187405. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású gyomírtószerek
1 2 187 405 A találmány olyan szinergetikus hatású gyomirtó készítményekre vonatkozik, amelyek hatóanyagként 19 : 1-1 : 4, előnyösen 4: 1-1 : 1 közötti súlyarányban tartalmazzák az (I) képletű vegyületet és a (II) általános képletű vegyületek egyikét - ahol X jelentése klór, metil-tio- vagy metoxicsoport - a herbicidek szokásos vivő-, segéd- és egyéb adalékanyagai mellett 0,1-85 tömeg% összes mennyiségben. Ezek a készítmények előnyösen felhasználhatók szántóföldi növénykultúrák, elsősorban őszi • búza gyomnövényeinek preemergens és posztemergens irtására. Magyarországon mintegy 1,2 millió hektáron termesztenek őszi búzát és ennek gyomirtását kb. 95%-ban jelenleg is vegyszeresen végzik. A gyomir- 15 tás eddigi gyakorlata szerint a kezelés az őszi búza 3-5 leveles stádiumában, vagy ezt követően a bokrosodástól a szárbaindulásig terjedő időszakban történik, vagyis tavasszal posztemergensen. Újabban kezd elterjedni az őszi preemergens és az őszi posztemergens kezelés is, amelynek óriási jelentősége lehet a hozamok növelésében. A gyakorlatban ugyanis azért terjedt el a tavaszi gyomirtás, mert a rendelkezésre álló herbicidek (a hormonhatású készítmények, mint pl. az MCPA, MCPP, 2,4-D, 25 2,4—DP, dikamba, flurenol, illetve a kontakt hatású készítmények, mint pl. a bentazon, brómfenoxim) szelektivitásának és hatáskifejtésének optimuma a bokrosodás és a szárbaindulás időpontja közé esik. Ezek a herbicidek köztudottan csak a széleslevelű 30 gyomok ellen hatékonyak, de ezek közül is számos gyomfélét nem irtanak. E herbicidek sokéves alkalmazása során az ellenálló gyomok kiszelektálódnak és felszaporodnak. így pl. eddig csökkent a Centaurea cyanus L., a Cirsium arvense L. Scop., 35 a Consolida spp., a Sinapis arvensis L., a Papaver rhoeas L. és a Raphanus raphanistrum L. mennyisége és helyüket a következő T, és T2 életformájú gyomok foglalták el; Ti Capselia brusa-pastoris L. - pásztortáska 40 Medic. - bársonyos árva- •. Lamium amplexicaule L csalán Lamium purpureum L - piros árvacsalán Myosotis arvensis L. Hill. - parlagi nefelejcs Spergula arvensis L. - mezei csibehúr 45 Stellaria media L. Cyr. - tyúkhúr Veronica hederifolia L. - borostyánlevelű Veronica persica Poir. veronika Veronica polita Fr. - perzsa veronika - mezei veronika 50 Adonis aestjvalis L. Anthemis arvensis L. Anthemis cotula L. Galium aparine L. Lithospermum arvense L. Matricaria chamomilla L. Thlaspi arvense L. Viola arvensis Murr.- vetési hérics*“"’“- parlagi pipitér - nehézszagú pipitér- ragadós galaj- mezei gyöngyköles- kamilla- mezei tarsóka 60- mezei viola Az utóbbi évek komoly gyomirtási problémáját az ország jelentős tájegységein megjelent és elterjedt egyszikű gyomok irtása jelentette. Ilyenek az ősszel is csírázó Alopecurus myosuroides'Huds. (parlagi 55 ecsetpázsit), az Apera spica-venti L. P. B. (nagy széltippan). Az őszi és a kora tavaszi gyomirtási próbálkozásokat éppen az utóbbiak irtására kezdték el pendímetalin, klórtoluron és izoproturon tartalmú készítményekkel. Ezek az említett egyszikű gyomok ellen elég jó hatásfokkal alkalmazhatók, de gyomirtási spektrumuk több kétszikű faj (pl. Capsela bursa-pastoris L. Medic., Viola arvnensis Murr, és Veronica hederifolia L.) ellen nem megfelelő. Köztudott, hogy más kultúrnövényhez hasonlóan az őszi búza is fejlődése kezdetén a legérzékenyebb a gyomkártételre, ezért a fiatalkori gyomkonkurrencia kikapcsolásának jelentős szerepe van a termés növelésében. Az is ismert, hogy az optimális vetés időben, szeptember végén, október elején elvetett búzában az említett Tj és T2 életformájú gyomok ősszel kikelnek. Amennyiben ezeket még ősszel, vagy a tél végén, esetleg kora tavasszal sikerül kiirtani, úgy azok már nem akadályozzák a búza fejlődését, bokrosodását és ily módon nagyobb termés mennyiségre számíthatunk. Célul tűztük ki olyan gyomirtószer kombináció kialakítását, amely ősszel is és tavasszal is egyaránt alkalmazható, és széles hatásspektruma Tehetővé teszi az említett egy- és kétszikű gyomok irtását anélkül, hogy a kezelés az őszi búzára toxikus hatással lenne. Hatékonyság mérési kísérleteink során meglepő eredményre jutottunk. Olyan herbicidek, amelyek kombinációi eddig teljesen ismeretlenek voltak, alkalmasnak bizonyultak célkitűzéseink elérésére. E tekintetben hivatkozunk Worthing C. R. által szerkesztett „The Pesticide Manual” c. kézikönyv 6. kiadásában (London, 1979.) közölt adatokra, amelyek szerint a 240. oldalon található (I) képletű vegyületet, az N-etil-N-(metil-allil)-2,6-dinitro-4- (trifluor-metil)-anilint (etalfluralin) gyapot, bab, szója gyomirtására javasolják 1,0—1,25 kg/ha adagban a talajba bedolgozva; a (II) általános képletű vegyületek közül az 502. oldalon levő, klór helyettesitőt tartalmazó 2-(terc-butil-amino)-4-klór-6- (etil-amino)-l,3,5-triazint (terbutilazin) 1,2-1,8 kg/ ha adagban javasolják szelektív herbicidként kukorica, szőlő és citrusféle kultúrákban; a (II) általános képletű vegyületek közül az 503. oldalon levő, —SCH3 helyettesítőt tartalmazó 2-(terc-butilamino)-4-(etil-amino)-6-(metil-tio)-1,3,5-triazint (terbutrin) 1-2 kg/ha adagban javasolják preemergens felhasználásra őszi gabonafélékben* napraforgó, cukornád és bab kultúrákban, illetve posztemergensen kukoricában; ugyancsak a (II) általános képletű vegyületek közül az 501. oldalon levő, —OCH3 helyettesítőt tartalmazó 2-(terc-butilamino)-4-(etil-amino)-6-metoxi-1,3,5-triazint (terbumeton) posztemergens alkalmazásra javasolják citrus, alma és szőlő ültetvényekben, 3—10 kg/ha adagban. Közismert tény, hogy az említett vegyületek önmagukban szűk hatásspektrummal rendelkeznek. Irodalmi utalásokból kitűnik, hogy az őszi búza preemergens gyomirtására csak a terbutrint tartják alkalmasnak, a gyakorlatban azonban ezt sem alkalmazzák kiterjedten. A többi vegyületnél viszont semmiféle utalás sincs a találmány szerinti alkalmazásra. Eddig az sem volt ismeretes, hogy az etalflu-2
