187417. lajstromszámú szabadalom • Eljárás spergualin-származékok előállítása sóik formájában

1 187417 2 egy mono- vagy dibázisú, 1-4 szénatomot tartal­mazó alifás alkohollal, egy 1-4 szénatomos diazo­­parafinnal vagy benzilalkohollal reagáltatunk, és adott esetben a védőcsoportokat eltávolítjuk, vagy ej valamely (la) általános képletű vegyületet - a képletben Y és n jelentése a fent megadott - az amino- és iminocsoportok kívánt esetben való meg­védését követően egy mono- vagy dibázisú, 1-4 szénatomot tartalmazó alifás alkohollal, egy 1-4 ^/cnatomos diazo-parafinnal vagy benzilalkohollal reagáltatunk, és adott esetben a védőcsoportot el­távolítjuk. Az új vegyületek karcinosztatikus hatásúak. A találmány tárgya eljárás spergualin-származé­­kok, azaz. az új (I) általános képletű N-[4-(3-amino­­propil)-amino-butil]-2-(omega-guanidino-zsírsav­­amido)-2-szubsztituált-etánsavamid-származékok - a képletben Y jelentése—CH2—CH2—,—CH=CH— vagy—CH(OH)—CH2—csoport, R jelentése hidrogénatom vagy adott esetben hidroxiicsoporttal helyettesített 1-4 szénatomot tartalmazó alkilcsoport vagy benzilcsoport, n értéke 1 és 8 közötti egész szám, azzal a megkötéssel, hogy ha Y jelentése—­­CH(OH)—CH2—csoport, és n értéke 4, akkor R jelentése hidrogénatomtól eltérő.- előállítására gyógyászatilag elfogadható sóik formájában. Az (1) általános képletű vegyületek karcinosztatikus hatá­súak. Karcinosztatikus hatású vegyületek szisztemati­kus kutatása során korábban már találtunk egy új karcinosztatikus hatású antibiotikumot, a BMG 162-aF2 jelzésű vegyületet - amelyet spergu­­alinnak neveztünk el - a Bacillus genuszba tartozó, FERM P-5230 vagy ATCC 31 932 deponálási szá­mú Bacillus laterosporus BMG 162-aF2 törzs te­nyészetében [Journal of Antibiotics, 34. 1619 és 1622 (1981)]. A spergualin a (XII) képlettel jelle­mezhető. A 15-helyzetű konfiguráció S-konfigurá­­ció, a 11-helyzetnél a konfiguráció még nem lett meghatározva [Journal of Antibiotics, 34. 1622 (1981)]. Ez a vegyület a megfelelő savamid és glioxi­­lil-spermidin kondenzálása útján állítható elő. A kapott epimer vegyületet természetes (-)-sper­­gualinná és nem természetes (+ )-spergualinná re­­zoválhatjuk [Journal of Antibiotics, 34. 1625 (1981)]. Intenzív kutatást végeztünk a spergualinnal ro­kon szerkezetű vegyületek között, és felismertük, hogy az új (I) általános képletű vegyületek kiváló karcinosztatikus hatásúak és - különösen, ha R je­lentése hidrogénatomtól eltérő - kiváló stabilitású­nk. Az (I) általános képletű vegyületeket a követke­zőkben ismertetett módon állíthatjuk elő. Az R helyén hidrogénatomot tartalmazó (I) álta­lános képletű vegyületek valamely (II) általános képletű omega-guanidino-zsírsav-amid - a képlet­ben Y és n jelentése az (I) általános képletnél meg­adott - és a (III) képletű N-[4-(3-amino-propil)­­amino-butil]-2,2-dihidroxi-etán-amid kondenzálá­sa útján állíthatók elő. Az R helyén hidrogénatomtól eltérő helyettesítőt tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállít­hatok a fenti kondenzációs reakcióban képződött vegyület vagy mikrobiális tenyészetből elkülönített spergualin és egy alifás 1-4 szénatomos mono- vagy dibázisos alkohol, 1-4 szénatomos diazo-paraffin vagy benzilalkohol reagáltatása útján. A konden­­zálással kapott köztitermék vagy a spergualin ami­­nő- és iminocsoportjait. kívánt esetben védhetjük, majd az említett reagáltatást követően a védőcso­portokat eltávolíthatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket gyógyásza­tilag elfogadható savaddíciós sóik formájában hasznosítjuk. Ilyen savaddíciós sókra példaképpen megemlíthetünk szervetlen savakkal, például só­savval, kénsavval, foszforsavval és bórsavval, vala­mint szerves savakkal, például ecetsavval, citrom­­savval, borkősavval és glutársavval képzett sókat. A szabatosabban (F) általános képlettel - a kép­letben Y, R és n jelentés« az (I) általános képletnél megadott - jellemezhető találmány szerinti vegyü­letek mindegyikénél a 11-helyzetben aszimmetria­­centrum van, és így a 11-helyzetű szénatomra vo­natkoztatva epimerek, mégpedig a balraforgató epimer [ezentúl (—) jelzéssel említjük] és a jobbra­­forgató epimer [ezentúl (+) jelzéssel említjük] for­májában lehetnek. Hacsak másképpen nem jelez­zük, a találmány szerinti eljárással előállított (I) általános képletű vegyületek egy epimer-pár 1 : 1 arányú keverékei, így szükséges esetben (±) jelzéssel említhetők. Ha Y jelentése —CH(OH)—CH2— cso­port (a hidroxilcsoportot hordozó szénatom a 15-ös szénatom, míg a másik a 14-es), akkor a megfelelő (I) általános képletű vegyüle tek a 15-helyzetben is aszim­metriacentrumot tartalmaznak, és így az egyik lehet­séges epimer a 15-helyzetben S-konfigurációjú, míg a másik lehetséges epimer a 15-helyzetben R-konfigurá­­ciójú. Hacsak másképpen nem jelezzük, a találmány szerinti eljárással előállított vegyületek az S- és az R-epimerek közel 1 : 1 arányú elegyei. A találmány szerinti eljárással előállítható ve­gyületek közül néhány jellegzetes vegyület fizikoké­­miai és biológiai tulajdonságait a következőkben ismertetjük. (1) Fizikokémiai tulajdonságok Néhány jellegzetes (I) általános képletű vegyület nevét az 1. táblázatban soroljuk fel. A 2. táblázat­ban adjuk meg a vegyüle tek hidrökloridjainak ösz­­szegképletét és elemzési adatait, míg a 3. táblázat­ban infravörös spektrumát (kálium-bromid pasztil­lában felvéve) és mágneses magrezonanciaspektru­mát, rövidítve proton-NMR spektrumát (a spekt­rumokat deuterometanolban, belső standardként tetrametil-szilánt - rövidítve TMS - használva vet­tük fel). A 4. táblázatban számos (I) általános kép­letű vegyület optikai forgatóképességi adatait fog­laljuk össze. Az (I) általános képletű vegyületek kémiai stabi­litását úgy értékeljük ki, hogy meghatározzuk a 60 °C-on 4 órán át végzett melegítést követően visz­­szamaradó anyag százalékos mennyiségét. A ka­pott eredményeket az 5. táblázatban adjuk meg, a referenciaanyagként használt spergualin eredmé­nyeivel együtt. A visszamaradt anyag mennyiségét nagy nyomású folyadékkromatográfiás módszerrel 5 10. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom