187305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzált asz-triazin származékok előállítására

1 187 305 2 Kitermelés: 80%, op.: 259-260 °C. Analízis: elméleti N% = 13,66; Cl% = 11.52; talált: ■ N% = 13,62; Cl% = 11,52. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 1 g (5,5 mmól) 2-benzoil-piridin 10 ml diklórme­­tánnal képezett oldatához 1,04 g (5,5 mmól) 0-(p­­toluol-szu!fonil)-hidroxilamin 20 ml diklórmetán­­nal képezett oldatát adjuk. A reakcióelegyhez 2 óra múlva étert adunk. 1,5 g (74%) l-amino-2-benzo­­il-piridiniuin-p-toluol-szulfonátot kapunk. Op.: 146-147°C. Analízis: elméleti: N% = 7,56; S% — 8,66; talált: N% = 7,66; S% = 8,73. 2. példa 1 -fenil-3-metil-pirido[ 2, l-fj-asz-triazinium­­-perklorát előállítása 0,3 g (1,34 mmól) fenil-2-piridil-(N-acetil)-keti­­min diklórmetános oldatához 0,25 g (1,34 mmól) 0-(p-toluol-szulfonil)-hidroxilamin 20 ml diklór­­etános oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahő­mérsékleten 2 órán át keverjük, majd feldolgozzuk. 0,21 gcím szerinti vegyületet kapunk. Op.: 261-262 ’C. (nítrometán-etanol elegyből). Kitermelés: 46,6%. Analízis: elméleti: N% = 13,06; C!% = 11,02; talált: N% = 13,02; Cl% = 11,05. A kiindulási anyagot a következőképpen állít­hatjuk elő: 1,5 g (8,25 mmól) fenil-2-piridíl-ketimin 7 ml benzollal képezett oldatához előbb 0,84 g (8,3 mmól) trietilamínt, majd 0,65 g (8,35 mmól) acetil­­kloridot adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsék­leten állni hagyjuk, majd a trietil-ammóniumklori­­dot és az oldószert eltávolítjuk. 1,4 g (75,5%) fenil-2-piridil-(N-acetil)-ketimint kapunk. Op.: 85-86 °C (éterből). Analízis: elméleti: N% = 12,49; talált: N% = 12,50. 3. példa I-oxo-piridof 2,1-fJ-asz-tríaziníum­­-perklorát előállítása 21,2 g (0,0825 mól) l-(N-amino-meti­­lén-amino)-2-etoxikarbonil-pirídinium-perklorátot 100 ml foszforoxikloridban fél órán át forralunk, majd a reakcióelegyet bepároljuk és a maradékot etanolból kristályosítjuk. 16,7 g cím szerinti vegyü­letet kapunk. Kitermelés: 82%, op.: 243-244 °C (etanol-víz elegyből). Analízis: elméleti: N% = 16,97; Cl% = 14,32; talált: N% = 16,78; Cl% - 14,21. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő: 30 g (0,198 mól) píridin-2-karbonsav-etilésztert diklóretánban oldunk és 37 g (0,198 mól) O-tozil­­hidroxilamint adunk diklórmetános oldatban hoz­zá. A reakcióelegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd lehűtjük és egy éjjelen át hűtőszek­rényben állni hagyjuk. Az oldószer Iedesztillálása után nyert maradékot vízben oldjuk, az oldatot nátrium-perkloráttal telítjük, nitrometánnal extra­háljuk és az oldószert eltávolítjuk. 42,4 g (80%) l-amino-2-etoxikarbonil-piridinium-perklorátot kapunk. Op.: 121-122 °C. Analízis: elméleti: N% = 10,51; talált: N% = 10,56. 0,27 g (1 mmól) l-amino-2-etoxikarbonil-piridi­­nium-perklorátot formamidban oldunk, majd 0,4 ml foszforoxikloridot adunk hozzá. A reakcióele­gyet 30 percen át 60 °C-on keverjük, majd vízben oldjuk, nitro-metánnal extraháljuk és az oldószert eltávolítjuk. 0,15 g (52%) l-(N-amino-metilén­­amino)-2-etoxíkarbonil-piridinium-perkIorátot ka­punk. Op.: 116-117 °C. (etanol-éter elegyből) Analízis: elméleti: N% = 14,31; Cl% = 12,07; talált: N% = 14,20; Cl% = 12,12. 4. példa l-(4~klór-fenil)-asz~triazino[ 1,6-b ] izokinolinium­­perklorát előállítása 100 mg (0,23 mmól) 2-amino-3-(4-klór-benzoil)­­izokinolinium-p-toluol-szulfonátot 1,5 mj foszfo­roxikloridban szuszpendálunk, majd 0,5 ml forma­mid hozzáadása után 30 percen át 80 °C-on kever­jük. A reakcióelegyet jeges vízre öntjük, majd perk­­lórsavval kezeljük. 54 mg cím szerinti vegyületet kapunk. Kitermelés: 62%. Op.: 203-204 °C. Analízis: elméleti: N% = 10,71; talált: N% = 10,48. A kiindulási anyagot a következőképpen állítjuk elő; 0,62 g (26 mmól) fém-magnézium és 8 ml vízmentes éter elegyéhez 5,0 g (26 mmól) 4-klór-bróm-benzol éteres oldatát csepegtetjük, majd a keletkező Grig­­nard-reagens oldatot 3,1 g (20 mmól) 3-ciano­­ízokinolinnal elegyítjük és a reakcióelegyet szoba­­hőmérsékleten 1 órán át keverjük. A Grignard­­komplexet ammónium-klorid-oldattal megbont­juk, az oldószert ledesztilláljuk és a maradékot eta­nolból átkristályosítjuk. 3,2 g (60%) 3-(4-kIór­­benzoil)-izokinoíin-imint kapunk. Op.: 151-152 °C. Analízis: elméleti: N% = 10,50; talált: N% = 10,38. Az előző bekezdés szerint kapott ketiinint 20 ml tömény sósavval kezeljük, majd a reakcióelegyet nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk és az ol­dószert ledesztilláljuk. 3,1 g (95%) 3-(4-k!ór-benzo­­íl)-izokinolint kapunk. Op.: 126-127 °C. Analízis: elméleti: N% = 5,24; talált: N% = 5,19. 5 g (19 mmól) 3-(4-klór-benzoil)-izokinolint di­­klórmetánban 4 g (22 mmól) 10 ml diklórmetánban oldva 0-(p-toluol-szulfonil)-hidroxílamínnal 1 órán át szobahőmérsékleten reagáltatunk. 6 g (73%,) 2-amino-3-(4-klór-benzoil)-ízokinolinium-p­­toluol-szulfonátot kapunk. Op.: 201-202 °C. Analízis: elméleti: S%i = 7,05; talált: S% = 7,15. 5 10 15 2C 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom