187333. lajstromszámú szabadalom • Belsőégésű motor gázadagoló szerkezete

1 ,187 333 2 hoznának létre. Ezek az utolsó fokozatok, tehát szinte nulla túlnyomáson dolgoznak, ezért rendkí­vül érzékenyek a T légbeszívó vezetékben uralkodó depresszió változásaira, amely így egészen a gázbe­­ömlés vonaláig tud „feljönni” többé-kevésbé mesz­­sze áramlásirányban felfelé, attól függően, hogy milyen nagy ez a depresszió, (amely a motor üze-> meltetésével nő), mivel legalább a III fokozattól kezdve a beömlő gáz túlnyomása nagyon kicsi. Az induláskor vagy a lassuláskor a T légbeszívó vezetékben uralkodó depresszió - köztudottan nagyon gyenge és alá van vetve azoknak a lökések­nek, amelyeket a motor ütemei hoznak létre. A IV és V utolsó fokozatok ekkor átmeneti változó üzemben működnek, oly módon, hogy a membrá­nok az említett depresszió változásainak függvé­nyében szinkronban ütnek. Ezeknek a lökéseknek a negatív változásakor a nyomáscsökkentő fúvókái sokkal nyitottabbak, mint a nyomás átlagos értéke­kor, mig ha ezek a változások pozitívak, akkor a fúvókák záródnak. Ebből következik, hogy a kar­burátorba jutó gáz mennyisége jelentősen megnő, ami megkönnyíti az indítást és javítja a lassítást. Az utolsó V fokozat előnyösen több, jelen esetben leg­alább négy azonos B^-.Bj nyomáscsökkentőt tar­talmaz, és az S kimenet keresztmetszete előnyösen nagyobb az egyes B, nyomáscsökkentők egyenkénti fúvókái S^-.Sj kimeneteinek összkeresztmetszeté­­nél. Ily módon alkalmazhatnánk olyan kis nyomás­­csökkentőket is, amelyeknek membránja csak né­hány cm átmérőjű és jobban tudja követni a lökése­ket, mint egy nagyobb nyomáscsökkentő memb­ránja. Az ismertetett berendezés egyrészt biztosítja áramlásirányban felülről lefelé a betáplált gáz nyo­másának az I fokozat nyomáscsökkentőjének és kisebb mértékben a III fokozat párhuzamosan kap­csolt nyomáscsökkentőinek nyitása és zárása függ­vényében keletkező erős lökések korlátozását, más­részt áramlásirányban alulról felfelé bizonyos mér­tékben késlelteti a T légbeszívó vezetékből jövő depresszió előrehaladását. A B[.. .B, nyomáscsökkentők membránjai, mivel szabadok, különösen inercia szempontjából alá vannak vetve a környezet hatásainak, nevezetesen az M motorral ellátott jármű gyorsulásának, ka­nyarodásának vagy fékezésének. Az utolsó fokozat nyomáscsökkentőinek megsokszorozása lehetővé teszi, hogy ezeket a problémákat bizonyos mérték­ben megoldjuk, azonban rendkívül előnyös, ha a B( nyomáscsökkentőket úgy helyezzük el a térben, hogy csökkentsék az inerciahatárt. Az ábrázolt ki­vitelnél, amelynél négy B! nyomáscsökkentő van, ezeket egy kocka négy oldalán helyezzük el egy­mással szemben. A 2. ábrán látható kivitelnél, ahol mindegyik IV, V fokozat nyomáscsökkentőinek a száma hat-hat, a B( nyomáscsökkentők és az utolsó előfokozat A| nyomáscsökkentői a kocka hat olda­la mentén vannak elhelyezve, ami ezeknek a foko­zatoknak egy átlagos semleges jelleget ad a külső eröbehatások függvényében. Függetlenül az indítás problémáitól, azaz ponto­sabban a motor viselkedésétől a lassuláskor, megál­­lapitottuk, hogy a motor újraindulásának problé­mái, például akkor, amikor egy lassulásból a nor­mál