187494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és mérési elrendezés egyenáramú motorok fordulatszámstabilizálására alkalmazott motoráramkörök fordulatszámtartó tulajdonságának mérésére és beállítására

1 187 494 2 A bejelentés tárgya eljárás és mérési elrendezés egyenáramú motorok fordulatszám-stabilizálására. alkalmazott motoráramkörök fordulatszámtartó tulajdonságának mérésére és beállítására. Az eljárás lényege az, hogy valamely, negatív kimenő állású motoráramkör által meghajtott for­gó motor indukált feszültségének megjelenítése ér­dekében a negatív kimenő ellenállású motoráram­kör kimenetére egy, a megállásig lefékezett motort és/vagy műterhelést csak egyik pontjával csatlakoz­tatunk, és a terhelő kört egy vezérelhető áramgene­rátoron keresztül zárjuk. így a vezérelhető áramge­nerátor kapcsain jó közelítéssel az indukált feszült­séggel azonos, nagyságú, a mérés szempontjából zavaró váltakozó feszültségű komponenst nem tar­talmazó egyenfeszültség jelenik meg. A motor­­áramkör fordulatszámtartó tulajdonságának méré­se így differenciális ellenállásmérésre, a fordulat­szám mérése pedig indukált feszültség mérésre mó­dosul. A bejelentés szerinti mérési elrendezés az eljárá­son alapuló mérést úgy valósítja meg, hogy a terhe­lő kört záró vezérelhető áramgenerátort egy fűrész­­generátor vezérli, és a vezérelhető áramgenerátor terheléssel közös pontján megjelenő feszültségből két mintavételező-tartó áramkör mintát vesz a fű­részgenerátortól érkező mintavételezési parancs pillanatában. A mintavételező-tartó áramkörök ki­menetei közt a differenciális ellenállással, a minta­vételező-tartó áramkörök kimenete és a vezérelhető áramgenerátor motoráramkörrel közös pontja közt adott áramterheléskor kialakuló, az indukált feszültséggel arányos feszültség mérhető. Ismeretes, hogy a kazettás magnómechanikák hajtására alkalmazott egyenáramú motorok első­sorban a rézveszteség következtében rossz hatás­fokkal rendelkeznek. A fordulatszám stabilizálása érdekében ezért fordulatszámszabályzó áramkörök használata szükséges, amelyek túlnyomó részét ne­gatív kimenőellenállásuk tesz alkalmassá a feladat megvalósítására. Egy negatív kimenőellenállású szabályozóáram­kör kimenetére kapcsolt motor fordulatszámmal arányos Uj indukált feszültsége a következő kifeje­zéssel adható meg: Ui = U0-Im(-Rki+ RJ, ahol U0 forrásfeszültség, Im motoráram, Rkj kime­nőellenállás, Rm forgórészellenállás. Az U, indukált feszültség kifejezése arról tájékoz­tat bennünket, hogy ha - Rki kimenőellenállás abszolút értékben megegyezik Rm forgórészellenál­lással, akkor U, indukált feszültség függetlenné vá­lik az Im motoráramtól, vagyis a motor fordulatszá­mát az U0 forrásfeszültség határozza meg. A kimenőellenállás helyes beállítása a fordulat­­számstabilizáló tulajdonság minősége szempontjá­ból lényeges tényező, ugyanis a helytelen beállítás a fordulatszámtartó hatás elégtlenségét, vagy ezzel ellenkező esetben a túlszabályozás jelenségét vonja maga után. A motoráramkörök felépítéséről annyit, hogy általában pozitív áramvisszacsatolást tartalmazó, egységnyi feszültségerősítésű teljesítményerősítők. Beállításuk általában utólag beültetett jusztírozó ellenállással vagy ellenállásokkal, a korszerűbb tí­pusoknál potenciométerrel vagy potenciométerek­­kel lehetséges. A motoráramkörök beállításukat nehezítő tulaj­donsága, hogy mind a fordulatszám, mind a - R^ kimenőellenállás állítása kölcsönhatásban áll egy­mással, kivéve az integrált áramköröket, és egyes korszerű, diszkrét elemekből felépített motoráram­köröket, melyekben a fordulatszám állításakor - Rki kimenőellenállás értéke változatlan marad. A beállítás hagyományos módszere az ún. forgó motoros beállítás, ami egy olyan célműszer segítsé­gével lehetséges, mely az előírásoknak megfeleld értékű és pontosságú nyomatékokkal képes terhel­ni a forgó motort. Ezen felül tartalmaznia kell a motoráramkör megfelelő pontjaira csatlakoztatha­tó egy vagy két ellenállássort is. A beállítás alapelve szerint a motoráramkörről meghajtott motor tengelyét különböző nyomaté­kokkal terhelve a fordulatszám csak tűrésen belül változhat. A mérést névleges fordulatszámon járó motorral kell elvégezni, egyrészt azért, mert az ettől jelentősen eltérő fordulatszámon beállított szabály­zás mértéke megváltozik, ha a fordulatszámot a névlegesre állítják, másrészt azért, mert a pontos leolvashatóság érdekében a kijelzésre kis mérésha­tárú műszert kell alkalmazni. A beállítás menete a következő: a motor befogá­sa és az áramkör csatlakoztatása után első lépésben névleges terhelőnyomatékon beállítják a fordulat­számot. Ezután a terhelő nyomatékot meghatáro­zott értékkel megnövelik, és ha a fordulatszám az előírtnál kevesebbet, vagy többet változik, a jusztí­rozó ellenállások értékét korrigálják. Eközben megváltozott a fordulatszám, ezért a névleges ter­helő nyomatékra visszakapcsolva újból beállítják a fordulatszámot. Következik az ismételt ellenőrzés a megnövelt terhelő nyomatékkai, és ha a fordulat­­szám az előírt értékhatárok közt marad, a mérés befejezettnek tekinthető. Ha nem, úgy más ellenál­lásértékekkel a leírt lépéseket meg kell ismételni, és a mérés befejeztével következhet az áramkörre ed­dig kívülről csatlakoztatott ellenállás, vagy ellenál­lások beültetése. Az MMC által gyártott 6A9M típusú belső áramkörös motoijáról megállapítható, hogy a be­állítás forgó motorral történt, pedig az alkalmazott integrált áramkör olyan tartalékot rejt magában, amit nem érdemes kiaknázatlanul hagyni. A forgó motoros beállítás hátrányaként elsősor­ban az időigényességet kell kiemelni, ugyanis az esetek túlnyomó részében két vagy három mérési ciklusra is szükség van, így a beállítási idő eléri a 90 másodpercet. A beállítás idejének csökkentését az átkapcsoláskor lezajló tranziensek mellett a mé­rést végzők reakcióideje, és az utólagosan beülte­tendő ellenállások normaidőszükséglete alapvetően meghatározza. Hátrányos másodsorban a motorok mechanikus terhelését végző szerkezet használatának szüksé­gessége. A motortengely patronbaforgásával az egyszerű csatlakoztatás ugyan megoldható, de a terhelőnyomaték pontos értéken tartása - akár súr­lódásos, akár örvényáramú fékezéssel történik is a terhelés - már nehezebb feladat. A súrlódásos féke­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom