187357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izokinolinszármazékok előállítására

1 187 357 2 A találmány tárgya eljárás új (I) általános képle­tt! izokinolin-származékok és e vegyületek fiziológiásán megfelelő savakkal képzett sóinak előállítására. Az (I) általános képletben m értéke 1 vagy 2, n értéke 1 vagy 2, R1 jelentése a) hidrogénatom, vagy b) adott esetben hidroxilcsoporttal szubsztituált egyenes vagy elágazó 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy c) piridil-, vagy pirimidin-2-íl-csoport, vagy d) adott esetben 1-4 szénatomos alkoxi-csoport­­tal szubsztituált fenilcsoport, vagy e) —(CH2)q—COR4-csoport, ahol q értéke 0,1, 2, 3 vagy 4, R4 jelentése tienil-, vagy adott esetben egyszeresen vagy kétszeresen, 1-4 szénatomos al­­koxi-, vagy nitrocsoporttalilíetőleg halogénatom­mal szubsztituált fenilcsoport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, R3 jelentése hidrogénatom, halogénatom, hidro­­xi-, 1-6 szénatomos alkil- vagy 1-6 szénatomos alkoxicsoport. 3-DiaIkil-amino-alkilamino-izokinolin vegyüle­tek ugyan ismertek (J. Med. Chem. 13, [1970] 999-1002) azonban e vegyületek biológiai hatását eddig nem írták le. Azok a 3,4-dihidro-izokinolin vegyületek, amelyek az izokinolin gyűrű egyes hely­zetében egy bázikus oldalláncot tartalmaznak anti­­arritmikus tulajdonsággal rendelkeznek [BE 764 133 és DE 2 102 794], Azt tapasztaltuk, hogy a hármas helyzetben bá­zikus szubsztituenst tartalmazó izokinolin vegyüle­tek értékes farmakológiai tulajdonsággal rendel­keznek, amennyiben a központi idegrendszert, to­vábbá a szív és érrendszert kedvezően befolyásol­ják. Fiziológiásán megfelelő savként szervetlen sa­vak, mint sósav, kénsav, foszforsav, hidrogén­­bromid, vagy szerves savak mint hangyasav, ecet­sav, tejsav, citromsav, borkősav, oxálsav, malein­­sav, furmársav, metán-szulfonsav, 1,8-naftalin­­diszulfonsav, glutársav vagy glükuronsav vehetők figyelembe. A találmány tárgyához tartozik a gyógyászati készítmények előállítására irányuló eljárás is. Az (I) általános képletű vegyületek közül célsze­rűen azokat állítjuk elő, ahol a képletben R1 jelen­tése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, adott esetben 1-4 szénatomos alkoxicsoporttal he­lyettesített fenilcsoport, továbbá —(CH2)q—COR4 általános képletű csoport, ahol q jelentése 0, 1, 2, 3 vagy 4 és R4 jelentése tienilcso-^ port vagy az R1 e) pontja alatt megadott adott esetben szubsztituált fenilcsoport, továbbá R2 je­lentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkil­csoport, R3 jelentése hidrogénatom, halogénatom, célszerűen fluor-, klór- vagy brómatom, hidroxil­­csoport, 1-4 szénatomos alkil- vagy 1-4 szénat®­­mos alkoxicsoport a hatos vagy hetes helyzetben. Az (I) általános képletű izokinolin-származéko­­kat oly módon állítjuk elő, hogy A) valamely (II) általános képletű vegyületet -ahol a képletben Y jelentése halogénatom vagy 1-4 szénatomos alkiloxi- vagy 1-4 szénatomos alkil­­tiocsoport, továbbá R2 és R3, valamint m jelentése az (I) általános képletnél megadottal azonos - vala­mely (III) általános képletű amin-származékkal - ahol R1 és n jelentése az (I) általános képletnél megadottal azonos - reagáltatunk, vagy B) azon (I) általános képletű vegyületek előállítá­sára, ahol a képletben R1 jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy az R'-nél a tár­gyikörben c) és d) pont alatt megadott jelentéssel azonos, valamely (IV) általános képletű vegyületet - ahol a képletben R2, R3 és m jelentése az (I) általános képletnél megadottal azonos - valamely (V) általános képletű vegyülettel - ahol a képletben Hal jelentése halogénatom, R5 jelentése hidrogéna­tom, 1-4 szénatomos alkilcsoport, vagy az (I) álta­lános képletnél az R1 szubsztituens c) és d) pont szerinti jelentésével azonos - reagáltatunk, vagy C) azon (I) általános képletű vegyületek előállítá­sára, ahol a képletben R1 jelentése az R’-nél a tárgyi körben b) és e) pont alatt megadottal azonos valamely (la) általános képletű vegyületet - ahol R2, R3 m és n jelentése az (I) általános képletnél megadott jelentéssel azonos - valamely Z-R6 álta­lános képletű alkilezőszerrel - ahol a képletben Z jelentése jód-, klór- vagy brómatom és R6 jelenté­se az (I) általános képletnél R1 szubsztituens b) pontja szerint megadott alkilcsoporttal azonos - reagáltatunk, vagy valamely Cl—(CH2)q—COR4 általános képletű vegyülettel, vagy ketáljával - ahol a képletben R4 és q jelentése az (I) általános képlet­nél az R1 szubsztituens e) pontja szerinti jelentésé­vel azonos - reagáltatunk. Az A) eljárásnál célszerű legalább két ekvivalens mennyiségű amint az elegyhez adni, minthogy egy ekvivalens mennyiségű amin a lehasadó sósav meg­kötéséhez szükséges. A reakció gyorsításához cél­szerű max. 15-szörös aminfelesleget alkalmazni. Abban az esetben, ha ekvimoláris mennyiségű amint használunk a reakcióhoz, az elegyhez savak­­ceptorként célszerűen valamely tercier-amint, pél­dául piridint, pikolint, lutidint, 1,4-diazia-biciklo­[5,4,0]-undec-5-ént vagy egyéb szervetlen bázist, nátrium-, kálium- vagy kalcium-karbonátot alkal­mazunk. Abban az esetben, ha savmegkötőanyagként fo­lyékony amidokat használunk, az oldószer hozzá­adásától el lehet tekinteni. Oldószerként közöm­bös, vízmentes, szerves oldószereket, mint etiléngli­­kol-monoetil-éter, oktanol, dietilén-glikol-dimetil­­éter, dietilén-glikol-dibutil-éter, toluol, xilol, klór­benzol, diklór-benzol, triklór-benzol, dimetil­­formamid, dimetil-szulfoxid, vagy hexametil-fosz­­forsav-amid, alkalmazhatunk. A reakció hőmérséklete 80-220 °C, célszerűen 120-180 °C között változtatható. A (II) általános képletű kiindulási vegyületek előállítását ismert módon, izokinolin-származé­­kokból kiindulva, redukcióval végezzük. Az egyes és hármas helyzetben halogén szubsztituenst tartal­mazó izokinolin-származékokat foszforsavval vagy hidrogén-jodiddal jégecetben kezeljük vagy adott esetben valamely szerves fémvegyülettel alkilezzük 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom