187361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aminoglükozid antibiotikumok elkülönítésére

1 2 187 361 , A találmány tárgya új eljárás amorf gentamicin, neomicin és sziszomicin aminogíükozid antibioti­kum szulfátjának, kloridjának, és nitrátjának a ki­­csapására e sók vizes oldatából. A gentamicin, a neomicin és a sziszomicin aminogíükozid antibioti­kumok a hasznos antibiotikumok egyik közismert osztályát alkotják. A gentamicin fermentációját és kinyerését a 3 091 752 számú amerikai egyesült ál­lamokbeli szabadalmi leírásban ismertetik. A neo­micin fermentációját és kinyerését a 2 799 620 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik. A sziszomicin előállításának ismertetése a J. Antibiotics, Vol. 23, 555 (1970) szakirodalmi helyen található. Kinyerésük és tisztításuk során a fenti aminoglü­­kozid antibiotikumokat általában sóikká alakítják át. Például a gentamicint előnyösen szulfáttá ala­kítják. A gentamicin-szulfát előállítását a 3 091 572 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik. Az ilyen eljárások kulcsfon­tosságú lépése a gentamicin-szulfát kicsapása vizes oldataiból. E kicsapási lépés hatékonysága - amely közvetlen összefüggésben áll egy bizonyos kívánt szemcsemérettel - nagy hatással van a tisztítási eljárás hatékonyságára. A 3 091 572 számú ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban is­mertetett eljárásban a gentamicin-szulfát 4,5 pH-jú vizes oldatát metanolhoz adják. A szabadalmi le­írás a kulcsfontosságú kicsapási lépéssel kapcsolat­ban nem említ meg egyetlen kritikus jellemzőt sem. így a leírásban csak az a kitanítás szerepel, hogy a kicsapási lépésben egy 40 g/1 szárazanyagtartalmú vizes gentamicin-szulfát oldatot, valamint az emlitett oldat 1 térfogatrészére számítva 10 térfogatrész me­tanolt használnak. Egy későbbi publikációban [Rosselet, J. P. és munkatársai, „Isolation, Purifica­tion and Characterization of Gentamicin”, Anti­­microb. Agents Chemother., 14-16 (1963)] is ha- j sonló feltételeket ismertetnek a gentamicin-szulfát | kicsapására. Ezen túlmenően a 3 651 042 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás­ban is olyan eljárást ismertetnek, amelynek során a fenti körülmények mellett dolgoznak, és az eljá­rásban a gentamicin komplex 250 mg/ml száraz­anyagtartalmú vizes oldatát használják. Az említett megoldások a jelenleg ismert legjobb eljárásokat képviselik. A megoldások egyikében sem található kitanítás - még kevésbé felismerés - a szemcseméret kritikus voltáról a kulcsfontosságú kicsapási lépés­ben. Az eddig ismert eljárásokban az említett felis­merés hiánya alátámasztja a találmány szerinti megoldás nem kézenfekvő voltát. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy egy, az eddigi ismeretekkel ellentmondásban álló eljárással igen előnyös szemcseméret érhető el. Ezek szerint, ha a fenti aminoglükozidok nagy töménységű vizes oldatát keverés közben hozzáadjuk egy alkohol­hoz, akkor igen előnyös méretű, könnyen szűrhető szemcséket kapunk. Ezzel az eljárással olyan szem­cséket kapunk, amelyek legalább négyszer olyan gyorsan szűrhetők, mint az eddig ismert legjobb eljárásokkal kinyert szemcsék. Ha a fenti aminogíükozid antibiotikumok bár­melyikének nagy töménységű vizes oldatát keverés közben hozzáadjuk egy vízzel elegyedő alkoholhoz, 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 könnyen szűrhető aminogíükozid antibiotikum-só szemcséket kapunk. Például ha gentamicin-szulfát 400-960 mg/ml szárazanyagtartalmú vizes oldatá­nak 1 térfogatrészét hozzáadjuk 4-10 térfogatrész metanolhoz, kívánt szemcseméretű gentamicin­­szulfát csapadékot kapunk. Mint már említettük, a gentamicin-koncentrá­­tum szilárdanyagtartalma mintegy 400 mg/ml és 960 mg/ml között változhat. A szakemberek szá­mára azonban kitűnik, hogy az alsó koncentrációha­tár jóval magasabb az eddig ismert eljárásokban alkalmazottaknál. Észrevehető továbbá, hogy a fel­ső határ a gentamicin-szulfát oldhatósági határa. Ezekből a tényekből könnyen levonható az a kö­vetkeztetés, hogy a neomicin és a sziszomicin anti­biotikumok is hasonlóképp alkalmazhatók oldha­tósági határukat megközelítő magas koncentráci­ókban. Jóllehet az eddigiekben csak a metanolt említet­tük példaként, kézenfekvő, hogy bármilyen vízzel elegyedő rövidszénláncú alifás alkohol, például eta­­nol és propanol is használható. Aminogíükozid antibiotikum-sók alatt a leírás­ban szulfátokat, hidrokloridokat és nitrátokat ér­tünk. Az alábbiakban példákkal mutatjuk be a talál­mány szerinti eljárást anélkül, hogy az oltalmi kört ezekre korlátoznánk. 1. példa Gentamicin-szulfát előállítása A gentamicin-szulfát vizes koncentrátuma példá­ul a 3 091 572 számú amerikai egyesült államok­beli szabadalmi leírás 4. példájában ismertetett mó­don állítható elő. A gentamicin-szulfát oldat szilárdanyagtartalmát akár betöményítéssel, akár vízzel hígítva körülbelül 600 mg/ml-re állítjuk be. E vizes koncentrátum 1 térfogatrészét keverés köz­ben hozzáadjuk 5 térfogatrész metanolhoz. A hoz­záadást 30 perc alatt hajtjuk végre szobahőmérsék­leten. A gentamicin-szulfát képződő amorf csapa­dékát üvegszűrőn könnyen leszűrjük. A szűrési se­besség 12,5 g/cm2 • óra volt. A termék oldható vízben, piridinben, dimetil­­formamidban és híg savakban; oldhatatlan éter­ben, benzolban és halogénezett szénhidrogénekben. A termék adatai: [a]“ = + 102*; op.: 218-237 °C. 2. példa Neomicin-szulfát előállítása A neomicin-szulfát vizes koncentrátuma például a 2 799 620 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetettek szerint állítható elő. A neomicin-szulfát vizes oldatának szilárd­anyagtartalmát betöményítéssel vagy vizes hígítás­sal körülbelül 600 mg/ml-re állítjuk be. Ezt a vizes koncentrátumot 30 perc leforgása alatt szobahő­mérsékleten keverés közben hozzáadjuk 5-szörös térfogatú metanolhoz. A neomicin-szulfát képződő amorf csapadékát üvegszűrőn könnyen leszűrjük. A termék oldható vízben, kevéssé oldható meta­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom