187288. lajstromszámú szabadalom • Szinergizált herbicid készítmények

dosítja. Gátló illetőleg módosító hatáson a termé­szetes növényfejlődéstől való bármilyen eltérés, pél­dául a növény elpusztítása, növekedésének késlelte­tése, a növekedés megakadályozása, levélégés stb. is értendő. Növényen a fenti értelemben valameny­­nyi posztemergens vegetációt értjük, a palántáktól kezdve a kifejlődött vegetációig. A találmány szerinti szinergizált herbicid készít­ményekben az (1) általános képletü tiolkarbamát­­származék és a (II) általános képletü fenil-karba­­moil-oxi-fenil-karbamát-származék egymáshoz vi­szonyított súlyaránya (0,1: 1>-(10:1) lehet, ugyanis a szinergetikus hatás ebben a súlyarány-tartomány­ban jelentkezik gyakorlatilag számottevő mérték­ben. A két komponens súlyaránya különösen elő­nyösen 0,1:1 és 5:1 között lehet. Az, hogy a találmány szerinti szinergizált herbi­cid készítményt milyen mennyiségben alkalmazzuk a kezelendő vegetációra, függ a növekedésükben gátolni kívánt gyomok fajtájától és az elérni kívánt hatástól. Általában 0,011-56 kg hatóanyag/hektár mennyiségben, előnyösen 0,11-28 kg/ha mennyi­ségben alkalmazzuk a találmány szerinti kombinált készítményt. A találmány szerinti készítményekkel a herbicid­­szinergizmusra vonatkozó vizsgálatainkat és azok eredményeit az alábbi I.—VI. hatástani példával szemléltetjük részletesen. I. példa Ez a példa a 3-(3-metil-fenil-karbamoil-oxi)­­fenil-karbamidsav-metil-észter (fenmedifam) és az S-etil-ciklo-hexil-tiolkarbamát (cikloát) szinergiz­­musát szemlélteti, sokféle gyomnövényen történő posztemergens alkalmazás esetén. 15,2 x 25,4 x 7,0 cm méretű műanyag tálakat 5,0 cm magasságig megtöltöttünk agyagos homokos talajjal, amely 50 ppm mennyiségben cisz-N-[(trik­lór-metil)-tio]-4-ciklohexén-l,2-dikarboximidet (Captan<R) néven forgalmazott fungicid) és ugyan­ebben a mennyiségben 18-18-18 műtrágyát (a szá­mok a nitrogén-, foszfor-pentoxi- és kálium-oxid­­tartalomra vonatkozó súlyszázalékos értékek) tar­talmazott. Több sort húztunk az egyes tálakban, és minden egyes sorba egy-egy növényfajtát ültettünk. A kö­vetkező növényfajtákat alkalmaztuk: egy sor cu­korrépa (Beta vulgaris) és egy-egy sor alábbi gyom­növény: borsika (Lepedium fajták), vad hajdina (Polygonum convolvulus) és porcsin (Portulaca oleracea). A gyomnövényeket tartalmazó sorokban elegendő számú magot ültettünk el ahhoz, hogy soronként 20-50 palánta bújjon ki a földből, a növények méretétől függően. A tálakat ezután 2 hétig üvegházban tartottuk, és rendszeresen locsoltuk. A fenti időszak elteltével a kibújt gyomnövények levélzetét bepermeteztük a vizsgált vegyület emui­geálható koncentrátumainak vizes hígításával ka­pott herbicid emulziókkal. A fenmedifam koncent­­rátum 16,8 súly% hatóanyagot, a cikloátkoncentrá­­tum pedig 74,2 súly% hatóanyagot tartalmazott. E koncentrátumok felhasználásával olyan mértékű hígításokat készítettünk, amelyekben az egyes ve­­gyületeknél a kipermetezett 750 liter/hektár meny­­nyiség a kívánt hatóanyagdózisnak felel meg. A kontrollként végzett vizsgálatokhoz alkalmazott tálak esetében a vizsgált vegyületeket külön-külön alkalmaztuk, különböző dózisokban, míg a herbi­­cid-szinergizmus vizsgálatára alkalmazott tálakban termesztett növényeket olyan emulziókkal perme­teztük, amelyek a kombináció mindkét komponen­sét tartalmazták a kívánt mennyiségekben. Stan­dardként olyan tálakban termesztett növényeket alkalmaztunk, amelyek semmilyen gyomirtószeres kezelést nem kaptak, hogy ezekhez viszonyíthassuk a gyomirtószerrel kezelt tálaknál tapasztalt herbi­cid hatás mértékét. 18 nappal a gyomirtószeres kezelés után vizuáli­san értékeltük a kontroll tálakat és a kísérleti tála­kat, a standard tálakhoz hasonlítva őket. A tapasz­talt herbicid hatást százalékban fejeztük ki 0% és 100% között. A 0% ugyanolyan mértékű növeke­désnek felel meg, amilyen a standard tál megfelelő sorában észlelhető, míg a 100% a sorban elültetett valamennyi gyomnövény teljes elpusztítását jelenti. A növények károsodásának valamennyi típusát fi­gyelembe vettük. Az egyes gyomfajtákra vonatkozólag a vizsgálati eredményeket az l. táblázatban az „0” jelzésű osz­lopban tüntetjük fel („megfigyelt eredmények”). A megadott számértékek két párhuzamos kísérlet átlagának felelnek meg. Az így kapott eredménye­ket a várt eredményekkel hasonlítjuk össze, ame­lyek az „E” jelzésű oszlopban láthatók. Á várt eredményeket a kontroli-kísérletek adataiból szá­mítottuk ki, a Limpel-féle képlet segítségével [Lim­­pel és munkatársai, „Weed Control by Dimethy chloroteraphthalate Abne and in Certain Combi­nations”, Proc. NEWCC, 16, 48-53 (1962)]. E = X + Y-XY TÜÖ ahol X a megfigyelt, százalékban kifejezett károso­dás, amikor csak az egyik herbicid hatású vegyüle­­tet használjuk, Y a megfigyelt, százalékban kifeje­zett károsodás, amikor csak a másik herbicid hatá­sú vegyületet használjuk. Azoknál a kísérleteknél, amelyekben az eredmé­nyek szinergizmusra mutatnak, azaz ahol a megfi­gyelt eredmények meghaladják a várt eredménye­ket, „x” jelzést alkalmazunk. A táblázatok fejrészében feltüntettük a (II) álta­lános képletü A és (I) általános képletü B kompo­nensnél a (II) ill. (I) általános képlet R4, R5 ill. R', RJ és R3 szubsztituenseinek jelentését. Az 1. táblázatból kitűnik, hogy szinergizmus csaknem minden alkalmazott dózis-kombinációnál megállapítható. A cukorrépa semmilyen károso­dást nem mutatott. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom