187544. lajstromszámú szabadalom • Eljárás [1,2,4]triazolo[4,3-a]kinoxalin-4-amin-származékok előállítására

1 .. 187 544 2 savval kezeljük a szokásos módon, ekkor a megfe­lelő 4-hidroxi-l-(perfluor-alkil)-[l,2,4]triazolo[4,3-a]kinoxalint kapjuk, amelyet tercier amin, így pél­dául trietil-amin jelenlétében, melegítés közben foszfor-oxi-kloriddal reagáltatunk, így a megfelelő 4-klór-származék képződik. A (IIA) általános képletű közbenső terméket - ebben a képletben R, hidrogénatom, kevés szénato­mos alkilcsoport, kevés szénatomos perfluor-alkil­­csoport vagy fenilcsoport - (IA) általános képletű 4-amino-[l,2,4]triazolo[4,3-ajkinoxalin-származék­­ká alakítjuk - ebben a képletben R2 és R3 a fenti jelentésű, kivéve az alkanoilcsoport jelentést - egy HNRjRj általános képletű, mólfeleslegben vett aminnal, a reakció körülményei között inert szer­ves oldószerben, előnyösen N,N-dimetil-forma­­midban, 0 *C és 60 *C közötti hőmérsékleten 2-24 óra hosszat reagáltatva. Például az előnyös (IA) általános képletű vegyületeket - ebben a képletben R2 és Rj jelentése etilcsoport - úgy állítjuk elő, hogy a megfelelő (IIA.) általános képletű vegyűletet dietil-aminnal, N,N-dimetil-formamidban, szoba­­hőmérsékleten, 2-3 óra hosszat reagáltatjuk. Ha­sonlóképpen, azokat az előnyös (I A) általános kép­letű vegyületeket, amelyeknek a képletében R2 hid­rogénatom és Rj etilcsoport, úgy állítjuk elő, hogy egy (IIA) általános képletű vegyűletet monoetil­­aminnal, N,N-dimetil-formamidban, szobahőmér­sékleten reagáltatunk 4-5 óra hosszat. Az (IA) általános képletű 4-amino-[l,2,4]triazo­­lo[4,3-a]kinoxalin-származékokat, amelyekben R2 és R3 legalább egyike 2-5 szénatomos alkanoilcso­port, úgy állítjuk elő a megfelelő (IA) általános képletű vegyületekből, amelyekben R2 és R3 leg­alább egyike hidrogénatom, hogy azokat egy meg­felelő alkánkarbonsavanhidriddel, alkalmas körül­mények között reagáltatjuk. Ezt a reakciót szerves bázis, így tercier amin, mint katalizátor jelenlétében (bár ez nem feltétlenül szükséges). 20 °C és 140 °C közötti hőmérsékleten, lA és 24 óra hosszat végez­zük. A 4-amino-csoportot tartalmazó kiindulási anyag és a savanhidrid mólarányának legalább 1 :1-nek kell lennie, előnyösen 4 :1 és 25 :1 között van, míg az alkalmazott tercier amin mennyisége az előbb említett acilezőszer 25-150 súly %-a (a tercier amint oldószerként is használhatjuk pusztán azál­tal, hogy feleslegben vesszük). Bár néha egészen valószínű, sőt egyes esetekben messzemenően kívá­natos, hogy a reakciót oldószer nélkül végezzük, lehetnek olyan esetek is, amikor az alkalmazása határozottan ajánlott. Ilyen célra alkalmas szerves oldószerek a semleges, a reakció körülményei kö­zött inert vízmentes szerves oldószerek, így például az aceton, metil-etil-keton, benzol, toluol, xilol, dioxán, tetrahidrofurán, metilén-ídorid, kloro­form, etilén-diklorid, tetraklór-etán, metil-acetát, etil-acetát, izopropil-acetát, metil-propionát, etil­­propionát, dietil-éter, diizopropil-éter, di(n-propil)­­éter és hasonlók. Azonban, mint fentebb említet­tük, a reakciót általában ilyen oldószer nélkül vé­gezzük, csupán a savanhidridet alkalmazzuk feles­legben. Hasonlóképpen, a tercier amin reagens fe­leslege is szolgálhat oldószerként. Ebben a reakció­ban oldószerként