üzemi sebességre kell áttérni, nagyon jól meg­oldhatók, ha az utolsó IV előfokozat utolsó V fo­kozatát megkettőzzük, és ebben előnyösen azonos számú terheletlen membránú Ai...A( nyomáscsök­kentőt helyezünk el. Az újraindításkor, nagyobb sebességgel, a depresszió elegendő ahhoz, hogy az V fokozat nyomáscsökkentői teljesen nyitottak le­gyenek, és ekkor a lökési jelenségek a IV fokozat­ban hozzák létre a gázbeszívás növekedésének ha­tását, amelyet az előzőekben ismertettünk. A IV előfokozat nyomáscsökkentőit a térben előnyösen ugyanúgy helyezzük el, mint az utolsó V fokozat nyomáscsökkentőit. Az utolsó IV előfo­kozat az utolsó V fokozat nyomáscsökkentőinek teljes kiegyensúlyozását hozza létre, és ezen túlme­nően egy késleltetést létesít a szerkezet felső és alsó része között, mind a betáplálógáz nyomásában je­lentkező hullámfrontok, mind pedig a T légveze­tékből jövő depresszió szempontjából. Ezzel az utóbbi jelenséggel szemben az utolsó IV előfokozat bizonyos mértékben befullasztja a hullámfrontokat és ily módon elősegíti, hogy a kezdeti időszakban a motor beinduljon - a fent leírt jelenségek követ­keztében - majd egy ezt követő időszakban, amikor a lokési jelenségek helyet adnak egy érzékelhetően stacionárius áramlásnak és egy átlagosán statikus egyensúly jön létre a felső túlnyomás és az aisó depresszió között, egy szabályozást biztosit, amely az előző közbenső III fokozatot megkíméli attól, hogy a betápláló vonalban előrehaladó depresszió azt befolyásolja. Változatlanul annak érdekében, hogy az Aj.. ,A: nyomáscsökkentő membránjainak inercia problé­máit megoldjuk, ezeket előnyösen egy szabályos sokszög oldalain helyezzük el, hasonlóképpen, mint az utolsó V fokozat nyomáscsökkentőit. Az Aj...A; nyomáscsökkentőket elhelyezhetjük pon­tosan szemben az utolsó V fokozat megfelelő B, nyomáscsökkentőivel, hogy ily módon a két IV és V fokozat sorozatban elhelyezett nyomáscsökken­tőit összepárosítsuk. Abban az esetben, ha mind­egyik fokozatban hat nyomáscsökkentő van, akkor mindegyik párt a kocka oldalának közepén helyez­hetjük el, amint az a 2. ábrán látható. Ha a motor alkalmazása szigorúbb feltételeket ír elő, vagy pon­tosabb hengeres motorok esetén mindegyik IV és V fokozatnál hat vagy tizenkét nyomáscsökkentőt alkalmazunk és ezeket központos dodekaéder alak­ban helyezzük el a térben, úgy, hogy mindenkor ugyanazon fokozat két nyomáscsökkentője a poli­éder szemben lévő felületein helyezkedjék el. A két utolsó fokozat nyomáscsökkentői elhelyezhetők egy rombusz dodekaéder vagy rombusz triakonté­­der felületein is, sőt alkalmazhatunk csak két nyo­máscsökkentőt, amelyek egymással háttal vagy egymással szemben vannak elhelyezve, vagy három nyomáscsökkentőt, amelyek hengeresen vannak el­helyezve, de mindezek a megoldások sokkal kevés­bé előnyösek, mint az előzőek. Annak érdekében, hogy figyelembe tudjuk venni egyrészt az átmeneti jelenségeket lefelé egészen a III fokozat nívójáig, másrészt a gáznyomás változásait a 100 tartályban a hőmérséklet függvényében, kü­lönösen, ha butángázról van szó, az első I fokozat nyomáscsökkentője és az első közbenső III fokozat 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom