187529. lajstromszámú szabadalom • Épület alapozás előregyártott vasbeton elemekből
1 187 529 2 A találmány épületalapozás előregyártott vasbeton elemekből. Ismeretes, hogy az előregyártás fejlődésével - főleg a házgyárak megszületése óta - az építési munka egyre inkább szerelő jellegűvé egyszerűsödött. A műszaki előírások miatt, valamint az új, még szokatlan szerkezetű épületek viselkedését jellemző adatok hiányában ez a szerelő jelleg csak a felszerkezetre jellemző, a fogadószint alatt a többnyire túlméretezett monolitikus szerkezet vált uralkodóvá, melynek hátrányai a nagy helyszíni anyagszükséglet, a hosszú ideig lekötött szakmunkás, valamint a technológiából következő lassú építési ütem. Ez jelentős költségtöbbletet okoz, mely az idő arányában jelentkezik. További hátránnyal jár, hogy a felmenő falak és födémek összeállítási gyorsaságát nem lehet a teljes épület előállítási termelékenységénél mértékadónak tekinteni. Ismeretes a már felvázolt hátrányok megszüntetésére az alagútzsalus építési technológiával készült dobozalap. Az elkészült épületeknél szerzett tapasztalatok azonban nem voltak egyértelműen kedvezőek. Fő hátránya a drága segédszerkezet, az acélszerkezetű alagútzsaluzat. A helyszíni munka is lényegesen kényesebb és nagyobb felkészültséget kíván, mint a szokványos mélyépítőipari technológia. Kedvezőtlennek mutatkozott ez a technológia időjárásfüggősége miatt is. Még kedvezőtlenebb a helyzet akkor, ha a teherbíró talaj aránylag nagy mélységben helyezkedik el, és mélyalapozást kell alkalmazni. A mélyalapok minden formája drága és igen munkaigényes. A levert cölöpök nagy száma, a terep előkészítése, a cölöpfejeket összefogó gerendarács, vagy a fajlagosan sok betont felhasználó résalapozás mind-mind idő és költségnövelő tényezők. Egyszintes épületek alapozásához szolgáló előregyártott szerkezet ismerhető meg az 1 271 024 lajstromszámú angol szabadalmi leírásból. Eszerint valamilyen alaprétegre két vagy három padlólapot helyeznek el. A szélső padlólapok sarkain azokkal összeépített pillérek vannak. A pillérek közé ablakos, ajtós vagy tömör vázkitöltő paneleket lehet beiktatni. A pillérek tetején gerendák közbeiktatásával, vagy anélkül tetőlapok helyezhetők el. Az összerakás után a szerkezetet utófeszítéssel teszik állékonnyá. A szerkezet sajátossága, hogy kötött szélességű, továbbá, hogy csupán a külön gyártandó térkitöltő elemekkel összeszerelve válik stabillá és egységes egésszé. Kedvezőtlen, hogy a tetőlapok rögzítéséhez ideiglenes oszlopokra van szükség, a végleges összeépítéshez pedig részint hegesztést, részint helyszíni utófeszítést kell végezni. Gyártási nehézséget jelent, hogy a pilléres tartóelemek csak két lépcsőben készülhetnek. Kedvezőtlen az is, hogy a többrétegű vázkitöltő elemeket sem lehet egylépcsős gyártástechnológiával előállítani. Hátránya az igen sokféle gyártó sablon is. Erre vonatkozik még a 169 454 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás és a szovjet 601 353 és 586 244, 399 588, valamint az USA 3 848 377 lajstromszámú szabadalmi leírás. ■ A találmány célja olyan alapozási rendszer kidolgozása, főleg alapozás szempontjából nehéz talajokon, mely kihasználja az előregyártás adta összes lehetőséget: egyszerű, gyors szerelés, időjárástól függetleníthető építés, alacsony képzettségi szintű élőmunka igény, a panelszerelési építőláncba beilleszthető építéstechnológia, folyamatos építés, jelentős építési idő csökkentés. A találmányi gondolat alapját a süllyedésmérési eredmények kiértékelésekor nyert tapasztalatokra épülő és a kidolgozott számítógépes méretezési program szolgáltatta, ill. a konkrét, már megépült épületek ellenőrzése során kapott eredmények. A találmányi gondolat alapja, hogy a teherbírástól függő szélességű előregyártott elemek összekapcsolásával és az azokra helyezett előregyártott elemekkel megfelelő alapozás hozható létre. ' A méretezési program egy új, kombinált talajmodellre épül és közvetlenül szolgáltatja a süllyedésekéi és igénybevételeket. A számítási ellenőrzések során kiderült, hogy épületeink jelentős mértékben túl vannak méretezve a fogadószinttől lefelé. Ez a felismerés volt az alapja a találmány szerinti alapozási eljárás kidolgozásának. A találmány szerinti épületalapozás előregyártott vasbeton elemekből oly módon van kialakítva, hogy a talaj teherbírásától függő szélességű fejlemezével a talajra fekvő, célszerűen T-keresztmetszetű, egymással a helyszínen összekapcsolt, több sorban elhelyezett vasbeton talpelemeket és ezek fejlemezére támaszkodó vasbeton gerendákat tartalmaz. A találmány szerinti épületalapozás egyik lehetséges kiviteli alakjában a vasbeton talpelem fejlemezének homlokfelületén hurokvasak nyúlnak ki, az egymás folytatásába eső szomszédos vasbeton talpelemek hurokvasai fésűsen egymásba illeszkednek, a hurokjaikon kapcsolódó rúd, célszerűen betonacél rúd van átfűzve, a homlokfelületek közötti tér pedig utószilárduló anyaggal, célszerűen betonnal van kitöltve. A találmány további ismérve lehet, hogy a vasbeton talpelemek fejlemeze és a talaj közé közvetítő réteg pl. homokos kavics, vagy sovány beton, vagy geotextil van beiktatva. A vasbeton talpelemek és a vasbeton gerendák által határolt zárt terek földdel vagy más anyaggal vannak kitöltve, a vasbeton gerendák alatt teherelosztó lemez van. E gy másik kiviteli alaknál az egymás folytatásába eső talpelemek csatlakozásai és a talpelemekre kerülő panelok csatlakozásai különböző helyeken vannak. A találmány jelentős előnyökkel rendelkezik. Előny, hogy- szerelő jellegű, ugyanazon toronydaru képes kiszolgálni az alapozást és a felszerkezetet, így az alapozási síktól a tetőelemig azonos technológiával rakható össze az épület,- ebből adódik a gyors és főleg a felszerkezettel azonosan ütemezhető összerakási sebesség,- időjárástól független, azaz ugyanazon megkötések vonatkoznak rá, mint az épület egyéb elemeire,- különleges építési eszközt, vagy technológiai módszert nem igényel. Mind az elemek gyártása, mind pedig azok szállítása, elhelyezése, majd közöttük a végleges kapcsolatok kialakítása szokványos, egyszerű építéstechnológiai lépésekkel végrehajtható, 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
