187529. lajstromszámú szabadalom • Épület alapozás előregyártott vasbeton elemekből
1 187 529 2- kis élőmunka igényű, és szakmunkás igénye nincs a szerelés folyamán. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a vasbeton talpelem axonometrikus rajza, a 2. ábra a vasbeton gerenda axonometrikus rajza, a 3. ábra a vasbeton elemekből készült alapozás axonometrikus rajza. A példaként bemutatott egyik lehetséges kiviteli alak, mint az az 1. ábrán látszik, egy T keresztmetszetű előregyártott 1 vasbeton talpelem, mely la fejlemezével támaszkodik a 3 talajra. Az la fejlemezből 4 hurokvasak állnak ki az lb homlokfelületein. Az lb homlokfelületben 7 tér van kiképezve, melybe utószilárduló anyagot, célszerűen betont töltenek a két 1 vasbeton talpelem összekapcsolásakor, és a két szomszédos 1 vasbeton talpelem 4 hurokvasai fésűsen egymásba illeszkednek és a hurokjaikon célszerűen 5 betonacél rúd van átfűzve, majd bebetonozva. Az 1 vasbeton talpelem minden esetben a teherviselő főirányban kerül elhelyezésre. A 3 talaj minőségbeli változását, ill. az épület aszimmetrikus terheléséből adódó teherelosztási különbségeket ezen 1 vasbeton talpelem alsó la fejlemezének szélességi méretváltoztatásával követjük. Az 1 vasbeton talpelemek hosszméretét a súlyuk határozza meg, tehát ez a méret a súlykoordináló méret. A hosszméret megválasztásánál még egy igen fontos dologra kell figyelni. Abban az esetben, ha fölé előregyártott 10 panel kerül, úgy a felszerkezeti függőleges panel 11 csatlakozások nem kerülhetnek az 1 vasbeton talpelemek 9 csatlakozásainak síkjába, hanem attól lehetőség szerint a legtávolabbra, mint a 3. ábrán látható. Erre a megkötésre a tökéletesebb alap-felszerkezet együttdolgozás miatt van szükség, mely feltételezés az egész szerkezet számítási eljárása során fontos kritérium. Az 1 vasbeton talpelemek szerepe a tulajdonképpeni teherátadás a 3 talajra, tehát a szükséges közvetítő felületet ezen 1 vasbeton talpelemek összeépítése útján kapjuk meg. Mivel az előzőekben leírtak határozzák meg a hosszirányú méretet, így a szükséges felület a szélességi méretek megfelelő megváltoztatásával érhető el. Az előzőek miatt van szükség ezen 1 vasbeton talpelemek öszszeépitésére, mely a helyszínen kibetonozandó fűzőkapcsolatokkal oldható meg. Az összeszerelés megkönnyítésének érdekében az 1 vasbeton talpelemekből kiálló 4 hurokvasak az elemben ferdén futnak, ami biztosítja a fésűs illeszkedést két szomszédos 1 vasbeton talpelem találkozása esetén, mely könnyű és problémamentes összeállítást eredményez. Az elhelyezett 1 vasbeton talpelemek között kialakult hurkokba belekerülnek a hosszirányú 5 betonacél rudak, melyeket bebetonoznak. A 2. ábrán látható a 2 vasbeton gerenda, amely átadja a teherviselő 1 vasbeton talpelemekre a merőleges irányban ható terheket. Ezen 2 vasbeton gerendák - mint ahogy szerkezeti szerepükből kitűnik - nem kerülnek összeépítésre sem az 1 vasbeton talpelemekkel, sem az esetleg alákerülő 8 teherelosztó lemezekkel, mint a 3. ábrán látható. A teherátadás egyszerűen támaszkodás útján történik. Igen gyenge teherbírású talaj esetén a 2. jelű áthidaló gerendaelem alá egyszerű 8 teherelosztó lemezeket is helyezhetünk, azonban számítással kell igazolni, hogy a feltámaszkodásból nem ébredhet a felszerkezetre többletigénybevétel. A 3. sz. ábrán látható módon a kirajzolt helyekre a 3 talajra elhelyezzük az 1 vasbeton talpelemeket. Ezek la fejlemezére fekszenek a 2 vasbeton gerendák. Szükség esetén alájuk a 8 teherelosztó lemez kerül. Amennyiben az épületbe lift is kerül, lehetőség van az akna alját is tartalmazó teherelosztó elem és a kiegészítő teherelosztó elem alkalmazására is. Az 1 vasbeton talpelem és a 2 vasbeton gerendák tetején látható hurokvasak az előzőekben leírtak szerint összeállított szerkezetre kerülő 10 panelek kapcsolatát biztosítják. A panel egymásközti 11 csatlakozásai kiépítésével és betonozásával folytatódik az építés. Először előállítjuk az alapozási síkot gépi földmunka segítségével (tükörkiemelés, planírozás), majd egy 3 közvetítő réteget helyezünk el homokos kavicsból vagy esetleg gyenge, vékony aljzatbetonból is, mely az időjárástól jobban tudja függetleníteni az elemek elhelyezését és a rákerülő kirajzolással a közvetlen helykijelölést, mely lehetővé teszi a gyors összeszerelést. Az 1 vasbeton talpelemek és a 2 vasbeton gerendák által határolt 6 tereket földdel vagy más anyaggal töltik ki. A találmány szerinti épület alapozás bármilyen szerkezet í lapozásánál alkalmazható. Szabadalmi igénypontok 1. Épük talapozás előregyártott vasbeton elemekből, azzal jellemezve, hogy a talaj teherbírásától függő szélességű fejlemezével (la) a talajra (3) fekvő, célszerűen T-keresztmetszetű, egymással a helyszínen összekapcsolt, több sorban elhelyezett vasbeton -alpelemeket (1) és ezek fejlemezére (la) támaszkodó vasbeton gerendákat (2) tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti épületalapozás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vasbeton talpelem (1) fejlemezének (la) homlokfelületén (lb) hurokvasak (4) nyúlnak ki, az egymás folytatásába eső szomszédos vasbeton talpelemek (1) hurok vasai (4) fésűsen egymásba illeszkednek, hurokjaikon kapcsoló rúd, célszerűen betonacél rúd (5) van átfűzve, a homlok felületek (lb) közötti tér (7) pedig utószilárduló anyaggal, célszerűen betonnal van kitöltve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti épületalapozás kiviteli alakja, azzaljellemezve, hogy a vasbeton talpelemek (1) fejlemeze (la) és a talaj közé (3) közvetítő réteg, pl. homokos kavics, vagy sovány beton, vagy geotextil van beiktatva. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti épületalapoz ás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vasbeton talpelemek (1) és a vasbeton gerendák (2) által határolt zárt terek (6) földdel, vagy más anyaggal vannak kitöltve. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti épületalapozás kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
