187405. lajstromszámú szabadalom • Szinergetikus hatású gyomírtószerek
1 187 405 2 ralint talajba való bedolgozás nélkül is sikeresen lehet alkalmazni búzában a gyomok kelése előtt, illetve azok 2-3 leveles fejlettségi állapotáig. Kísérleteink során először megállapítottuk, hogy preemergensen alkalmazva mindegyik vegyület szelektív a búza 2-3 leveles fejlettségi állapotáig. Ezt követően szinergista hatékonyság méréseket végeztünk olyan gyomnövényekkel, amelyek köztudottan toleránsak a komponensekkel szemben. Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az (I) képletű etalfluralin és a (II) általános képletű vegyületek bármelyikének kombinációi meghatározott arányú összetételekben szignifikáns hatástöbblétet mutatnak a gyomnövényekkel szemben. Kísérleteinket ezek után konkrétan arra irányítottuk, hogy pontosan kimérjük a vegyület kombinációk szinergista arányait. A találmány szerinti gyomirtó készítmények előállításához a gyakorlatban általános használt vivő-, segéd- és egyéb adalékanyagokat használjuk. A készítmények a hatóanyagokat összesen 0,1-85 tömeg% mennyiségben tartalmazzák, olymódon, hogy az (I) képletű vegyületet és a (II) általános képletű vegyületek - ahol X jelehtése klór, metiltio- vagy metoxicsoport - egyikét 19 : 1-1 : 4, előnyösen 4 : 1-1 : 1 arányban tartalmazzák. A készítmények a formát tekintve lehetnek vizes oldatok, szerves oldószeres oldatok, ásványolajat tartalmazó szerves oldószeres oldatok, vízzel emulgálható oldatkoncentrátumok, vízzel stabil szuszpenziót képző poralakú szuszpenziókoncentrátumok, vizespaszták és granulátumok. A készítmények előállításához szilárd hordozóanyagként használhatunk szerves és/vagy szervetlen eredetű természetes és/ vagy szintetikus anyagokat, pl. finomra őrölt ásványi és növényi anyagokat, műanyagokat, szakátokat, magnézium-oxidot. Folyékony hordozóanyagként használhatunk vizet, továbbá folyékony halmazállapotú alifás és aromás szénhidrogéneket, azok származékait, pl. alifás és aromás alkoholokat, ketonokat, észtereket, halogén származékokat. Segéd- és egyéb adalékanyagként használhatunk nedvesedést és/vagy diszpergálódást elősegítő felületaktív anyagokat, pl. nemionos és/vagy anionaktiv tenzideket, ligninszulfonsav-származékokat, továbbá tapadást fokozó, illetve párolgást csökkentő anyagokat, hatóanyag stabilizátorokat és szükség esetén egyéb speciális célokat szolgáló adalékokat. A nagy hatóanyagtartalmú készítményeket a mezőgazdasági felhasználás előtt szükségszerűen felhígítjuk és megfeleő gépi berendezéssel az adott területre kijuttatjuk. A találmány szerinti kompozíciók felhasználásának előnye, hogy alkalmázásukkal megoldható a mezőgazdaság egyik legfőbb gondja, az őszi búzát károsító egy- és kétszikű gyomok meglehetősen széles skálájának hatékony irtása anélkül, hogy a kultúrnövény károsodna. Ezek a készítmények azáltal, hogy meggyorsítják a gyomnövények pusztulási folyamatát és preemergensen is alkalmazhatók, olyan kedvező feltételeket teremtenek az őszi búza fejlődésének, amelyek egyértelműen a termés mennyiség növekedését eredményezik. További előny, hogy a készítmények révén eddig ismeretlen, új,.nagyhatékonyságú, sokrétűen felhasználható éS biztonságos növényvédelmet nyújtó eszközzel gazdagodott a herbicidek választéka. A találmány szerinti készítményeket és hatásaikat a következő kiviteli példák alapján szemléltetjük anélkül, hogy az oltalmi igényünket a kiviteli példákra korlátoznánk. 1. példa N-metii-a-pirrolidon és etil-alkohol oldószerek 30: 70 súlyarányú elegyének és poli(oxi-etilén)szorbitán-monolaurát nemionos felületaktív anyag felhasználásával vízzel való hígítás nélkül közvetlenül kipermetezhető oldat sorozatot állítunk elő.N- etil-N-(2-metil-allil)-2,6-dinitro-4-(trifluor-metil)-anilinből (etalfluralin) és 2-(terc-butil-amino)-4- -klór-6-(etil-amino)-l,3,5-triázinból (terbutilazin) olymódon, hogy a két hatóanyag aránya a kompozíción belül 0,4 : 1,6; 0,7 : 1,3; 1,0 : 1,0; 1,3 : 0,7; 1,6 : 04 és 1,9 : 0,1, az összes hatóanyag tartalom pedig 20 tömeg% legyen. (I. táblázat.) A pontos dozírozás céljából szükség esetén az I. táblázat szerinti készítményeket növényolajjal, pl. napraforgóolajjal tovább hígíthatjuk akár 0,1% összes hatóanyagtartalom eléréséig. A nevezett oldószerekkel és a felületaktív anyaggal elkészítjük a két hatóanyag egykomponensű oldat sorozatait is olymódon, hogy azonban az egyes oldatok hatóanyagtartalma azonos legyen a két komponensűekbén az előzőekben megjelölt egyik, illetve másik komponens mennyiségével. Az így kapott oldatokkal üvegházi körülmények között hatékonysági vizsgálatot végeztünk Triticum aestivum ssp. vulgare (őszi búza) kultúrnövényen, valamint Tj és T2 életformájú Capsella bursa-pastoris, Viola arvensis, Veronica hederifolia, Apera spicaventi és Alopecurus myosuroides gyomnövényeken. Vetés és a magvak takarása után a talaj felületét a II. táblázatban feltüntetett dózisnak megfelelő mennyiségű készítményekkel lepermeteztük. A pusztulási tüneteket a permetezést követő 14. napon vizsgáltuk, az eredményeket az II. táblázatban tüntettük fel. Az II. táblázat adatai alapján Colby-féle módszerrel (Weeds, 1967. január. 20-22. oldal) szinergetikus és antagonisztikus hatást számoltunk, az értékeket a III. táblázat tartalmazza. A III. táblázat adatai azt bizonyítják, hogy a vizsgált hatóanyag arányok esetében mindenkor kimutatható bizonyos mértékű szinergetikus hatás. Az összes vizsgált gyomfaj viszonylatában a legnagyobb mértékű szinergetikus hatás az etalfluralin + terbutilazin hatóanyagok D2 + A3, D3 + A2 és D4 —Aj dózisnál mutatkozik. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
