187388. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és preparátum agyi receptorokhoz kötődő anyagok mennyiségi meghatározására és eljárás a preparátum előállítására

1 187 388 2 A találmány tárgya eljárás és preparátum agyi receptorokhoz kötődő anyagok (elsősorban benzo­­diazepinek, ß-adrenerg blokkoló anyagok és y-ami­­no-vajsav) mennyiségi meghatározására. A talál­mány továbbá a meghatározásban felhasználható preparátum előállítására vonatkozik. A gyógyászatban gyakran van szükség a testned­vekben lévő, agyi receptorokhoz kötődő anyagok mennyiségi meghatározására diagnosztikai és/vagy terápiás célból. így például a gerincfolyadék y-ami­­no-vajsav-tartalmából egyes agyi megbetegedések­re lehet következtetni. Ismert az is, hogy a testnedvek a meghatározan­dó anyagot rendszerint igen kis (10“8-10-12 mól­­nyi) koncentrációban tartalmazzák, így mennyiségi mérésük speciális, érzékeny módszereket igényel. y-Amino-vajsav mennyiségi meghatározására al­kalmas, tömegspektrometriás, nagyteljesítményű folyadékkromatográfiás és ioncserés fluorometriás módszereket ismertetnek a következő közlemé­nyek: J. Chromat. 118, 395 (1976), Brain Res. 167, 297 (1979) és Anal. Biochemistry 101, 349 (1980). Noha a felsorolt módszerek megfelelően érzéke­nyek, közös hátrányuk, hogy a vizsgálandó bioló­giai mintát nem lehet a mérésben közvetlenül fel­használni, hanem csak. körülményes mintaelőkészí­tés (többlépéses tisztítás, származékkészítés stb.) után. A y-amino-vajsav mennyiségi meghatározására újabban kidolgozott radioreceptor teszt [J. Neuro­­chem. 28, 1121 (1977), Brain Res. 182, 99 (1980), Clinica Chimica Acta 109, 77 (1981)] elvégzéséhez nincs szükség a vizsgálandó testnedv előkészitésére. Hátrányt jelent azonban, hogy a vizsgálat elvégzé­séhez szükséges receptor szuszpenziót az ismert módszerek szerint kísérleti állatok agyából frissen kell elkészíteni. Ehhez állatház fenntartására és speciális biokémiai laboratóriumra van szükség, amelyekkel a kórházak és klinikák általában nem rendelkeznek. Olyan receptor preparátumra van tehát szükség, amely száraz állapotban korlátlan ideig eltartható, és megbízhatóan felhasználható az agyi receptorokhoz kötődő anyagok mennyiségi meghatározására. Egyszerűen kezelhető, korlátlanul eltartható, száraz receptor preparátum előállítását ismerteti a 29 02 071 sz. német szövetségi köztársaságbeli köz­­rebocsátási irat. Az ismert eljárás szerint a receptor preparátumot úgy állítják elő, hogy állati agyszöve­tet egy közömbös, vízben oldódó anyag - célszerű­en szacharóz - vizes oldatával homogenizálnak, és a homogenizátumot fagyasztva szárítják. Az ismert receptor preparátum hátránya azon­ban az, hogy csak benzodiazepinek mennyiségi meghatározására használható fel, és ezen belül sem alkalmas a különböző típusú benzodiazepinek el­különített mérésére. Agyi receptorokhoz kötődő egyéb anyagok, például y-amino-vajsav és ß-adre­­nerg blokkoló anyagok mennyiségi meghatározása az ismert receptor preparátummal nem lehetséges. Vizsgálataink során azt tapasztaltuk, hogy ez a hiányosság annak tulajdonítható, hogy az ismert receptor preparátum az agyi receptorok túlnyomó részét endogén anyagok által inaktivált formában tartalmazza. Az inaktiváló endogén anyagok töké­letes eltávolításával az agyi receptor-helyek szabad­dá tehetők, így a preparátum minden olyan anyag meghatározására alkalmassá válik, amely agyi re­ceptorokhoz képes kötődni. A találmány tárgya tehát eljárás agyi receptorok­hoz kötődő anyagok mennyiségi meghatározására alkalmas, stabil receptor preparátum előállításá­ra. A találmány értelmében úgy járunk el, hogy egy vízben oldódó inert anyag vizes oldatával készített agy- vagy agyrészlet-homogenizátumot 800-1100 g gyorsuláson 8-20 percig centrifugálunk, a felül­­úszót elkülönítjük és 18 000-22 000 g gyorsuláson 10-20 percig centrifugáljuk, az így kapott szilárd anyagot desztillált vízben újrahomogenizáljuk, a homogenizátumot kívánt esetben lefagyasztjuk és felengedjük, ezután 7000-9000 g gyorsuláson 5-15 percig centrifugáljuk, a felülúszót elkülönítjük, 35 000-45 000 g gyorsuláson 20-30 percig centrifu­gáljuk, majd a kapott szilárd anyagot 6 és 8 közötti pH-értékű vizes pufferoldattal háromszor mossuk, a szilárd anyagból és mosófolyadékból álló szusz­penziót legalább egyszer lefagyasztjuk és felenged­jük, majd 35 000-45 000 g gyorsuláson 20-30 per­cig centrifugáljuk, végül a szuszpenziót fagyasztva szárítjuk. Ezzel az eljárással olyan szilárd, stabil, korlátlan ideig tárolható receptor preparátumot kapunk, amely az összes agyi receptorhelyet aktív állapot­ban tartalmazza, és radioreceptor tesztben általá­nosan alkalmazható minden agyi receptorokhoz kötődni képes anyag mennyiségi meghatározására. Kiindulási anyagként célszerűen állati (patkány, marha, csirke stb.) agyat használunk fel, amelyből a 29 02 071 sz. német szövetségi köztársaságbeli közrebocsátási iratban ismertetett módon készí­tünk agyhomogenizátumot. A vizes közeghez víz­ben oldódó inert anyagként előnyösen szacharózt adunk. Az első, 800-1100 g gyorsuláson végzett centrifugálással a durva üledéket különítjük el az agy- vagy agyrészlet-homogenizátumból; a recep­tor preparátumot tartalmazó anyagot ekkor a fe­lülúszó tartalmazza. A felülúszóból a második, 18 000-22 000 g gyorsuláson végzett centrifugálási lépéssel különítjük el a receptor preparátumot tar­talmazó anyagot sejtmagokkal és mitochondrium­­mal szennyezett állapotban. A receptor preparátu­mot tartalmazó anyag ebben a lépésben az aktív receptor-helyek túlnyomó többségét még endogén anyagok által inaktivált állapotban tartalmazza. Ezt a szilárd anyagot ezután desztillált vízben újra­homogenizáljuk. Ekkor a sejtmembránok felpat­tannak, és az aktív receptor-helyeket blokkoló en­dogén anyagok a vizes közegbe jutnak. Az újraho­­mogenizálást célszerűen hideg (4-10 °C-os) desztil­lált vízben végezzük. 1 súlyrész szilárd anyag újra­­homogenizálásához célszerűen legalább 15 súlyrész desztillált vizet használunk fel. Általában minél nagyobb mennyiségű vizzel végezzük az újrahomo­­genizálást, annál jobb hatásfokkal távolíthatjuk el a blokkoló endogén anyagokat az aktív receptor­­helyekről. A desztillált víz mennyiségének felső ha­tárát lényegében gazdaságossági szempontok szab­ják meg. 1 súlyrész szilárd anyag újrahomogenizá­­lásához rendszerint 10-20 súlyrész desztillált vizet használunk fel. 5 .10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom