187413. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bőr kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények előállítására és hordozóanyag ilyen készítményekhez
1 187 413 2 A találmány tárgya eljárás olyan új, a bőr kezelésére alkalmas gyógyászati készítmény előállítására, amely paraffin-bázisú. A találmány értelmében elsősorban olyan gyógyászati készítményeket állítunk elő, amelyek könnyen oxidáló hatóanyagokat, például dithranolt (1,8,9-antracéntriolt) és ennek származékait tartalmazzák. A találmány továbbá az ilyen készítményekhez használható hordozóanyagokra vonatkozik. A bőrbetegségek kezelésére használt kenőcsök alapanyagainak egyik hátránya az a hajlam, hogy az érintett bőrfelületről az azt körülvevő egészséges bőrre és a ruházatra jutnak. Ez különösen hátrányos olyankor, ha gyenge penetrálóképességű, illetve vazelint, paraifinolajat és lágy viaszokat tartalmazó kenőcsöket használnak, amelyek elsősorban a szarurétegre és a felhámra hatnak. Csaknem lehetetlen az ilyen kenőcsökkel kizárólag a betegség által érintett bőrfelületeket kezelni, és így a megfelelő hatóanyagmennyiség adagolása nehéz, illetve a dózis igen széles határok között változik. Ebből azután különböző nehézségek adódnak, különösen ha a kenőcs olyan hatóanyagokat tartalmaz, amelyek a bőrt irritálják vagy amelyek a bőrt és a ruházatot elszínezik. Az egyik olyan anyag, amely az egészséges bőrre hat és azt elszínezi, az előbb említett dithranol (amelyet a szakirodalomban gyakran „anthranil”-ként is említenek), mely még ma is a pszoriázis helyi kezelésére legelterjedtebben használt hatóanyag. Unna, P. G. volt az első kutató, aki a fenti hátrányok kiküszöbölése céljából dermatológiai hatóanyagokat tartalmazó kenőcs-rudacskákat fejlesztett ki [Monatshefte für praktische Dermatologie, 5. 157-167 (1986)]. Unna szerint a száraz, lokalizált, foltszerű bőrmegbetegedések, például pszoriázis, száraz ekcémák és foltos gombás bőrmegbetegedések kezelésére a leginkább a kenőcs-rudacskák alkalmasak. Javaslata szerint a rudacskának elég lágynak kell lennie ahhoz, hogy csekély erőre legyen szükség a kenőcsből egy rétegnek a bőrfelületre való juttatásához, de ugyanakkor elég keménynek kell lennie ahhoz, hogy használat közben vagy magasabb hőmérsékleten a rudacska ne deformálódjon. Szerinte ezek a követelmények - bár függnek az alkalmazott hatóanyagtól - kielégíthetők olívaolaj és viasz elegyeinek alkalmazásával. Unna a viaszon kívül keményítő komponensként kolofóniumot használt, továbbá viaszként sárga méhviaszt (cera flava) alkalmazott. Az Unna által javasolt és csaknem azonos összetételű alapanyagot tartalmazó rudacska-formulázások közül a következő kettő érdemel említést: „Stilus acid, salicyl. unguens 10%” (Acid, salicyl. praec. 10,0; Colophoni 5,0; Cera flavae 45,0; 01. oliv. prov. 40,0) és „Stilus Chrysarobini unguens 30%” (Chrysarobini 30,0, Colophoni 5,0, Cerae flavae 35,0, 01. oliv, prov. 30,0). Unna kifejlesztett továbbá egy paraflínkenőcs rudacskát (Paraffini solid 50,0, Paraffint liquid 50,0), azonban a rudacska lágy voltára tekintettel nem kevert a rudacskák anyagához semmiféle gyógyhatású anyagot, hanem a rudacskát száraz, elszarusodott bőr kenésére használta oly módon, mint amilyen módon a száirúzst használják. Unna úttörő tevékenysége óta a szakirodalom nagyon keveset foglalkozott bőrbetegségek kezelésére alkalmas kenőcs-rudacskákkal. 1941-ben Dietel, F. pszoriázis kezelésére, chrysarobint (lásd: The Merck Index, 8. kiadás, 260. oldal) tartalmazó kenőcs-rudacskákat ismertet [Deutsche Medizinische Wochenschrift, 9. 237-239 (1941)]. A rudacska összetétele a következő volt: Chrysarobin 30,0, Cerae Flav. 20,0 és Adipis lanae 50.0. 1962-ben és 1966-ban két olyan publikáció jelent meg, amely a chrysarobinhoz közeli rokon vegyületet, a cignolint (vagy dithranolt) hatóanyagként tartalmazó kenőcs-rudacskákat ismertet [Webber, G.: Medezinische Welt, 35. 1839-1840 (1962) és Schafé, M. K.: Zeitschrift für Haut- und Geschlechtskrankheiten, XL. 347-351 (1966)]. Mindkét publikáció szerint azonos, „Psoriacid” márkanevű, kereskedelmi forgalomban kapható készítményt hasznosítottak. A kenőcs-alapanyag pontos összetétele nem volt megadva, azonban tartalmazóit Vaselinum album, Adeps lanae, Paraff. solidum suflanita és Cera alba anyagokat. 1970-ben Novotny, F. tanulmányában a következő kenőcs-rudacska alapanyagot ismertette: Oleum ricini 1,0, Paraffinum liquidum 4,0, Cera flava 43.0, Oleum cacao 52,0 [Cs. Derm., 45(1). 20-22 (1970)]. Az északeurópai országokban jelenleg mindöszsze egyetlen kenőcs-rudacska van forgalomban. Ez a „Anthraderm” márkanév alatt a Pharma-medica cég által forgalmazott rudacska, amely 0,5, 1,0 vagy 2% dithranolt tartalmaz hatóanyagként. Százalékos összetétel a kenőcs-alapanyag esetén nem ismert, az azonban ismertté vált, hogy ez az alapanyag gyapjú-zsiralkoholokat, kakaóolajat, fehér méhviaszt, bálnaviaszt (cetaceum) és földimogyoró-olajat (oleum arachidis), valamint stabilizátorként 0,5% szalicilsavat és 0,02% butilezett hidroxito'uolt tartalmaz. Bár a rudacska alakú készítmények számos bőrgyógyászati gyógyszernél a kezelés szempontjából kedvező kikészítési formát jelentenének, ilyen készítmények a gyakorlatban nem terjedtek el jelentős mértékben. Ennek oka az, hogy a kenőcsrudacskák alapanyagaként eddig használt anyagkeverékek túlságosan lágyak voltak, továbbá oxidáló növényi olajakat és állati zsírokat tartalmaztak. Az avasodó, peroxidáló olajok és zsírok viszont számos gyógyászatilag hasznos anyagot, például a dithranolt és a chrysarobint oxidálják, aminek eredményképpen ezek a vegyületek elvesztik gyógyászati hatékonyságukat. Unna megállapította a dithranolról írt monográfiájában, hogy oxigén jelenlétében az olívaolaj legfontosabb zsírsava, az oleinsav mind a chrysarobint, mind a dithranolt sötét színű vegyületekké alakítja. Azt is megállapították, hogy a dithranol oxidációja annál gyorsabb, minél több kettőskötést tartalmaz a zsírsavmolekula. Egyes rudacskák további hátránya az, hogy gyapjúzsírt tartalmazhatnak, ami viszont kontakt allergiát okozhat. Ezek a nehézségek jelentkeznek az „Anthraderm” márkanevű rudacska esetében is. A földii 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
