187563. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-(halogénmetil)-acil-amidok előállítására
1 187 563 2 az ilyen típusú reakció csak az előzőekben már ismertetett Lewis-savak jelenlétében mehet végbe. A találmány szerinti eljárás egyik előnye, hogy a tionil-klorid és tionil-bromid vízmegkötőszer így a végterméknek a reakciónál jelen lévő vagy a reakció során keletkezett viz hatására történő hidrolízise elkerülhető. A tionil-klorid és tionil-bromid további előnye, hogy jól felhasználhatók a hidrogén mágneses rezonancia ('Hmr) spektroszkópiánál, mely megfelelő és bizonyos esetekben szükséges analitikai eljárás az N-halogén-metil-amidok vizsgálatára, mivel a gáz-folyadék kromatográfiás eljárás hőmérsékletén ez a típusú reagens gyakran elbomlik. 1. példa Ez a példa a találmány szerinti eljárás egy változatát szemlélteti, melynél a szubsztrát vegyület N- metilén-éter csoportjának hasítását metanol és tionil-klorid (SOCl2) reakciójával in situ előállított Lewis-sav hidrogénklorid katalizátor alkalmazásával végezzük. Ennél az eljárásváltozatnál metanol jelenléte nélkül tionil-kloriddal, bár elektrofil reagens, az említett éter csoport nem hasítható. Ha 10,0 g 2',6'-dietiI-N-(metoxi-metil)-2-klóracetanilidet („alachlor”) 60 ml SOCl2-dal 12-24 órán át refluxálunk, akkor a kívánt termék a 2',6'dietil-N-(klór-metil)-2-klór-acetanilid („CMA”) kis mértékű képződése figyelhető meg. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük és 1-2% metanolt (0,3 ml) adunk hozzá; az elegyet körülbelül 12 órán át állni hagyjuk. NMR analízis jelentős mennyiségű CMA jelenlétét mutatja, mely melegítés hatására nem növekszik. Szobahőmérsékleten körülbelül 3 napig tartó állás után a kiindulási anyag teljes egészében CMA-vá alakul. Ennél az eljárás-változatnál a SOCl2 alkohollal (metanollal) reagál, így HC1 képződik, mely protonálja az éter oxigént, és ez katalizálja a karbonium ion képződést. Ily módon indukálja a SOCl2 a reakciót. A reakcióelegy refluxálása nem sietteti a reakciót, de gátolja a kiindulási anyagnak CMA-vá való átalakulását. Ennek a rendellenességnek a katalizátor csökkenés az oka, mivel refluxáláskor a HC1 könnyen eltávozik. Eszerint az előnyös eljárásváltozatoknál egy nem könnyen illő Lewis-sav katalizátort kell alkalmaznunk, mely katalizátor a reakció sebesség szempontjából fontos refluxálási művelet alatt nem távozik el a reakcióelegyből. Ilyen katalizátor a BF3.éterát, melynek alkalmazását az alábbi példákban ismertetjük. 2. példa Ez a példa a CM A-nak az 1. példához hasonlóan alachlorból történő előállítását szemlélteti, azzal a különbséggel, hogy itt más sav katalizátor rendszert használunk. 10,0 g alachlort feloldunk 0,20 ml BF3 • 0(C2H5)2-t tartalmazó 60 ml SOCl2-ban. A reakcióelegyet 6 órán át refluxáljuk, mely idő után, az oldat NMR analízis szerint, az alachlor teljes egészében CMA-vá alakult. A SOCl2-ot az elegyből kihajtjuk, toluolt adunk hozzá, majd az elegyet vákuumban újból bepároljuk és így a CMA-t több mint 90%-os kitermelésben nyerjük. 3. példa Négy csepp BF3 ■ 0(C2H5)2-t tartalmazó 100 ml SOCl2-hoz hozzáadunk 5,7 g 2'-szek-butil-6'-etil- N-(metoxi-metil)-2-klór-acel:anilidet és az elegyet egy órán át refluxáljuk, majd szobahőmérsékletre lehűtjük és a SOCl2-ot párologtatással eltávolítjuk. A visszamaradó anyagot CH2Cl2-ban felvesszük, 37%-os HCl-val mossuk és magnézium-szulfát felett szárítjuk. Ily módon 3,1 g (52%-os kitermelés) sárga olajat nyerünk, melynek forráspontja 122 °C 0,14 mbar-nál (Kugelrohr). Elemanalízis a C15H21C12M0 képlet alapján számított: C 59,61; H 7,00; Cl 23,46% mért: C 59,06; H 7,04; Cl 22,96%. A termék a 2'-szek-butil-6'-etil-N-(klór-met'!)-2- klór-acetanilid. 4. példa 6,6 g 2'-(trifluor-metil)-6'-(n-propil)-N-(metoximetil)-2-klór-acetanilidet feloldunk 100 ml SOCl2- ban, amelyhez négy csepp BF3 • 0(C2H5)2-ot adunk; az elegyet refluxálási hőmérsékletre melegítjük és körülbelül 18 órán át ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd szobahőmérsékletre lehűtjük. Az NMR analízis szerint a reakció teljesen végbement. Ezután a SOCl2-ot az elegyből kihajtjuk, a maradékot hexánban felvesszük, majd az elegyet újból bepároljuk. A maradékhoz étert adunk és 10%-os HCl-val mossuk. A fázisok elkülönítése után a szerves fázist szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A visszamaradó anyaghoz étert és hexánt adunk, miáltal lehűlés után 5,5 g fehér szilárd anyagot nyerünk (82%-os kitermelés). A termék a 2'-(trifluor-metil)- 6'-(n-propil)-N-(klór-metil)-2-klór-acetanilid. 5. példa 14,8 g 2'-(trifluor-metiI)-6-etil-N-(metoxi-metil)-2-klór-acetanilidet 100 ml SOCl2-ban feloldunk és körülbelül négy csepp BF3 • 0(C2H5)2-ot adunk hozzá, majd a reakcióelegyet körülbelül 24 órán át refluxáljuk. A SOCl2-t az elegyből kihajtjuk, CH2Cl2-t adunk hozzá és az elegyet vákuumban újból bepároljuk. Ezután CH2Cl2-t adunk hozzá, az elegyet 37%-os HCl-val mossuk, magnéziumszulfát felett szárítjuk, ssmrjük és bepároljuk. A visszamaradó anyagot hexán/éter oldatban felvesszük és átkristályosítjuk és így 11,7 g szilárd fehér anyagot nyerünk (78%-os kitermelés), melynek olvadáspontja 46-50 °C. Elemanalízis a C12H12Cl2F3NO képlet alapján számított: C 45,88; H 3,85; N 4,46% mért: C 45,89; H 3,89; N 4,45% A termék a 2'-(trifluor-metil)-6'-etil-N-(klórnetil)-2-klór-acetanilid. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
