187325. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új tio-amino-származékok előállítására

1 187 325 2 jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XIV) általános képletü vegyületet egy (XV) általános képletű alde­hiddel oldószerben reagáltatunk és a reakció folya­mán keletkező vizet azeotróp desztillálással távoli­juk el. A gyakorlatban oldószerként előnyösen ben­zolt, toluolt, xilolokat vagy 1,2-diklór-etánt hasz­nálunk. C) Azokat a (IV) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Hét a fent megadott jelehtésü, X oxigénatomot és Y vegyértékkötést jelent, úgy állítjuk elő, hogy egy (XVI) általános képletű ve­gyületet - ebben a képletben R" alkoholcsoportot védő-, például terc-butil-, terc-pentil- vagy tetra­­hidropiranilcsoportot jelent és n értéke 3 - ciklizá­­lunk. Általában oldószerben, például toluolban, p-toluolszulfonsav jelenlétében a reakciókeverék visszafolyatási hőmérsékletén forralás közben rea­gáltatunk; adott esetben ezután polifoszforsavban 50 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten továbbmele­gítjük a reakciókeveréket. A (XVI) általános képletű vegyületeket úgy állít­hatjuk elő, hogy egy (XV) általános képletű aldehi­det W. B. Renfrow módszerével [J. Org. Chem., 26, 935 (1961)] analóg módon egy (XVII) általános képletű magnézium-származékkal - ebben a képlet­ben R" és n a fenti jelentésűek és Z"' halogénato­mot, például bróm- vagy jódatomot jelent - reagái­­tatunk. A találmány b eljárása szerint azokat az (I) álta­lános képletü vegyületeket, amelyek képletében Hét, X és Y a fenti jelentésűek, és R 1-4 szénato­mos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportot je­lent - úgy állíthatjuk elő, hogy szerves litiumvegyü­­letet egy (IV) általános képletű vegyülettel, majd egy (XVIII) általános képletü izotiocianáttal - eb­ben a képletben R'" 1-4 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportot jelent - reagáltatunk. Különösen alkalmas szerves lítiumvegyületek például az előnyösen szerves iners oldószerekben, például hexánban használt butil-lítium, izopropil­­lítium és fenil-lítium vagy az amidok, például líti­­um-dietil-amid vagy litium-diizopropil-amid. Ha a (IV) általános képletü vegyületet - úgy, mint az A) szakaszban leírtuk - (IX) általános képletű vegyületből és alkálifém-amidből állítjuk elő, úgy az izotiocianáttal való reagáltatás előtt a (IV) általános képletü vegyületet nem szükséges elkülöníteni. Elég két egyenérték mennyiségű ami­­dot alkalmazni. A reakciót általában vízmentes szerves oldószer­ben, például hexametil-foszfortriamidban, éter, például tetrahidrofurán hozzáadásával —80 °C és -40 °C közötti hőmérsékleten hajtjuk végre. A találmány szerinti vegyületeket szokásos fizi­kai módszerekkel, nevezetesen kristályosítással vagy kromatografálással tisztíthatjuk. A találmány szerinti új vegyületeknek csekély toxicitásuk mellett különösen értékes farmakoló­giái tulajdonságaik vannak. Fekélyellenes és szek­récióellenes hatásuk van. Ezeket a tulajdonságokat patkányokkal 1-100 mg/kg perorális adagok be­adásával Rossi és munkatársai módszere [C. R. Soc. Bioi., 150, 2124 (1956)] szerint és Shay és munkatársai módszere [Gastroenterology, 5, 43 (1945)] szerint végzett kísérletekkel lehetett kimu­tatni. Egerekkel végzett állatkísérletekben a halálos adag (DL50) perorálisan alkalmazva általában 300 mg/kg-nál nagyobb volt, Á fekélyellenes hatást különösen azok az (I) álta­lár os képletű vegyülitek mutatják, amelyek képle­tében Hét egy vagy két nitrogénatomot tartalmazó olyan aromás jellegű heterociklusos csoportot je­lent, amely nitrogénatorhjához (-atomjaihoz) u­­helyzetben kapcsolódik, ilyen pl. a 3-piridazinil-, pirazinil- vagy 2-kinoliI-csoport; X kén-atomot és Y vegyértékkötést jelent; vagy Hét 2-piridilcsoportot, X kénatomot és Y kén­vagy oxigénatomot vagy metiléncsoportot jelent; vagy-let 2-piridilcsoportot, X oxigénatomot és Y vegyértékkötést jelent. '^ekélyellenes hatásuk alapján különösen azok az (I) általános képletű vegyületek értékesek, amelyek képletében Hét 2-piridil-, 2-kinolil- vagy 3-piridazi­­nibsoportot jelent. Különösen értékes vegyületek a következők: N -metil-2-(2-kinolil)-2-tetrahidrotiofén-karbotio­­arr id, N-metil-2-(2-piridil)-l,3-ditián-2-karbotioamid, N-metil-2-(2-piridil)-2-tetrahidrofurán-karbotio­arrid, 2- (2-piridil)-l,3-ditián-2-karbotioamid, N-metil-2-(3-piridazinil)-2-tetrahidrotiofén-karbo­­tioamid. j Egyébként azok az (I) általános képletü vegyüle­tek , amelyek képletében Hét olyan aromás jellegű, egy vagy két nitrogénatomot tartalmazó heterocik­lusos csoportot jelent, amely nitrogénatomjához (-atomjaihoz) ß-helyzetben kapcsolódik, ilyen pl. a 3- piridil- vagy, 3-kinolil-csoport X kénatomot és Y oxigénatomot vagy vegyértékkötést vagy meti­léncsoportot jelent, különösen hatásosak a vérke­­rír gési rendszer befolyásolására, nevezetesen vér­nyomást csökkentő szerekként. Perorálisan alkal­mazva 0,1 és 100 mg közötti adagokban a spontán magas vérnyomású Okamoto-Aoki törzsbeli SHR patkányokban az artériás vérnyomást csökkentik. A vegyületek magas vérnyomás elleni tulajdonsá­gának tanulmányozását spontán magas vérnyomá­sú patkányokkal J. L. Roba módszere [Lab. Anim. Sei., 26, 305 (1976)] szerint végeztük. Magas vérnyomás ellen különösen azok az (I) általános képletű vegyületek értékesek, amelyek képletében Hét 3-piridil- vagy 3-kinolilcsoportot jebnt. Vérnyomást csökkentő szerként megkülönbözte­tetten értékesek a következő vegyületek: N-metil-2-(3-piridil)-2-tetrahidrotiofén-karbo­ticamid, N-metil-2-(3-piridil)-2-tetrahidrotiopirán-karbo­ticamid, Tvmetil-2-(3-piridil)-2-tetrahidrotiopirán-karbo­tioamid, N- metil-2-(3-piridil)-1,3-oxatián-2-karbotioamid, Nmetil-2-(3-kinolil)-2-tetrahidrotiofén-karbotioa­mid. \ következő példák a találmány szerinti eljárás részleteit szemléltetik, de oltalmi körét semmikép­­per nem korlátozzák. \ példákban a kromatogratalást 0,063-0,20 mm 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom