187509. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mezőgazdasági termékek, főleg szálastakarmányok napenergiával történő szárítására és tárolására, valamint berendezés az eljárás foganatosítására
1 187 509 2 alább 1/3-ig vannak elrendezve vagy a padozaton és a mennyezeti gerendákhoz oldható kötéssel célszerűen csavarokkal kapcsolódnak. Eljárás mezőgazdasági termékek, főleg szálas takarmányok napenergiával történő szárítására, és tárolására valamint berendezés az eljárás foganatosítására, aminek lényege, hogy a tárolótér és a szárítóberendezés egy egységet képez és hogy a tárolótér oldal és tetőszerkezetén napsugarat átengedő üveg vagy műanyag fólia van. Ismeretes, hogy az emberiség legnagyobb gondja a hagyományos energiafajták rohamos szűkülése az egész világon, lázasan keresik az alternatív energiahordozókat, ideértve a szél, a víz, valamint a napenergia hasznosítását. Az említett energiafajták közül a szél- és a vízenergia termelése megoldottnak tekinthető. A napenergia hasznosítására, az olajkutak meghatározott kapacitása, de főleg az 1970-es években történő olajárrobbanása hívta fel a figyelmet, ez időtől szinte az egész világon még a napsugarakban oly szegény országok is, mint Finnország, Dánia vagy Svédország óriási összegeket költenek a napenergia hasznosítására. Az e téren a napkollektorokkal elért eredmények biztatóak, de beruházásuk nagy, jelenleg főleg meleg víz előállítására szolgál. A naptükör segítségével már kazánokat melegítenek, s az így nyert gőzt turbinák segítségével alakítják villamos energiává. A napenergia közvetlen felhasználása már évezredek óta ismeretes a gyümölcsök, bőrök, takarmányok szárítására, e módszerek eredményessége azonban mindig az idő függvénye, mert a szárítást a szabadba eszközölték, a szennyeződést és a minőségromlást nem tudták megakadályozni. A szakirodalomból ismeretesek a különböző megoldások a szálastakarmányok szárítására. A gyakorlatban a legelterjedtebb a hagyományos rendekben kaszált takarmányok helyszínen történő szárítása, ennek az eljárásnak a legnagyobb hátránya, hogy a szárítás hosszú időt vesz igénybe, és időnként a tökéletes szárítás érdekében az anyagot forgatni kell. A hosszú napokat igénylő szárítás kedvezőtlen időjárás esetén - esőzés, a reggeli páraképződés és a lecsapódás miatt - nemcsak a szárítási idő növekszik, hanem ezzel együtt az átforgatáshoz szükséges munka is. A betakarítandó anyag minőségében pedig óriási károsodás keletkezik tekintve, hogy a rendekben történő szárítás hosszú időt igényel 4-14 napot, amely függ a levegő hőmérsékletétől, relatív nedvességtartalmától és a szárítandó anyag nedvességtartalmától. Kedvezőtlen időjárás esetén a takarmány legértékesebb anyaga, a fehérje kilúgozódik, a megmaradt talajjal érintkező része pedig bepenészesedik. Az említett károkat korán felismerték és különösen olyan vidékeken, ahol gyakoribb az esőzés, az állványos szárítóberendezéseket alkalmazták e módszerrel, csupán csökkenthető az állványokon történő szárítási veszteség, de a problémát ezzel sem oldották meg. A mezőgazdaság fejlődésével együtt jár a betakarítandó termékek minőség megóvása. Ismert jelenség, hogy a termények általában igen rövid idő alatt érnek be és tárolásukról gondoskodni kell, mert felhasználásuk elhúzódik az egész évre. Ez azt jelenti, hogy a beéréskor igen nagy mennyiség terményt kell tárolni, amikor nagyméretű és nagy mennyiségű tárolóberendezésre van szükség. A kampányszerű mezőgazdasági betakarítási munkát még fokozza a minőség romlást megakadályozó szárítás, illetve a tárolásra történő előkészítés. A már említett hátrányok és ezek kiküszöbölésére a legkülönbözőbb megoldások születtek, ezek közös jellemzői, hogy mesterséges energia felhasználásával forró levegő, vagy gáz segítségével oldják meg a termények gyors és mínőségtartó szárítását, e megoldások mindegyike tekintélyes energia felhasználásával oldható meg, mert egyrészt gondoskodni kell a megfelelő forró levegő előállításáról és ezzel egyidejűleg az intenzív levegő áramoltatásáról is különben a kicsapódó pára a levegő páratartalmát csak növeli, és a termények a forró gőzzel telített levegőben csupán párolódnak. Ezek az eljárások tehát kettős energia felhasználást igényelnek, amellyel a termékek árát lényegesen megdrágítják. Ilyen berendezéseket ismertet a Mezőgazdasági Géptan 1966-ban megjelent könyve is, amelyben egy általánosan elterjedt dobszerű szárítóberendezés látható, ahol is a takarmányt szárítás előtt szecskázni kell, majd forró levegő és ventilátor segítségével történik a szárítás, e szárítóberendezésnek az energia felhasználása igen nagy. A kazalszárítás dugos rendszerét szintén forró levegő felhasználásával eszközük, az energia felhasználásán kívül hátránya még, hogy a takarmányt egyenletesen kell teríteni, hogy a levegő ne szökjön meg, vigyázni kell, hogy tömör gócok ne keletkezzenek, mert különben a kazal bemelegszik, vagy e részeken a takarmány inegpenészesedik és használhatatlanná válik. A szabadalmi irodalomban is számos bejelentés foglalkozik a takarmányok gyors szárításával, a sok közül csak néhányat említünk, mert mindegyik megoldásnál a felmelegített levegő - füstgáz és a légáramlatot biztosító ventilátor megtalálható. Ilyenek pld. a 135 240 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti tálcás, fűtött és zárt szárítóberendezés, vagy a 125 583 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti gyűrűs emeletes szárító, amely ugyancsak a meleg levegőt használja fel a szárításra, ismeretes még a 95 549 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerint meleg levegővel nyomás alatti szárítási eljárás továbbá a 96 536 lajstromszámú magyar szabadalmi leírás szerinti eljárás ahol a központi kamra által felmelegített levegő a kazlakban kiképzett üreg belsejéből kiindulva sugár irányban áramlik szét és így fejt ki szárító hatást. A gyors szárítás fontosságát igazolja, hogy még számos berendezésre adtak szabadalmat, melyek lényegében csak külső megjelenési formájukban és szerkezetükben különböznek egymástól, de közös jellemzőjük, a hőenergia felhasználása, valamint a nagy beruházás és a költséges üzemeltetés. Hazánkban is igen sokat foglalkoznak a napenergia felhasználásával, pl. a Tiszafoldvári Építő-, Vasipari Szolgáltató Szövetkezet (Szolarfor berendezés) a Barcsi Építőipari Szövetkezet (síkkollek5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