és/vagy katalizátorként előnyös tercier aminok például a trietil-amin, dimetil-anilin, piridin, pikolin, lutidin, koliidin és kinolin. A (IV) általános képletű kiindulási anyagok - amely képletben X és X1 jelentése hidrogénatom - jól ismertek. Azokat a (IV) általános képletű ve­gyületeket, amelyekben X1 metoxicsoportot jelent, G. W. H. Cheeseman [J. Chem. Soc., 1170. (1962.)] módszerével állíthatjuk elő úgy, hogy pl. 4-metoxi­o-feniléndiamin-hidrokloridot legalább ekvimolá­­ris mennyiségű dietil-oxaláttal és dietil-aminnal rea­gáltatunk inert gáz-, előnyösen nitrogénatmoszfé­rában, forrás hőmérsékletén, 2-3 óra hosszat, majd a kapott terméket egy tercier aminban, előnyösen dimetil-anilinben foszfor-oxi-kloriddal 1-2 óra hosszat forraljuk. A B) reakcióvázlat szerint egy (IV) általános képletű kinoxalin-származékot - amely képletben X fluor-, klór-, brómatomot vagy metoxicsoportot és X1 hidrogénatomot jelent - alkoholos oldószer­ben, enyhe melegítés közben (például 40-60 *C-on) nátrium-metoxiddal reagáltatunk megközelítőleg 6-18 óra hosszat, így a megfelelő, (V) általános képletű 2-klór-3-metoxi-kinoxalin-származék kép­ződik, amelyet ezután hidrazin-hidráttal reagálta­tunk az előbbiekben leírt módon, így (VI) általános képletű 2-hidrazino-3-metoxi-kinoxalin-származé­­kot kapunk. Az utóbbi [(VI) általános képletű] közbenső terméket közvetlenül a kívánt, (VII) álta­lános képletű, 7-es helyzetben helyettesített 4-meto­­xi-[ 1,2,4]triazolo[4,3-a]kinoxalin-származékká ala­kítjuk egy megfelelő orto-észterrel vagy perfluor­­alkánkarbonsavval, a fentebb leírt módon, és ez utóbbi vegyűletet aztán a (VIII) általános képletű, megfelelő 4-hidroxi-, majd a 4-klór-vegyületekké alakítjuk ismert módon, így (IIB) általános képletű vegyületeket kapunk, amelyekben X jelentése a fen­ti (azaz hidrogénatomtól eltérő) és X1 hidrogénato­mot jelent. Ezek a (IIB) általános képletű közbenső termékek vezetnek végül a megfelelő új, (IB) általá­nos képletű végtermékekhez - ebben a képletben R:, R2 és R3 jelentése a korábban megadott és X és XI jelentése a fenti -, ha az A) reakcióvázlaton bemutatott eljárás utolsó lépéseinek ismertetésekor leírt reakciókat alkalmazzuk. Az új, (I) általános képletű vegyületek gyógyá­­szatilag elfogadható savaddíciós sóinak az előállí­tását is magában foglalja a jelen találmány. Ezeket a sókat könnyen előállíthatjuk a szabad bázis és egy megfelelő ásványi vagy szerves sav vizes oldat­ban vagy alkalmas szerves oldószerben végzett re­akciójával. A szilárd sót ezután kicsapással vagy az oldószer lepárlása után kaphatjuk meg. A talál­mány szerinti, gyógyászatilag elfogadható sók, no­ha nincsenek ezekre korlátozva, a hidro-klorid, szulfát, hidrogén-szulfát, mezilát, tozilát, nitrát, foszfát, acetát, laktát, maleát, fumarát, citrát, tar­­tarát, szukcinát, glükonát és hasonlók. Előnyösek a mezilát-sók. Kívánt esetben az (I) általános kép­letű szabad bázisvegyületeket azok savaddíciós sói­ból állítjuk elő megfelelő bázissal, majd a szabad bázisnak alkalmas szerves oldószerrel való extrak­­ciójával. Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyásza­tilag elfogadható savaddíciós sóik depresszió és kimerültség elleni szerek, és ennek megfelelően gyó­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom