaz biztosítani kell, hogy a támasztótest pórusaiban áramló víz határfelülete - a depressziós görbe - vagy másnéven a leszívási görbe a rézsűfelülettől meghatározott távolságban legyen. A támasztótest víztelenítésének lehetőségét elsősorban a támasztótest és ezzel együtt az egész hányóépítés módszere határozza meg, és csak másodsorban függ a salaknak és a pernyének fizikaikémiai tulajdonságától. Mivel a hányó és ezen belül a támasztótest folyamatos építése egyben a csővezetéken érkező víz és szilárd anyag keveréke szétválasztásának és elterítésének művelete is, ezért minden hányóépítés alapja az ún. körvezetékes rendszerű anyagszállítás. Ennek lényege, hogy a keveréket szállító csővezeték a támasztótest peremén körvezetékként épül, és a körvezetékből ún. beömlőcsövek ágaznak le, amelyeken keresztül a keverék a körvezetékből a hányótérbe ömlik és a beömlés helyétől kiindulóan megkezdődik a hányótérben a szilárd anyagszemcsék ülepedése és a szemcséknek ülepedés közbeni osztályozódása. A legegyszerűbb esetben a körvezetékről csak néhány beömlőcső ágazik le 200-300 m távolságra egymástól. Ebben az esetben csak a beömlés közelében rakódnak le nagyobb salakszemcsék, és így a szemcseelosztás tekintetében alig lesz különbség a támasztótestben és az ülepítőtérben lerakodott salak-pernyehalmaz között, azaz nincs szinte semmi különbség a támasztótest halmazának és az ülepítőtér halmazának vízáteresztő képessége között. Ebben az esetben a támasztótestet úgy víztelenítik, hogy a kezdőtöltés és a segédtöltések alá szivárgópaplanokat készítenek. Ezek csak azt biztosítják, hogy a leszívási görbe a rézsűfelület alatt maradjon. A támasztótest térfogatának nagyobb részén a salak- és pernyehalmaz hézaga vízzel telítetten marad. A hányó magasításával a szivárgási szint is emelkedik és a jelentkező nagyobb terhelés hatására a rézsű állékonysága csökken. Éppen ezért ilyen megoldással csak korlátozott magasságú hányok építhetők. Fejlettebb építési módszer az ún. sok, de rövid beömlőcsöves körvezetékes rendszerű anyagszállítás, amely szerint a keveréket szállító csővezeték ugyancsak a támasztótest külső peremén, a kezdő, ill. később a segédtöltéseken helyezkedik el. A körvezetékből 30-50 m-ként leágazások, az ún. rövid beömlőcsövek készülnek, amelyek 5-10 m hosszúságúak és amelyeken keresztül a keverék a töltések közelében a támasztótest felületére ömlik. Mivel a támasztótest felszíne az ülepítőtér felé lejt, a keverékből a beömlés környezetében elsősorban a nagyobb szemcsék rakódnak le, a finomabb szemcsék pedig az ülepítőtérben halmozódnak fel. A rövid beömlőcsövek üzemelésének előirányzott rendszer szerinti változtatásával elérhető, hogy a támasztótest a hányó egész felületével együtt folyamatosan * 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
