187061. lajstromszámú szabadalom • Kútszerkezet egymás fölött levő telepekben előforduló földgáz vagy olaj kitermelésére

1 187 061 2 ábrán. Ezen az ábrán lényegében olyan kútszerke­­zet szerepel, mint amit már a 2. ábra kapcsán ismertettünk. Itt azonban az „a” betűvel megjelölt szakaszon feltételeztük a 6 béléscső sérülését, illetve feltételeztük azt, hogy ezen a szakaszon a cement­palást hiányos valamilyen sérülés folytán, például rétegvetődés következtében. Az ilyen esetben vég­rehajtott termelés mellett, annak ellenére, hogy két termelöcső van, mégis csak az egyik termelőcső — a példaként! esetben az 14 termelőcső - szolgálhat az egyik telepen, itt az 1 telepen tárolt olaj felszínre hozására, míg az eredetileg másik termelőcsőnek szánt 24 termelőcső csak arra használható, hogy ezen keresztül a segédgázt lejuttassuk a kúttaip környezetébe. E vázlat jól érzékelteti, hogy a nagy beruházást irénylő és lényegében két termelőcső működtetését jelentő kútszerkezet tulajdonképpen egyetlen termelőcső rendeltetésszerű használatára korlátozódik, és ennek megfelelően természetesen csak egy telep termeltetésére vehető igénybe. Egy újabb hátrányként kell megjelölni az ismert szerkezetekkel kapcsolatban azt a körülményt, hogy a kutak béléscsöveinek átmérője — ami álta­lában 7" szokott lenni — a hagyományos kútszer­­kezet és termeltetési mód mellett kettőre korlátozza az egy kúton keresztül termeltethető telepek szá­mát. Ez azt jelenti, hogy egymás fölött lévő, olajat vagy gázt tároló telepek termeltetése a hagyomá­nyos kútszerkezetek mellett egy kút segítségével csak akkor történhet, ha egymás fölött mindössze két telep van. Ha egymás fölött olajat vagy gázt tároló több telep helyezkedik el a föld mélyében, akkor annyi kutat kell kiépíteni, ami a rétegek számának a felével azonos, ugyanis mint már emlí­tettük egy kúttal csak egymás fölött lévő két telep termeltetése biztosítható. A találmány szerinti kútszerkezet révén az ismert hasonló célú kútszerkezetnek hiányosságai, hátrá­nyai csaknem maradéktalanul kiküszöbölhetők. A találmány megalapozását az a felismerés képe­zi, miszerint megfelelő kútkiképzéssel biztosítható, hogy a termeltetett telepek termel vényeinek egyesí­tési helye ne a föld felszínén legyen, hanem az egyesítés a kúttalpra, vagy legalábbis a kúttaip környezetére helyeződjön át. Ennek megfelelően egymás fölött lévő két telep termeltetése egyetlen termelőcsővel biztosítható. A találmány ésszerű al­kalmazása mellett egymás fölött elhelyezkedő ket­tőnél több telep termeltetésénél egy béléscsövön belül alkalmazott több termelőcső is felhasználha­tó. Például egy béléscső alkalmazásával — vagyis egy kút készítési költsége mellett - négy egymás fölötti telep termeltetése is lefolytatható. Emellett a találmány alkalmazása révén elmaradhat ismert és a gyakorlatban elterjedten használt kútszerkeze­­teknél a felszínen kényszerűen alkalmazott szerel­vények egy része is, vagy legalábbis nagyrészt leegy­szerűsödnek a kútfej szerkezetei. A találmány értelmében az egymás fölött elhe­lyezkedő több telep egymástól független hidrodina­mikai rendszerének illeszkedési pontja — a kútkör­­zet, illetve a gyűjtőállomás helyett — a mindenkor felső telep termelvényének a közös termelőcsőbe való belépési helyénél lesz. A többszintes termeltetés alapvető feltételét, a szintenkénti hozamszabályozás lehetőségét egy fel­színi és egy kúttalpi fojtószerv szabályozó rendsze­re biztosítja. Segédgázas termelés esetén a felszíni fojtószerv szabályozó szerepét a segédgáz adagolás ütemének változtatása veszi át. Fojtószervek gya­nánt a gyakorlatban elterjedi és bevált szerkezete­ket, pl. fúvókákat lehet alkalmazni. A találmány szerinti kútszerkezet lényege tehát, hogy két egymás fölötti telep műveléséhez és fluidu­­mainak vezetéséhez egy termelőcsöve, a termelőcső és i béléscső közötti teret a termelőcsőhöz tartozó két telep között elzáró tömííőteste, továbbá kúttal­pi fojtószerve, előnyösen fúvókája és a felső telep szintjén a termelőcsőbe torkolló nyílásrendszere var. A találmány szerinti kútszerkezet egy előnyös kiviteli alakját képező megoldásnál a termelőcső és a béléscső közötti teret a termelőcsőhöz tartozó felső telep fölött elzáró tömííőteste van. A találmány meghatározásában a termelőcsö­­veKkel kapcsolatban említett nyílásrendszer alatt pé!dául a termelőcső egy perforált szakaszának és eköré illeszkedő ugyancsak perforált hüvely együt­tesét lehet érteni. A hüvely elfordításával, vagy előre meghatározott helyzetbe állításával a csőbe vezető áramlási keresztmetszet nagysága változtat­ható, vagy egyszer és mindenkorra beállítható. Ez a nyílásrendszer kialakítható más módon is, ezek részletezése azonban a találmány szempontjából közömbös. Ilyen nyílásrendszerrel kapcsolatban támasztható követelmény az, hogy vagy a termelés ideje alatt változtatható keresztmetszetű legyen, vagy előre meghatározott áramlási keresztmetszet­re beállítható és rögzíthető legyen. A találmány szerinti kútszerkezet közelebbről a csatolt rajzmellékleten szemléltetett példakénti ki­viteli alakok kapcsán magyarázzuk részletesebben. A rajzokon az 1. ábra egy ismert kútszerkezet vázlatát jelenti, a 2. ábra ugyancsak egy ismert kútszerkezetnek segédgázas üzemre vonatkozó változatát tünteti fel, míg a 3. ábra egy további példakénti kiviteli alak az ismert megoldások köréből. A 4. ábra a találmány szerinti kútszerkezet egy pél­dakénti kiviteli alakját szemlélteti, amely megol­dásnál egy béléscsövön belül egyetlen termelőcső van. Az 5. ábra lényegében a 4. ábrán szemléltetett kút­szerkezetnek segédgázas üzemre való alkalmazási módját szemlélteti, míg a 6. ábra egy olyan példakénti kiviteli alakját mu­tatja a találmány szerinti kútszerkezetnek, amely négy egymás fölött lévő telep termeltetésére hasz­nálható. Tekintettel arra, hogy az 1 - 3. ábrán bemutatott kútszerkezetek az ismert kutak rövid bemutatására szolgáltak, ezek újbóli ismertetésére itt nem térünk ki. A 4. ábrán szemléltetett, találmány szerinti kút­­szerkezetnél a 6 béléscső belsejében egyetlen 14 termelőcső foglal helyet. A 14 termelőcső felszíni végéhez tartozik a 11 főtolózár a 12 válltolózár és a 13 fúvóka. A 6 béléscső és a 14 termelőcső közötti 5 10 J5 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom