187587. lajstromszámú szabadalom • Utószilárduló kőtőanyagból és szilárd szemcsés adalékanyagból készült szálerősítésű test, különösen építőelem, valamint eljárás ilyen testek előállítására
1 187 58'’ 2 képpen biztosítva van, mert a 3. ábra szerinti technológiai lépést általában az 1. ábra szerinti követi.) Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a 4-6. ábrákon a rétegvastagságok - a hatásos szemléltetés céljából - erősen torzítottak. A 6. ábrán jól látszik, hogy a 12 szálanyag-réteg az 1 sablon fenék-felületétől m* távolságban húzódik, amiből az is következik, hogy a kész építőelem külső felületétől is ilyen távolságban lesz az erősítő szálasanyag-szerkezet. Ez rendkívül kedvező, hiszen így a - különösen húzásra - igénybe vett szálerősítés előírt betontakarása tökéletesen biztosítva van, ugyanakkor a réteges struktúrából következően a szálak nem érintkezhetnek az adalékszemcsékkel, és mivel a felszínre sem juthatnak, optimális beágyazódásuk - lehorgonyzásuk - a 10 kötőanyagban tökéletesen biztosított, a betonszerkezetet nem lazítja fel. A fent leírt műveleteket tetszőleges számban ismételve több szál- és adalékanyag-réteggel rendelkező, a legkülönfélébb célokra alkalmazható betonelemeket, illetve -szerkezeteket nyerhetünk, amint az az alábbi példákból kitűnik. 1. példa 1 cm vastagságú homlokzatburkoló lemezeket készítünk a találmány szerinti eljárással. A lemezeket összesen 1,5 térfogat% fémüvegszál-erősítéssel tervezzük, 30-50 mm hosszúságú vágott fémüvegszálakat alkalmazunk. Négy erősítő szálanyagréteget és öt szilárd szemcsés adalékanyag réteget alakítunk ki a lemezben. Kötőanyagként cementtejet használunk, amely a vizen és cementen kívül 1 súly % „Mighty 100” szuperplasztifikátort is tartalmaz. A cementtejnek hígfolyósnak kell lennie. A lemezek készítésekor az 1-3. ábrákon érzékeltetett technológiának megfelelően járunk el. Az 1 sablonba az 1. ábra szerinti módon 2 mm vastag cementtej-réteget viszünk be, majd ebbe a 2. ábrán látható technológiával egy 2,5 mm vastag, 1/2,5 mm száraz, tiszta kvarchomok.frakció által alkotott szemcseréteget ágyazunk szórással. A korábban bevitt cementtejet a szemcsék felfelé kényszerítik, és a szemcséket elborító cementtej-rétegbe szórással beágyazhatjuk az első fémüvegszál-réteget, amelynek mennyisége mintegy 0,37 térfogat%. A fent leírt technológiai lépéseket mindaddig ismételjük, ameddig a 7. ábrán a ténylegest többszörösen meghaladó méretben, metszetben látható szerkezetű, 2 cm összvastagságú lemez ki nem alakul. A 7. ábrán igen jól látható, hogy az erősítő 12 szálanyag-rétegek rendezetten, egymástól M távolságban levő, a húzó-, illetve nyomófeszültségek irányába eső síkokban húzódnak, és a 10 kötőanyagba vannak beágyazva. A 12 szálanyag-rétegek nem érintkeznek a 9 szilárd szemcsés adalékanyag-rétegekkel sem, amelyek a 10 kötőanyagba ugyancsak tökéletesen be vannak ágyazva. A négy szálanyag-réteghez öt szemcsés anyag-réteg tartozik ; a lemezfelületek szomszédságában ilyenek húzódnak, természetesen kívül is kötőanyaggal borítva. Nyilvánvaló, hogy e réteges struktúra eredményeként szálanyag sem az alsó, sem a felső felületen nem jelenik meg. A lemezelemeket nedvesen vagy termikusán érleljük. 2. példa Olyan építőelemeket állítunk elő a találmány szerinti eljárással, amelyek hőszigetelő tulajdonságnak, emellett viszonylag kis súlyúaknak is kell lenniök. Ugyanakkor az építőelemnek képesnek kell lennie vízmentes csúsztatóerők felvételére is. Első lépésben cementtejet juttatunk egyenletes vastagságú, mintegy 3 mm-es rétegben az 1 sablonba (1. ábra), majd a 2. ábra szerint egy réteg 2,5/4 nm-es egyszemcséjű kvarchomok-adalékanyagot ígyazunk a cementtejbe. Ezt követi a 3. ábra szerinti művelet, amelynek során alkálirezisztens üvegszálból erősítő 12 szálréteget terítünk el. 50-60 mm hosszúságú vágott elemi szálakat használunk. Újabb, 3 mm vastag cementtej-réteget viszünk fel a szálakra, majd kohóhabsalak-granulátumból alakítjuk ki a lemez semleges tengelye környezetében a hőszigetelő réteget. E könnyű adalék viszonylag nagy, 8-12 mm-es szemcsékből áll, amelyeket a 2. ábra szerinti módon, szórással ágyazunk a meglevő cementtej-rétegbe. A viszonylag nagy szemcsékből álló 9a szemcsés adalékanyag-rétegnek viszonylag nagy a hézagtérfogata is, úgyhogy a következő fázisban eszközölt 12 szálanyag-szórás eredményeként nemcsak egy újabb vízszintes erősítő 12 szálanyag-réteg alakul ki, hanem a 9a szemcsék között létrejönnek a függőleges, vagy lényegében függőleges 12a szálanyagsávok is (a 8. ábra az érthetőség érdekében természetesen idealizáltan érzékelteti a struktúrát), amelyek képesek felvenni a lemezben fellépő vízszintes csúsztatóerőket. Szükség esetén újabb cementtej-réteg elterítését követően ismét 2,5/4 mm-es kvarchomok-frakciót szórunk a 12 szálanyagot borító cementtej-rétegre, amely utóbbi felül is beborítja a szemcsés anyagot. Ezzel kialakult a 8. ábrán látható szabályozott struktúrájú, térbeli szálerősítéses építőlemez, amely nedves érlelés után beépíthető, illetve forgalmazható. A találmányhoz fűződő előnyös hatások a következőkben foglalhatók össze: mivel a találmány szerinti testben, és a találmány szerinti technológia eredményeként az erősítő szálanyag alapvetően csak a kötőanyaggal érintkezik, megvalósul az optimális szálbeágyazódás, a lokális és az általános szállehorgonyzás, miáltal a szálanyag saját szilárdsága - különösen húzószilárdsága - maximálisan értékesül. A leírtakból az is következik, hogy kiküszöböltük a le nem horgonyzott szálak betonstruktúra-lazító hatását, ezzel az építőelem, vagy építési szerkezet szilárdságának a csökkenését, és optimálisan biztosítottuk az erősítő szálanyag együttdolgozását mind a kötő-, mind az adalékanyaggal. A találmány szerinti megoldással akár előregyártott építőelemek, akár monolit vasbetonszerkezetek előállíthatok. A szabályozott, rétegelt struktúra gazdaságossági szempontból is kiemelkedő eredmények elérésére nyújt lehetőséget: egyrészt a drága szálanyag az igénybevételek szempontjából mértékadó helyekre csoportosítható, 5 10 15 20 25 30 35 4C 45 50 55 fű 4
