187587. lajstromszámú szabadalom • Utószilárduló kőtőanyagból és szilárd szemcsés adalékanyagból készült szálerősítésű test, különösen építőelem, valamint eljárás ilyen testek előállítására

1 187 587 2 másrészt az adalékanyag-felhasználás, illetve be­építés is optimalizálható. A semleges tengely kör­nyezetében pl. a szálerősítés elhagyható, és ugyanitt könnyű, esetleg olcsóbb szemcsés adalékanyag építhető be. Ez utóbbi lehetőség megfelelő kihasz­nálásával egyrészt csökkenthető az elemek önsúlya anélkül, hogy az a teherbíróképesség rovására men­ne, másrészt jó hőszigetelő tulajdonságú elemek, illetve szerkezetek olcsóbban állíthatók elő. A réte­ges struktúra lehetőséget nyújt speciális feladatok megoldására is: kémiai hatásoknak, pl. agresszív talajvíznek kitett szerkezetek, szerkezetrészek, illet­ve elemek műgyanta-, vagy mügyantabázisú kötő­anyaggal készülhetnek, vagy/és ilyen kéreggel ala­kíthatók ki. Más szóval mind a kötőanyag, mind a szálanyag akár egy testen belül is mind az anyag­fajtát, ill. -minőséget, mind a méreteket, ill. szerke­zetet tekintve változhat anélkül, hogy ezzel az igénypontok által definiált oltalmi kört túllépnénk. Egyik rétegben pl. müanyagszál-háló, -szövedék vagy -szövet, a másikban szálvagdalék alkalmazha­tó, de az említetteket egyazon rétegben kombinál­tan is használhatjuk. A szemcsés adalékanyag-réteg esetében nemcsak az elemi szemcsék átmérőjét, ha­nem az adalékrétegek vastagságát is az építőelem, illetve szerkezet erőjátékának legmegfelelőbb mó­don választhatjuk meg, vagyis egy keresztmetsze­ten belül célszerűen többféle szemcsenagyságú és/ vagy rétegvastagságú „tájoló” adalékot alkalmaz­hatunk. Nemcsak üveg-, vagy fémüvegszálakat használhatunk; a találmány oltalmi körébe tarto­zik minden, a szálerősítésű betonok technológiájá­val kapcsolatban ismert (szakirodalomban publi­kált, s a gyakorlatban, vagy kísérletek során alkal­mazott) szálféleség, függetlenül az anyagminőség­től, szálfinomságtól és szálhosszúságtól: szénszá­lak, műanyagszálak, acélszálak, azbesztszálak stb. egyaránt alkalmazhatók. Ugyanígy nincs kötöttség a szóbajöhető kötőanyagok vonatkozásában sem : a példákban említett cementtejen kívül gipsztejet, műgyantát, más szerves és szervetlen folyékony, utószilárduló kötőanyagokat, vagy ezek tetszés sze­rinti kombinációját beépíthetjük. Ugyanúgy nincs megkötés a szilárd szemcsés adalékanyagok vonat­kozásában sem. Az erősítő szálanyag-rétegek egy­mástól mért távolsága is a mindenkori alkalmazási célnak és igénybevételeknek megfelelően választha­tó meg, és amint a 2. példa bizonyítja, a szálerősítés térben is működtethető. A találmány szerinti módon egyaránt készíthe­tők síklemezek, lemezművek, héjszerkezetek, tar­tók stb., változatos felületi alakzatok és térbeli ido­mok formájában. Pl. 1,5 térfogat% fémüvegszál alkalmazásával mintegy 50 N/mm2 nyomószilárd­ságú, és 44,5 N/mm2 hajlítóhúzó-szilárdságú építő­lemezt is lehet a találmány szerinti módon gyártani ; az eljárással olyan építőelemek is előállíthatok, amelyek hajlító igénybevétel esetén nyomásra és hajlító-húzó szilárdságra közel azonos értéket ad­nak. A szilárdságiig (mechanikailag) legjobb ered­mény eléréséhez egyszemcsés homokadalék alkal­mazása javasolható, amelynek előnyösen száraz­nak és tisztán (iszap- és agyagmentesnek) kell len­nie; a szemcsék mikropórusaiba a kötőanyag ilyen feltételek esetén tud optimálisan behatolni. Az ada­lékanyag szárazságának a jelentősége a vízzel szi­lárduló kötőanyagok esetében azért is fontos, mert a száraz adalék a kötőanyagpép víz/cement ténye­zőjét - így a pép porozitását - kötés előtt jelentősen csökkenti, ugyanakkor a pépszilárdságot növeli, és az eddig ismert eljáráshoz képest sokkal nagyobb mértékben - optimális értékben - biztosítja a szálak beágyazódását. Amint emlitettük, a találmány nem korlátozódik a rajzokkal kapcsolatban részletesen ismertetett ki­viteli példákra, illetve az eljárás foganatosítási módjaira, hanem az igénypontok által definiált ol­talmi körön belül sokféleképpen megvalósítható. Lehetőség van pl. folyékony kötőanyag és szál­­an>ag együttes szórására is, amit a szemcsés anyag felszórása követhet; így is a 7, ill. 8. ábra szerinti keresztmetszetű test jön létre. Végül megjegyezzük, hogy az eljárás - egyéb előnyei mellett - energiata­karékos is, mert nem igényel energiaigényes tech­nológiát, pl. vákuumozást. Szabadalmi igénypontok 1. Utószilárduló kötőanyagból és szilárd szem­csés adalékanyagból készült szálerősítésű test, kü­lönösen építőelem vagy építési szerkezet, azzal jel­lemezve, hogy a testben egymástól távközzel (M) több erősítő szálanyag (12) réteg vagy/és -szerkezet húzódik a kötőanyagba (10) ágyazva, és az erősítő szálanyag (12) rétegek vagy/és -szerkezetek között, valamint - adott esetben - azokon kívül, a test feliiletei mentén ugyancsak a kötőanyagba (10) ágyazott rétegek formájában van a szilárd szemcsés adalékanyag (9) beépítve. (7. és 8. ábra.) 2. Az 1. igénypont szerinti test azzal jellemezve, hogy a szilárd szemcsés adalékanyag (9) rétegeket eg> szemcsés, célszerűen 0,1-6,0 mm méretű szem­csékből álló adalékanyag alkotja. 3. A 2. igénypont szerinti test azzal jellemezve, hogy a szilárd szemcsés adalékanyag (9)-rétegeket 4/8; 8/16 vagy 2,5/4 mm átmérőjű száraz kvarcho­mok - vagy/és kőőrlemény - frakciók vagy/és ezek­ből készült keverék alkotja, mimellett az adalék­anyag-rétegek vastagsága célszerűen 1,5-5,5 mm között van. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti test azzal jellemezve, hogy az erősítő szálanyagot (12) vágott, 10-16 mm hosszúságú alkálirezisztens üvegszálak és/vagy fémüvegszálak és/vagy azbeszt­szálak és/vagy fémszálak és/vagy műanyagszálak alkotják. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti test, azzal jellemezve, hogy a szálerősítő szerkezetet - különösen üvegszálból, vagy fémüvegszálból ké­szült - szövet vagy/és háló alkotja. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti test azzal jellemezve, hogy térbeli erősítőrendszert alko­tó, kötőanyagba ágyazott szálanyagrétegei (12; 12a) vannak, mimellett e szálanyagrétegek (12; 12a) egymásra merőlegesek, vagy közel merőlege­sek , mindkét főirányban egymástól távközzel (M ; N) húzódnak, és a mindkét főirányban húzódó szálanyagrétegek (12; 12a) között ugyancsak utó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom