187441. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,6-diszubsztituált 4-amino-1,2,4-triazin-5-onok előállítására

1 187 441 2 A találmány tárgya új eljárás az ismert herbicid hatású 3,6-diszubsztituált-4-amino-1,2,4-triazin-5- onok előállítására. Ismeretes, hogy bizonyos l,2,4-triazin-5-onokat kapunk, ha a-keto-karbonsavakat, azok észtereit vagy nitrileit hidrazinokkal vagy azok sóival rea­­gáltatunk oldószer és adott esetben savmegkötc­­szer jelenlétében - 10 és + 100 °C közötti hőmér­sékleten az 1. reakcióvázlat szerint (lásd t 22 24 161. számú NSZK-beii közrebocsátási ira­tot). A 2 556 835 DE közrebocsátási iratban ismerte­tett eljárás során a-keto-karbonsav-észterből indul­nak ki, és a 2. példában 72%-os kitermelést érnek el. A kiindulási anyagként használt észtereket i megfelelő a-keto-karbonsav-amidból külön kell előállítani. Az 1. reakcióvázlatban R' jelentése hidrogén­­atom, alkil-, cikloalkil-, aralkil-, aril-, tienil- vagy furilcsoport; R" jelentése alkil-, cikloalkil-, aralkil­­vagy arilcsoport; X jelentése —COOH, —CO­­OR ", —CN-csoport; R", jelentése alkil-, aralki!­­vagy arilcsoport. Az eljárás hátránya azonban, hogy az X helyén nitril-csoportot tartalmazó vegyületek, ha egyálta­lán reagálnak, akkor igen rossz termeléssel alakít­hatók át és az X helyén karboxilcsoportot, illetve —COOR'"-csoportot tartalmazó savakat, illetve észtereket rendszerint hidrolízissel, illetve alkoholí­­zissel állíthatjuk elő többlépéses reakcióval amido i keresztül a nitrilekből kiindulva. Meglepő módon azt találtuk, hogy az ismert (!) általános képletü 3,6-diszubszíituált-4-aminc­l,2,4-triazin-5-onokat, ahol R1 jelentése 1-6 szér­­atomos alkil-, 3-6 szénatomos cikloalkil-, furil-, tie­nil- vagy adott esetben halogénatommal, trifluor­­metil-, nitro-, 1-4 szénatomos alkoxicsoportta5, szénatomos alkilcsoporttal monoszubsztituá't fenilcsoport és R2 jelentése 1-6 szénatomos alkil­­csoport, 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport - jó tei­­meléssel és tiszta formában állíthatók elő egy vj kétlépcsős ciklizálási reakcióval oly módon, hogy valamely (II) általános képletü a-keto-karbonsa\­­amidot- ahol R'jelentése fenti és R3 jelentésé hidro­génatom vagy —CO—R4 általános képletü cso­port, ahol R4 jelentése 1-10 szénatomos alkil- vagy 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, adott esetben szubsztituált fenil- vagy adott esetben szubsztituáú az aikilrészben 1-2 szénatomos fenil-alkilcsoport - valamely (III) általános képletü hidrazidinnel - ahol R2 jelentése a fenti - reagáltatunk (a hidrazidi­­neket előnyösen savaddíciós sóik formájában al­kalmazzuk) adott esetben hígítószer jelenlétében 0 és 150 °C közötti hőmérsékleten. Az első lépcső során egy kondenzálási reakcióban még nyílt láncú kondenzációs terméket kapunk, majd a második lépésben egy alíminálási reakció során gyűrűzárás közben kapjuk az (I) általános képletü végtermé­ket. Az első eljáráslépést, azaz a kondenzálási reakci­ót adott esetben savas katalizátor jelenlétében és a második eljáráslépést (gyűrűzárás közben lezajló eliminálási reakciót) adott esetben bázis jelenlété­ben hajtjuk végre. Előnyösen az első lépésben kelet­kezett (IVa) általános képletü kondenzálási termé­keket nem izoláljuk. Kifejezetten meglepőnek tekinthető, hogy a ke­­tokarbonsavakkal vagy azok észtereivel összeha­sonlítva a (II) általános képletü nem túl reakcióké­pes amidok igen simán és jó termeléssel reagáltat­­hatók a megadott módon. A találmány szerinti eljárás számos előnnyel jár. A kiindulási anyagként használt (II) általános kép­­letű a-keto-karbonsavamidokat könnyen és jó ter­meléssel nagy tisztaságban állíthatjuk elő közvetle­nül a megfelelő nitrilekből. Ezen kívül a találmány szerinti eljárás széles körben alkalmazható és alig képződik melléktermék. Különösen célszerű, ha az egész reakciót egy reakcióedényben hajtjuk végre. A találmány szerinti eljárással előállítható 3,6-di­­szubsztituált-4-amino-l,2,4-triazin-5-onokat (I) ál­talános képlettel jellemezhetjük. Ebben a képletben R1 jelentése előnyösen egyenes vagy elágazó láncú 1-16 szénatomos alkilcsoport vagy 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport, valamint adott esetben halogén­atommal, különösen fluor, klór, vagy brómatom­­mal vagy 1-4 szénatomos alkilcsoporttal mono­­szubsztituált fenilcsoport, furil- és tienilcsoport, kü­lönösen fenilcsoport és szubsztituensként megemlít­hetjük még az 1^4 szénatomos alkoxi-csoportot, va­lamint a nitrocsoportot. R2 előnyösen 1-6 szénato­mos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport, 3-6 szénatomos cikloalkilcsoport. Különösen előnyösek azok az (I) általános képle­­tű csoportok, amelyeknél R1 jelentése izopropil-, terc-butil-, ciklohexil-, furil-, tienil-, valamint adott esetben fluor-, klór-, brómatommal metoxi-, nitro-, metil- és trifluor-metil-csoporttal mono-szubsztitu­­ált fenilcsoport és R2 jelentése metil-, etil-, n-pro­­pil-, terc-butil-, vagy ciklopropilcsoport. Ha kiindulási anyagként például fenil-glioxilsav­­amidot és acethidrazidin-hidrokloridot haszná­lunk, akkor a reakció lefolyását a 2. reakcióvázlat­tal jellemezhetjük. Közbenső termékként a (Va) ill. (Vb) képletü vegyület keletkezik. A találmány szerinti eljárásnál kiindulási anyag­ként használt a-keto-karbonsavamidokat a (II) ál­talános képlettel jellemezhetjük. Ebben a képletben R1 előnyösen ugyanazokat a csoportokat jelenthe­ti, mint az (I) általános képletü vegyület szubsztitu­­enseinél felsoroltuk. R3 jelentése hidrogénatom és —CO—R4-csoport, ahol R4 jelentése 1-10 szén­atomos alkilcsoport, 3-6 szénatomos cikloalkilcso­port, valamint adott esetben szubsztituált aril- vagy aralkilcsoport, amely az arilrészben 6-10 szénato­mos és az aikilrészben 1-2 szénatomos, különösen fenil- és benzilcsoport és szubsztituensként ugyan­azok a csoportok jöhetnek szóba, mint az R'-nél megadott szubsztituensek. A (II) általános képletü a-keto-karbonsavami­­dok részben ismertek, például lásd Beilstein 10, 658; 10/1. 314; 10/II, 456 és 3, 620) részben pedig régebbi szabadalmi bejelentések tárgyát képezik, lásd például P 30 03 542.8 számú és P 30 09 044.9 számú NSZK-beli szabadalmi bejelentések. A ve­­gyületeket előállíthatjuk például a megfelelő mtril­­származékok részleges hidrolizálásával, adott eset­ben acilezési körülmények között. (Lásd az előállí­tási példákat is.) Példaképpen megemlíthetjük az alábbi vegyületeket: fenil-glioxilsav-amid, trimetil-piroszőlősav­­amid, fenil-glioxilsav-N-acetil-amid, trimetil-piro-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom