187223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző viselkedésformák számszerű kiértékelésére és elrendezés az eljárás foganatosítására
*' c Ha ugrálás,v; ágaskodás vagy fejmozgatás nem volt, .akkor*' a komparáit felülnézeti kép számított középpontjának koordinátáit úja be a 8 mikroszámítógép a számított középpont adatok tárába, amely ugyancsak a 10 RAM memóriában van kialakítva. Ez a tár hasonlóan működik, mint a 7 előfeldolgozó egység 37 RAM memóriájában a számított középpont és a szélső pontok tárolására kijelölt memória terület, tehát az adatokat előre meghatározott számú mintavételezésnek megfelelő ideig tárolja; ez a szám azonban itt nagyobb, mint a 37 RAM memóriában, egy célszerű példákén ti esetben 100 mintavételezés, azaz 10 s. Ha a számított középpont adatok tára tele van és újabb adat érkezik, akkor a 9 mikroprocesszor kiszámítja a legrégebbi és az azt követő számított középpont közötti vektoros távolságot, ezt az adatot beírja az ugyancsak a 10 RAM memóriában kialakított átmeneti út-idő tárba, ' a számított középpont adatok tárából pedig törli a legrégebbi koordináta adatokat. Kis környezetben való mozgás és körző mozgás ellenőrzése: Ha ugrálás, ágaskodás vagy fejmozgatás nem volt, akkor az utolsó mintavételezés számított középpontját a 9 mikroprocesszor időben visszafelé haladva sorra összehasonlítja a számított középpont adatok tárában található valamennyi számított középponttal. Ha az utolsó és valamelyik korábbi számított középpont X és Y koordinátái közötti eltérés egy előre meghatározott értéknél kisebb, akkor a 9 mikroprocesszor e két pontot azonosnak tekinti, a két azonos számított középpontnak megfelelő mintavételezések közötti időben tehát az állat önmagát metsző pályán haladt, a metszéspont éppen a két azonosnak tekintett számított középpont által jellemzett pont. Ezt követően a 9 mikroprocesszor a fenti két mintavételezési időpont között a számított középpont által leírt pályának megkeresi a legfelső és a legalsó, továbbá a bal- és jobboldali legszélső pontját; megállapítja az előbbi két pont X koordinátája közötti különbséget, továbbá az utóbbi két pont Y koordinátája közötti különbséget; amenynyiben mindkét különbség kisebb egy előre meghatározott értéknél, célszerűen pl. az állat hosszának felénél, akkor a mozgást a 9 mikroprocesszor kis környezetben való mozgásnak minősíti, a mérés kezdetétől a kis környezetben való mozgás kezdetéig eltelt időt és a kis környezetben való mozgás időtartamát pedig a 10 RAM memóriában erre a célra kialakított memória területre beírja; egyúttal a számított középpont adatok tárában található legrégibb adattól kezdve a kis környezetben való mozgás kezdetéig sorra kiszámítja az egymás után következő számított középpontok közötti vektoros távolságokat és ezeket az adatokat beírja az átmeneti út-idő tárba. Ezt követően a számított középpont adatok tárának valamennyi adatát törli. Ha a legfelső és a legalsó pont X koordinátája és/vagy a bal- és jobboldali legszélső pont Y koordinátája közötti különbség az előbbiekben meghatározott értéknél, célszerűen az állat hosszának felénél nagyobb, akkor a 9 mikroprocesszor az önmagát metsző pályát körző mozgás szempontjából ellenőrzi. Ehhez meghatározza az előbb említett legfelső és legalsó pont X koordinátájának, valamint az ugyancsak előbb említett bal- és jobboldali legszélső-13. 8 . pont Y koordinátájának középértékét és az így kapott Xi, Yj koordináta párral meghatározott pontot tekinti az adott önmagát metsző pályaszakasz középpontjának. Ezt követően kiszámítja valamennyi mintavételezés számított középpontja és az önmagát metsző pályaszakasz középpontja közötti vektoros távolságot és összehasonlítja e vektoros távolságot az adott önmagát metsző pályaszakasz legnagyobb X irányú és legnagyobb Y irányú mérete közül a nagyobbikkai, amelynek a felét az adott önmagát metsző pályaszakaszt magába foglaló körgyűrű R külső sugarának tekinti: ha valamennyi számított vek-R toros távolság kisebb R-nél és nagyobb -^-nél, akkor az adott mozgást körző mozgásnak tekinti és ellenőrzi az utolsó mintavételtől visszafelé a körző mozgás nevezetes pontjainak időbeli sorrendjét; ha a sorrend: legnagyobb X méret pontja — legnagyobb Y méret pontja — legkisebb X méret pontja — legkisebb Y méret pontja, ahol csak a sorrend fontos és nincs jelentősége annak, hogy az utolsó mintavételezés pontjától visszafelé melyik nevezetes pont következik először, akkor a körző mozgást az óramutató járásával egyező irányúnak tekinti; ha a sorrend fordított: legnagyobb X irányú méret pontja — legkisebb Y irányú méret pontja - legkisebb X irányú méret pontja - legnagyobb Y irányú méret pontja, akkor a mozgást az óramutató járásával ellentétes irányúnak tekinti. A mérés kezdetétől a körzés kezdetéig eltelt időt, a körzés időtartamát és a körzés irányára vonatkozó információt a 10 RAM memóriában erre a célra kialakított memória területre beírja. Ezt követően ugyanazokat a műveleteket hajtja végre, mint a kis környezetben való mozgás adatainak beírása után. Ha sem a kis környezetben való mozgás, sem a körző mozgás kritériumai nem teljesülnek, vagy ha a 9 mikroprocesszor a számított középpont adatok tárában nem talál az utolsó mintavételezés számított középpontjával azonos pontot, tehát az álját nem haladt önmagát metsző pályán, akkor a mozgást haladó mozgásnak minősíti. A haladó mozgás kategóriába sorolása: Haladó mozgás esetén a 8 mikroszámítógép folytatja az adatok átvételét a 7 előfeldolgozó egységből a már ismertetett módon. A haladó mozgás sebességi kategóriákba sorolását a 9 mikroprocesszor úgy végzi, hogy amint az átmeneti út-idő tárban 11 egymást követő mintavételezés közötti 10 megtett út adat összegyűlt, ezeket összeadja; ez az összeg - 0,1 s-onkénti mintavételezést feltételezve — ezen időszak átlagsebességét adja pl. m/s dimenzióban. Ha ez az érték egy előre meghatározott igen kis érték alatt marad, akkor a haladó mozgás állásnak minősül, ennek megfelelően a 9 mikroprocesszor a 10 RAM memóriában kialakított haladó mozgás memória „áll” rekeszében tárolt időt 1 s-mal megnöveli; ha az átlagsebesség ez előbbi értéknél nagyobb, de egy következő előre megválasztott értéknél, célszerűen pl. az állat testhosszával számszerűen megegyező értéknél kisebb, ekkor a haladó mozgás memória „sétál” rekeszében tárolt időt 1 smal, a tárolt utat pedig az átmeneti út-idő tárolóban tárolt úttal megnöveli; ha az átlagsebesség az előbbi nagyobb értéket is meghaladja, akkor a haladó mozgás memória „fut” rekeszében tárolt időt 1 s-mal, a tárolt utat pedig az átmeneti út-idő _14 1 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
