187223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kisérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző viselkedésformák számszerű kiértékelésére és elrendezés az eljárás foganatosítására
15 KJ':;^’tárolóban tárolt , úttal megnöveli;- ezt követően az ..d -átmeneti út-idő tároló valamennyi adatát -törli, '^/jfe Az előírt mérési idő leteltével — ami esetleg több • . nap is lehet - a 8 mikroszámítógép a 19 somyomtaí tón megfelelő formában kiírja vagy további tárolásra megfelelő tároló készüléknek (mágnesszalag, memória stb.), ill. további feldolgozásra másik számítógépnek átadja a mért, ill. kiértékelt adatokat. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás kísérleti állat magatartásának figyelésére és a különböző viselkedés formák számszerű kiértékelésére, amelyben az állat mozgásainak érzékelésére az állat tartózkodási helyéül szolgáló vizsgáló ketrec fölött elhelyezett, függőlegesen lefelé tekintő TV-kamerát alkalmazunk, továbbá, amelyben a vizsgáló ketrec egyik oldalán átlátszó függőleges válaszfalat és a válaszfalon túl a vízszinttel 45°-os szöget bezáró síktükröt helyezünk el olyan módon, hogy a TV-kamera képmezeje a síktükör vízszintes vetületét is magába foglalja és amelyben a TV-kamera képmezejének a TV-kamera által közvetlenül látott részét a kísérleti állat helyzetét jellemző X és Y koordináták, a 45°-os síktükörben látott részét pedig a Z koordináták képzésére használjuk fel, azzal jellemezve, hogy meghatározott időközökben, célszerűen, pl. 0,1 s-os időközökben a TV-kamera által látott képből mintát veszünk, azaz a TV-kamera analóg video jeleit beállítható fix értékkel hasonlítjuk össze és kétállapotú logikai jel 0, illetve 1 értékét képezzük, ha az analóg video jel a beállítható fix értéknél kisebb, illetve nagyobb és az állat környezetéhez tartozónak tekintjük az összes olyan képpontokat, amelyekben az analóg video jel a beállítható fix értéknél kisebb, az állat képéhez tartozó pontoknak pedig az összes olyan képpontokat, amelyekben az analóg video jel a beállítható fix értéknél nagyobb és az utóbbi képpontok összességét tekintjük az adott mintavételezési időpontban az állat komparáit képének. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az X és Y koordináták síkjában a kép felső szélétől lefelé haladva megállapítjuk azon pontok X koordinátáját - a képsor számát -, amelyben 0->T vagy 1 -H) jelváltás történt,-• •. továbbá a jelváltások Y, ill. Z koordinátáját és az összetartozó X-Y, ill. X-Z értékpárokat a mérés kezdetétől az adott mintavételezés időpontjáig eltelt idővel együtt tároljuk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az X és Y koordináták síkjában 0-+1 jelváltás pontoknak tekintjük mindazokat a pontokat, amelyekben az adott képsor legelső pontjában, tehát az adott képsorhoz tartozó legkisebb Y értéknél a kétállapotú logikai jel 1 értékű. 4. A 2. igénypont szerinti eljárás további foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az X és Y koordináták síkjában l->0 jelváltás pontoknak tekintjük mindazokat a pontokat, amelyekben az adott képsor legutolsó pontjában, tehát az adott képsorhoz tartozó legnagyobb Y értéknél a kétállapotú logikai jel 1 értékű. ' 7 ■ ‘ 16 ■rm íXr.ríoU‘5. A 3. és 4.’igénypont szerinti eljárás foganatost-í 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 jelváltás X és Y koordinátáját tároljuk. ' v5{ • 6. A 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az X és Z koordináták síkjában mindazokban a képsorokban, amelyekben jelváltás történt, csak az utolsó l-»-0 jelváltás X és Z koordinátáját tároljuk. 7. Az 1.. .6 igénypontok bármelyike szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy ha valamelyik képsorban egy 0-*l jelváltás, vagy egy 1-K) jelváltás Y, ill. Z koordinátája kiugróan nagyobb, vagy kisebb, mint az ezt megelőző és ezt követő képsorokban a megfelelő jelváltás Y, Ul. Z koordinátája, akkor az ezt megelőző és ezt követő képsor megfelelő Y, ill. Z koordinátája között lineáris interpolációt végzünk és a komparálásból kapott Y, ül. Z koordináta helyett a lineáris interpolációból kapott Y, ül. Z értéket fogadjuk el helyes értékként és azt tároljuk. 8. Az 1. és 2-, továbbá az 5. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az X és Y koordináták síkjában kiszámítjuk a legkisebb és legnagyobb X koordináta, továbbá a legkisebb és a legnagyobb Y koordináta középértékét és az így kapott X0, Yo koordináta pár által meghatározott pontot tekintjük felülnézetben az állat számított középpontjának és ezt az adatot a mérés kezdetétől a mintavételezés időpontjáig eltelt idővel együtt tároljuk. 9. Az 1. és 2. továbbá a 6. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a tárolt Z koordináták közül kiválasztjuk a legnagyobbat és ezt tekintjük az adott mintavételezési időpontban az állat magasságának, továbbá, hogy ezt az értéket összehasonlítjuk egy első, az áüat testméreteitől függően előre meghatározott határértékkel (h 11) és egy második, ugyancsak az állat testméreteitől függően előre meghatározott határértékkel (h2); ha az állat magassága az első határértéknél (hu) nagyobb; de a második határértéknél (h2) kisebb, akkor ezt ágaskodásnak minősítjük és ezt a minősítést a mérés kezdetétől a mintavételezés időpontjáig eltelt idővel együtt tároljuk; ha az állat magassága a második határértéknél (h2) is nagyobb, akkor ezt ugrálásnak minősítjük és ezt a minősítést a mérés kezdetétől a mintavételezés időpontjáig eltelt idővel együtt tároljuk. 10. A 9. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy az állat magassága az első határértéket (hu), vagy a második határértéket (h2) is túllépte, akkor mindaddig számláljuk és összegezzük az egymás utáni mintavételezések közötti időket, amíg az állat magassága egy további, az első határértéknél (hu) kisebb, de az állat átlagos magasságánál lényegesen nagyobb további határérték (h12) alá csökken és ezt az összegezett időt az ágaskodás időtartamának tekintjük és ezt az időtartamot a mérés kezdetétől az adott ágaskodás kezdetéig eltelt idővel együtt tároljuk. : ; 11. A 8. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a számított középpont koordinátáit minden egyes mintavételezést követően a mérés kezdetétől az adott mintavételezésig eltelt idővel együtt előre ' meghatározott • számú minta-