187337. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált oxo-karbonsavak és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
1 187 337 2 I. Táblázat folytatása Adalék a perfu/álumhoz Inzulin-Erősítő A vegyület-leadás I hatás száma Glükóz [mmól/literben] [mmól liter] [ng/60 min] r i 1 (1) 4 240 10.4 1 (1) 8,3 470 8,5 2 (0,42) 4 23 1 2 (0,42) 8,3 260 4,7 3 (0,42) 8,3 270 4.9 4 (0,42) 8,3 430 7,8 Megjegyzés az I. Táblázathoz: I' = Inzulin-leadás a tesztvegyületek és glükóz hozzáadása esetén I" = Inzulin-leadás a Jesztvegyü letek hozzáadása nélkül, de glükóz hozzáadása esetén Az I. Táblázatból látható, hogy az inzulin leadása - egyedül a glükózt adva a perfuzátumhoz - 8,3 mmól/liler koncentrációnál a 4 mmól/literéhez képest - 2,3-szorosára nő. Tolbutamid-adalék egyidejű hozzáadása az inzulin-kiválasztást az említett glükóz-koncentrációknál 10,4-szeresére, illetve 8,5- szörösére növeli. Ezzel szemben a 2-es számozású találmányunk szerinti vegyület 4 mmól/Iiter glükóz-koncentrációnál nem befolyásolja az inzulinszekréciót, de 8,3 mmól/liter glükóz koncentrációnál jelentősen növeli az inzulin kiválasztását (4.7- szeresére). Az inzulin leadásának egy csaknem ugyanilyen, illetve nagyobb mértékű növekedését érjük el a 3-as, illetve 5-ös számozású, találmány szerinti vegyületek alkalmazása esetén. . I farmakológiai tulajdonságokat a következő módszerrel határoztuk meg: A. Kísérleti állatok Kísérleti állatokként éheztetett, hím Sprague- Dawley patkányok (220-280 g) szolgáltak a mus raltus törzsből, amelyeket standard körülmények között [nappal-éjszaka-ritmus 12h/12\ 23 X, 55l>0 légnedvesség és standard diéta Altromin®, ad libitum; az Altromin® összetételét az Arzneimittel- Forsch. II (1961), 12. füzet, 1071-86 ismerteti] tartottunk. A kísérlet kezdete előtt 18-20 órával megvontuk a táplálékot az állatoktól. B. Perfúziós közeg A patkány-pankreász perfúzióját a Lenzen által leirt módszerrel [Amer. J. Physiol. 236 (1979) H391 E-400] analóg módon végeztük. Perfúziós közegként Krebs-Henseleit-féle puffert alkalmaztunk, amely l mg/ml marhaszérum-albumint (Serva) és glükózt - mint azt megadtuk - tartalmazott. A perfúziós közeget gázmosópalackban Carbogennel (95"0 02/5% C02) 37,5 X-on és pH = 7,4-nél állandóan egyensúlyban tartottuk. C. Perfúzió és operáció A patkányokat Nembutal-lal [5-etil-5-( 1 -melilbutil)-barbitursav] (0,8 ml/kg) érzéstelenítettük. A pankreászt a gyomorral, a rajta elhelyezkedő duodenális ívvel, valamint az ellátó és elvezető véredényrendszerrel sebészetileg elkülönítettük. A kanülálásl retrográd végeztük az aortán keresztül. Valamennyi elágazó véredényt úgy kötöttük le, hogy a perfúziós oldat az art éria coelica-n keresztül elérte a pankreászt. ezen átáramlolt, a vena lienalisbun és a vena pancreatico-duodenalisban összegyűlt. majd a véna porta-ba torkollott. A portaiénál ismét retrograd kanülí'áltuk, és itt frakcionáltan fogtuk fel a perfuzálumol. Az izolált szervkészítményt egy termosztált üvegedénybe vittük át, amelynek az alján nyílás volt az t Ifolyókapilláris részére. A pankreászt 4 ml.min konstans áramlással infundáltuk. A készítményt kísérletre akkor alkalmaztuk, ha legalább 3,7 ml-t újból felfogtunk. 10 perces előfúzió után. amely í latt a pankreászt vérmentesre öblítettük, 20 perces időtartamra a megadott glükóz-koncentrációval, vizsgálandó anyag nélkül és 60 percig konstans tesztanyag-koncentrációval és a megadott glükóz- 1 oncenlrációval perfundáltunk. A perfuzálumol először 10 perces időtartamra 2 perces időközönként, majd ezt követően 5 perces időközönként gyűjtöttük. I). Az inzulin meghatározása Az inzulint a Becton és Dickinson cég Radioimmunoassay készülékével határoztuk meg. Ez a vizsgálatot sertés-inzulin elleni tengerimalac-antitest.-kkel és 1251-jelzésű sertés-inzulinnal végzi. Ebben a tesztben a szabad antigént dexlánnal bevont akt vszénen végzett adszorpcióval és ezt követő centr fugálással különítettük el A kalibrációs görbe sztandardjaként a Novo cég nagy tisztaságú patkányinzulinját használtuk. Az egyes perfuzátum-frakciók inzulin-koncentr időiből kiszámítottuk a 60 perc alatt kivált inzulin mennyiségét. Anyag nélkül végzett perfúziónál az elökísérletek azt mutatták, hogy az inzulin-szekréció 10 perc után konstans marad. A 11 és 60 perc közötti effluxot azután a I I és 20 perc közötti e fluxból extrapoláltuk. Ezáltal a szerv-készítményt rövidebb ideig terheltük, egyidejűleg minden vizsgdalhoz ugyanabban a kísérletben kontrollt is kapunk. Szabadó Imi igén i pontok 1. Eljárás az I általános képietü szubsztituált o>o-karbonsavak - ahol R1 jelentése hidrogénatom;, halogénatom, valamely 1-4 szénatomos alkilcsoport, valamely 1^1 szénatomos alkoxicsoport vagy trifiuor-metilcsaport, R2 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport és n értéke 3, 4, 5, 6, 7 vagy 8, emellett, amennyiben n értéke 3, R1 nem jelenthet hidrogénatomot, 4-helyzetű íluoratomot vagy metoxicsoportot, amennyiben R2 jelentése hidrogénatom, és R1 vagy R2 nem jelenthet 4-helyzetű rnetilcsoportot, ha a másik jelentése hidrogénatom - és ezek sói előállítására, azzal jellemezve, hogy a) valamely 11 általános képietü oxo-karbonsavésztert - ahol a képletben R\ R2 és n jelentése a fenti és R3 jelentése valamely 1-4 szénatomos alkilcsoport - szolvolizálunk, majd adott esetben a kapctt savat sóvá vagy a kapott sót savvá alakítjuk át. vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 9
